Felsőházi napló, 1927. IV. kötet • 1928. december 20. - 1929. június 28.

Ülésnapok - 1927-60

Az országgyűlés felsőházának 60. Mese választójogot Szerény nézetem szerint tehát nein volt kényszerű szükség arra, hogy nya­kunkra hozzák most az általános titkost. Másrészről pedig előhozza ő nagyméltósága azt is, hogy az általános titkos veszedelmét csökkentik a javasolt kautélák és korrektivu­mok. Ebben a javaslatban ilyen korrektivum volna a megye területén való 6 évi lakás. En azonban ettől vajmi kevés eredményt várok. Másrészt pedig az érdekképviseletek bevonásáról az én meggyőződésem az, hogy azoknak jórésze minden egyéb érdeket fog képviselni, csak éppen a megye érdekeit nem, amint ezt tegnap Jan­kovich Béla ő excellenciája is igen helyesei] kifejtette. Én a magam részéről annyira össze forrottnak érzem magamat a megyével, hogy én azt szeretném, ha lehetőleg csak olyanok ke­rülnének be a megyebizottságba, akik együtt is éreznek a vármegyével. (Helyeslés a jobbközé­pen és bálfelöl.) Mélyen t. Felsőház! Igénytelen felszólalá­somban ebbeli aggodalmaimnak adtam kife­jezést. Másrészt azonban teljes készséggel el­ismerem azt a nagy haladást és javulást, ame­lyet ez a javaslat céloz és amelyet olyan kivá­lóan adott itt elő Némethy Károly ö excellen­ciája, és készséggel elismerem azt a kiváló nagy munkát is, amelyet^ a belügyminiszter ár igen érdemes munkatársaival együtt itt végzett (Úgy van! Ügy van!) és ezért gróf Széchenyi Aladár t. felsőházi tag úrral szem­ben — különben ezt már kijelentettem a bi­zottsági tárgyalásokon is, tehát inkonzekvens lennék, ha most ellene szólnék, akkor ugyan korábban juthattam volna szóhoz — azt mondom, hogy a javaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadom. (Élénk helyeslés a középen. Szónokot számo­san üdvözlik.) Elnök: Szólásra következik Fiáth Pál báró őméltósága. Ráró Fiáth Pál: Nagyméltóságú Elnök Or! igen t, Felsőházi Ügy látszik, hogy az egész vita alatt leginkább a demokratizmussal foglal­koztak, azzal a lépéssel, amelyet ez a törvény­javaslat, amelv előttünk fekszik, tényleg tett n demokrácia felé. De nagyon sokan azok közül, akik ezt meg akarják kritizálni, hozzáteszik, hogy ők hajlandók az Idő képzeletáramlatával haladni. Kezemben van az együttes bizottság jelen­tése, amely erre is kiterjed, és pedig kiterjed akkor, amikor felhozza, hogy: «Ezek előreboesá tasa után most már a törvényjavaslat legfon­tosabb rendelkezéseit kívánjuk közölni.» Azt mondja később, hogy pontosan szabályozza a törvényjavaslat a törvényhatósági választói jogot, azt az országgyűlési választói jog felté­teléhez kötve és megtoldva a 6 évi helybenlakás kellékével. Erre Földváry igen t. barátom azt mondotta, hogy ez neki nem elég. Igaza van; én is azt mondom, hogy ez nekem sem elég. Mi ehhez mást is kötöttünk. Nemcsak a választójogról van szó, hanem arról is, hogy ki jön he. tehát a választhatóság feltételeit is mewr kell állapítani. A választhatósághoz pedig hozzá van kötve, hogy az illető 30 éves legyen — ne legyen gye­rekember — és azonkívül nyújtsa azt a garan­eiát, hogy ő az ország terheinek viseléséhez hozzájárul. Ez egészen másképpen állítja be a dolgot, Ez nem az a demokrácia', amelytől félni kell, nem az a demokrácia, amelyet kárhoztatni kell. Mi nem félünk a néptől, abszolúte nem, mi szeretjük a népet, mi be akarjuk magunkhoz hozni a népet, de a népnek csak azt a részét, 1929. éri június In) 6-án, csütörtökön. 