Felsőházi napló, 1927. IV. kötet • 1928. december 20. - 1929. június 28.

Ülésnapok - 1927-63

202 Az országgyűlés felsőházának 63. ülése .1929. évi június hó 22-én, szombaton. dött — méltóztatnak emlékezni reá — a Miletits-éra és kezdődött az, hogy már nem t

egyházi, hanem nemzeti kongresszusokat kívántak tartani. Olyan szabályzatokat hoztak, amelyekkel a hierarchiát kiszorították az igazgatásából és annak ellenére r hogy a görögkeleti egyház a legteljesebb mórtékben episkopális egyház, ahol az egyház belügyeibe világiaknak avatkozniok nem lehetett, olyan szabályokat hoztak, hogy egyes testületekben kél harmadrészben a világiak voltak képviselve, egyharmadrészben pedig a papok, akiket szinten a világiak választottak. Méltóztatnak elképzelni, hogy milyen vallási episcopális testület volt ez, ahol a püspök csak elnök? Ez nem volt vallási testület, hanem inkább politikai testület volt. Végre is az történt, hogy boldogult uralkodóink, I. Ferenc József, mindezeket a szabálvokat 1912 július 11-én kelt legfelsőbb rendeletével hatályon kívül helyezte^ és elrendelte, hogy az egyház visszaszoríttassék az o törvényes kereteibe, az egyház foglalkozzék az egyház ügyeivel, a politikát pedig hagyja abba. Már most, a szerencsétlen trianoni beké után Magyarországtól el szaki ttatott az a terület, amelyen a görög keleti szeri) és a görög keleti román egyház működött. Még pedig elszakíttatott a görög keleti szerb egyház székhelye: Karlóca, vele együtt három püspökség: az újvidéki, a verseci és a temesvári, és elszakíthatott Nagyszeben az oláh királyság javára az összes román püspökségekkel együtt. Vagyis ma mi van Magyarországon? Magyarországon ma egyetlenegy püspöke van a görögkeleti egyháznak, a budai görögkeleti püspök, román részről pedig még püspöke sincs. Most méltóztassék elképzelni azt, hogy Map-varországon sem papnövelde nincs, sem tanítóképezde nincs, az egvbáz ellenben fel van jogosítva, hogy iskolákat tartson, az egyházak élére lelkészeket helyezzen. Mi fog történni? Ha az "vház lelkészi állásaiban változás történik, nem lévén papnövelde, kell hozni erre a részre Szerbiából és arra a részre Romániából papokai Megfelel ez a mi államjogiságunknak, a mi államfennséffünknek? Az iskolákb.- honnét hozzanak tanítókat? Majd ugyancsak Szerbiából, illetve Romániából. Nekem hiába mondia valaki, hogy annak magyar állampolgárnak kell lennie. Igen annak kellene lennie, de mit csináljunk, ha az iskolák itt vannak és meg kell tölteni őket tanerőkkel, mégis kénytelen tűrni az állam — ha nem intézkedünk, — hogy idegen állampolgárok jöjjenek ide papnak és tanítónak. De mi fog történni egy másik esetben. Zubkovics György igen t. tagtársunk magyar ember, magyar állampolgár. Tegyük fel, hogy ő valamiképpen eltávozik a stallumról. Nem kívánom halálát, de valamiképpen eltávozhat] k. Mi történik akkor? A görög keleti egyházat szinodális egyháznak nevezzük, mert zsinat kormányozza. Ez a zsinat Belgrádban van, ennek a zsinatnak tagjait a szerb király fennhatósága alatt választják és ezek a szerb királynak tett hűségeskü mellett ülnek ott benn. Ez a zsinat van hivatva püspököt választani. A régi időben — hiszen nekem alkalmam volt a kongresszusokon és zsinatokon résztvenni — ö felsége megjelölte, hogy kit akar s ha nem azt választották meg, akkor egyszerűen nem erősítette meg. A régi időben kérelemmel jöttek, hogy ezt vagy azt szeretnék megválasztani és ő felsége hozzájárult vagy nem járult hozzá. De mi fog most