Felsőházi napló, 1927. III. kötet • 1928. július 2. - 1928. december 19.

Ülésnapok - 1927-46

42 Az országgyűlés felsöházánah 46. ül július 27-én, mint tartalékos zászlós a 6. honvéd gyalogezredhez vonult be. 1914. augusztus 20-án a szerb harctérre vonult. Ugyanezen év november 21-én bokalövés folytán mint sebesült kórházba került és mint rokkant, aki csak helyi szolgálatra alkalmasnak minősíttetett, később Szabadkára a pótzászlóaljhoz vonult be, ott mint önálló alosztályparancsnok a gyüjtőszázad élén működött, 1916. június 10-én mint századparancsnok, a 6. népfölkelő gyalogezreddel az orosz frontra került és ott az első vonalban ]3 hónapot töltött. 1917. szeptember vége felé újból a pótzászlóaljhoz küldték, ahonnan fényszórótanfolyamra ment és 1918. év február havában az olasz frontra került s a 64. fényszórószázad parancsnokaként. 1918. július 16-áig teljesített szolgálatot a fronton, ahonnan ezután a honvéd fényszórótanfolyamhoz kiképzőnek vezényeltetett ki. Tehát ott a fényszórónál, a legveszedelmesebb helyen, jó volt. Itt érte azután a front összeomlása és 1918. november 14-én mint tartalékos főhadnagy szerelt le. Az özvegynek Lajos nevű fia önként vonult be 1915. június havában a 69. gyalogezredhez és kiképzése után az orosz frontra került, ahol 1916. év második felétől kezdve egyfolytában egy év és két hónapig az első vonalban teljesített szolgálatot. Egy alkalommal, az egyik támadáskor, ellenséges lövedékek által egy nap háromszor is eltemettetett s csupán emberei jóvoltából menekült meg, de oly mérvű gránátnyomást kapott, hogy a pótzászlóaljhoz vonultatták be, ahol azután felgyógyulása ntán továbbszolgált. Az özvegy egyik lányának férje megszerezte az összes legénységi kitüntetéseket, tehát szintén az első vonalban hősiesen viselkedett. Ez az özvegyasszony vett 129 hold földet, amelynek árát atyjától örökölt ingatlan vagyonának eladási árából fizette ki. Ezt a 129 holdat teljesen kisajátította az Ofb és részben a vitézi széknek juttatta a területet, mert igénylő nem volt rá. De volt annak az özvegyassszonytiak egy falubeli háza és kertje is, amelyet egy másik békebeli belsőségnek eladási árából vett meg. Ennek a kertnek legértékesebb részét vagyoni előny megoszlása címén, az Ofb minden ellenérték nélkül visszaadta as eladónak, azon a címen, hogy az eladó a ház eladása alkalmával kényszerhelyzetben "volt, mert kertészének hadiszolgálatra kellett bevonulnia. (Zaj és derültség a jobboldalon ) Kérdem, szabad-e megengedni, hogy a vitézi szék intézménye ellen hangulatot keltsenek, a háborúban vitézül verekedett polgárok földjének odajuttatásával. Hogy történhetett meg ez, amikor az első földbirtokreform törvény 1. §-ának egyik legelső intézkedése az, amely a «becsülettel szolgált katonáknak földhöz juttatását mondja ki. Végre következik az utolsó példa. Itt egy kis türelmét kérem a Felsőháznak, mert ez kissé hosszabb lesz, épen azért, hogy az egész kérdés megismerhető legyen. (Halljuk ! Halljuk !) Ifj. Schmidt Károly Budapest, 52 éves nős, katholikus vallású cukrász, akinek édesatyja, idősb. Schmidt Károly, 1867-ben a koronázás alkalmával ide lett hi va Budapestre a Kugler cukrász céghez, és mint a badeni nagyherceg udvari cukrásza segédkezett a koronázási ünnepség alkalmával a cégnek. Atyja itt Budapesten telepedett le és a Barosstér 13. szám alatt cukrászüzletet nyitott. Ebben az üzletben atyja mellett dolgozott ifj. Schmidt Károly. Idősb Schmidt Károly, aki letelepedése után a magyar állampolgárságot megszerezte, 1924-ben elhalt. Ifj. Schmidt Károly 1900-ban kiment Amerikába, ahol is Chikágóban és Pittsburgban a legelőkelőbb cukrászüzletekben dolgozott és 1906-ban 12.000 dollárnyi megtakarított pénzzel visszajött Budapestre. így csalogatjuk se 1928. évi július hó 18-án, szerdán. mi vissza Magyarországra a kivándorlottakat. (Halljuk! Halljuk!) 