125 amelyről tudjuk, hogy hazafias, becsületes, a vagyont tiszteli és résztvesz a munkában. (He­lyeslés.) Ezek közül jöjjenek be akárhányan, mi ettől nem félünk, mi ezt szívesen fogjuk fogadni. Egyáltalában a demokrácia olyas valami, amit olyan különböző módon definiálnak, hogy alig lehet a helyes definíciót megtalálni. Mert ha a demokrácia az az iparkodás, hogy minden ember a hozzá méltó exisztenciát megkapja, kérdem, milyen definíció ez? Hiszen akkor mi mindannyian demokraták vagyunk, sőt denio kratissimusok, mert mi mindenkinek a javát elő akarjuk mozdítani. De vájjon ezt az elvet állán • loan és mindenben fenn lehet-e tartani? Nem. IM. most sok búza van Magvarországon, ha tehát mindenkit ki akarunk elégíteni, akkor osszuk szét a búzát egyénenként? Mi lesz akkor holnap? Az. hogy lesznek olyanok, akiknek már nem lesz semmijük. így van ez a demokráciával; de ;i szocializmussal is. A szocializmus olyan, mint a só. Ha az ételt készítik és nem tesznek sót bele, akkor az igazán nagyon rossz lesz. Ha annyit tesz­nek bele, amennyi az emberi természetnek és ínynek megfelel, akkor az étel nagyon jó. De ha nagyon sokat tesznek bele, akkor meg teljesen megromlik az egész étel. (Ügy van! Ügy van!) Én a törvényjavaslathoz tulajdonképpen vajmi keveset szólok, mert először is a tárgya már egészei] ki van merítve, másodszor pedig azt elfogadom egészen és teljességgel. Csak egy pár észrevételt legyen szabad megtennem. (Halljuk! Halljuk!) Egyik fő feltétele a jó adminisztrációim k a jó, megbízható, tudós, szorgalmas és önfelál­dozó tisztviselői kar. (Ügy van! Ügy van!) Ennek a tisztviselői karnak kialakításáról gondoskodik ez 8J törvényjavaslat. Gondosko­dik arról, hogy legyen ennek a tisztviselői karnak tudása, tanuljon, tegye le a szükséges vizsgákat, legyen megfelelő praxisa; de ne a közönség tanuljon az ő praxisa alatt, hanem ő tanuljon a nélkül, hogy a közönségnek kárt tenne működésével. De most gondoskodnunk kell az anyagiak­ról is. Ez az a nehéz kérdés, amelyről ;i bel ügyininiszter úr ő excellenciája akként nyilat kozott. hogy ha egyedül ő tőle függene és nem volna a háta mögött a pénzügyminiszter úr, aki azt mondja, hogy ennél többet adni nem lehet, a maga jóindulatával és ügyszeret eh'' vei a megye és a közügyek javára sokkal többet tehetne. De ez^ nem történhetik meg. mert nincs elegenidő pénz. és én részemről azt mondom, bogv az a pénzügyminiszter, aki annyira enged, hogy a budgetünk felborul, az országnak kárára les/, és nem a javára. Bár­milyen dologban is a fő az, hogy a budget niegállhasson. De előfordulhatnak esetek, különösen spe Cialis esetek, hogy lesznek egyes tisztviselők, különösen alispánok, akik 1925-nél későbben választattak meg, akik 3 évig. de annál nem hosszabb ideig szolgálnak és abban a helyzet ben lesznek, hogy kevesebb fizetésük lesz, inint kartársaiknak, mondjuk a főjegyzőnek és az ügyésznek. Ezen lehet segíteni azáltal, hogy mivel korpótlék van kitűzve azokra a tiszt viselőkre nézve, akik egy állásban már 5 évig szolgáltak, azok, akik 8 évig szolgálnak, nem korpótlékot, hanem személyi pótlékot kapjanak. Ha ezt a megyék megszavazhatják, akkor ez az injuria megszűnik. A belügyminiszter úr ő excellenciája volt szíves ebben a kérdésben a bizottságban nyilatkozni olyan irányban, hogy

Next

/
Oldalképek
Tartalom