történni? Van nekünk annyi erőnk, annyi jogosítványunk, annyi hatalmunk, hogy annak a belgrádi zsinatnak diktálni tudjunk, hogy kit válasszon meg budai püspöknek, aki majd a Felsőház tagja lesz? Ezek olyan kérdések, amelyek mellett hallgatással elmenni nem lehet. Csak utalok a vallás szabad gyakorlatáról szóló 1895. évi XLIII. te. 13. §-ára, amely azt mondja, hogy «lelkész és egyíiázközségi előljáró a felekezetnek csak olyan tagja lehet, aki magyar állampolgár és polgári s politikai jogai teljes birtokában van, kinek erkölcsi és állampolgársági magatartása kifogás alá nem esik s aki képesítését Magyarországban nyerte». A 17. $ pedig azt mondja: «A magyar állam kötelékén kívül álló hatóság vagy egyén a vallásfelekezetnek egyházi feje vagy védura nem lehet és a vallásfelekezet sem minemű egyházi függésben külföldi hatóságtól, vallásfelekezeti társulattól vagy egyéntől nem lehet». Ez a Bánffy-féle törvény — nagyon jól tudom — az 1895 után beveendő vallásokra vonatkozik. Nagyon jól tudom azt is, hogy a törvény 6. §-a azt mondja, hogy a latin, görög és örmény szertartású katolikus, továbbá a protestáns stb. egyházak mellett a görög keleti egyházak meghagyatnak azon törvények és jogszabályok hatálya alatt, amelyben most vannak. De kérdem, ha akkor, amikor ezt a törvényt hoztuk, a görög keleti egyháznak nem lett volna magyarországi területen a feje, ha nem lett volna magyarországi területen a zsinata, vájjon kivétetett volna azon intézkedés alól, hogy nem állhat függésben idegen állam egvházi alakulataitól? Ez is nagyon megfontolandó kérdés. Mélyen t. Felsőház! Hosszasabban kívántam ezzel a. tárggyal foglalkozni, végtelenül sajnálom, hogy a vallás- és közoktatásügyi miniszter úr ő excellenciáját nincs szerencsém itt látni, de talán lesz alkalmam máskor, hogy erre viszszatérjek. Csak azt szeretném mondani, hogy lehetetlennek tartom azt, hogy Magyarországon vallásfelekezet létezzék, amely vallásfelekezetnek feje Magyarországon kívül egy idegen állam impériuma alá tartozzék. Lehetetlennek tartom azt, hogy Magyarország részére a tanítóképzés, akármilyen kicsiny ez a felekezet, idegen államtól függjön; lehetetlennek tartom, hogy a felekezeti iskolák, amelyek ma még fennállhatnak, mert törvényes jogosítvány van erre, külföldről, egy idegen állam fennhatósága alól nyerjék tanítóikat, amely tcinítók magyarországi gyermekeket fognak itt nevelni. Mindezt olyan fontos dolognak tartom, amely mellett nem lehet némán elmenni! Hallom, hogy ezt a kérdést azért nem lehet rendezni, mert esetleg az utódállamok az ott élő magyarsággal szemben, a magyarság vallásfelekezeteivel szemben retorzióval élnének. Ezzel kapcsolatban elég rámutatnom arra. hogy Jugoszláviában a kalocsai érsek fennhatósága alól elvágták a Bánát és Bácska felét, és első dolguk volt, hogy külön püspökséget állítottak fel, a szabadkai püspökséget. A csanádi püspök elvesztette joghatóságát saját területére és az sem közömbös, hogy a protestáns egyházaknak sem engedik meg a magyarországi püspökökkel való érintkezést. Ez nem lehet kifogás, és ha ez a kifogás fennállana, akkor is meg kellene csinálni, rendezni kellene a kérdést, annyira pipogyáknak néni szabad lennünk, hogy engedjünk ebben a kérdésben, és hogy bár csekély számban lévő hívők felett külföldi állam egyénei dirigáljanak. En a görög keleti felekezethez tartozom, de őszintén megmondom, hogy elsősorban magyarnak érzem, tudom és vallom magamat (ÊljenI zés és tavs.) és csak azután következnek vállá-