1907-ben megnősült és féleségével 12.000 korona hozományt kapott. A megtakarított 12.000 dollárt és a 12,000 koronányi hozományt részben az üzletbe fektette, részben pedig betétként helyezte el. 1914-ben a mozgósításkor ifj. Schmidt Károly bevonult az 1. honvédgyalogezredhez, ahonnan 1915 elején az orosz frontra került és ott frontszolgálatot teljesített 1918-ig, három esztendeig. Ifj. Schmidt Károly 1918-ban hazakerülve, megtakarított vagyonából megvett a Rákosligeti Sportklub E ész vény társaságtól Rákosliget belterületén, a község központjában egy egyemeletes kastélyszerü házat a hozzátartozó 2488 négyszögölnyi gyümölcsöskerttel; ez nem is egészen két katasztrális hold. Ezenkívül Tököl községben is van egy házas telke, amelyet atyja 1908-ban, tehát még a háború előtt vett meg és amely atyjáról szállott reá. A rákosligeti emeletes házat 160.000 koronáért vette meg 1918 június havában, amely akkor az Ofb. megállapitása szerint mintegy 80.000 aranykorona értéket tett ki. Erre a házra az Esztergom vidéki Takarékpénztártól 150 millió koronányi kölcsönt vett fel 1925. évben. Az 1926. évi február hó 24-én meghozott 45.477/1925. Ofb. számú ítélettel az Ofb. az emeletes rákosligeti lázat a hozzátartozó kerttel együtt megváltotta Rákosliget községnek játszótérhez való ju!tatása célja ból azzal az indokolással, hogy a közoktatási célokat szolgáló intézmény létesítése a földbirtokreform-törvény 1. §-ának 3. bekezdése szerint földbirtokpolitikai célnak tekinthető; mivel abban a házban 1920-tól 1925-ig mozgóképszínház volt, ennélfogva a ház lakóháznak nem tekinthető és igy a törvény értelmében az Ofb. Ítélete szerint erre megváltásnak volt helye. A kiadóit boltok után tehát, a helyiségek után és a lakók után itéli meg az Ofb., hogy épület egyáltalában^ lakóháznak tekinthető-e a törvény értelmében vagy nem. Ez a határozat ifj. Schmidt Károlynak soha kikézbesitve nem lett és erről csak véletlenül szerzett tudomást Rákosliget községben. Felülvizsgálati kérelmet nyújtott be ifj. Schmidt Károly az Ofb elnöki tanácsához. Az elnöki tanács az Ítéletet felülvizsgálat alá vetette, és jóváhagyta az elsőfokú határozatot, de már más indokolással. Kimondotta ugyanis azt, hogy, mivel mezőgazdasági területről és annak tartozékáról van szó, — most egyszerre a mozi mezőgazdasági terület lett (Derültség.) — az elnöki tanácsnak ez az indokolása valószínűleg azon alapszik, hogy az emeletes kastélyhoz és annak gyümölcsös kertjéhez mintegy 100 négyszögöl olyan terület is tartozott, amelyre a házmester 20 sor kukoricát ültetett be. így lett az emeletes ház egy mezőgazdasági terület tartozékának minősitve. (Derültség.) Az ingatlan értékének birói megállapitása során igazolta Schmidt Károly azt, hogy a szóbanforgó házért és a hozzátartozó kertért, amelyet ő békebeli megtakarított pénzéből. 80.000 arany koronáért vett meg, egy dobozgyár 120.000 pengőt, egy szanatórium 128.000 pengőt kínált fel neki. Ezeket az ajánlatokat az Ofb az értékmegállapitásnál teljesen figyelmenkivül hagyta és ezzel szemben az elsőfokú bíró mintegy 58.000 pengőt állapított meg az ingatlanért, amely összeget azonban az Ofb leszállitott 40.000 pengőre, de ugy, hogy a 40.000 pengőből 8000 pengő az Ofb alapot illeti meg. (Mozgás és derültség a jobboldalon.) Ez az egész földreform csak arra való, hogy az alapot növelje, amely alapnak kezeléséről a közvéleménynek fogalma sincs. (Ugy van! Ugy van !) így tehát Schmidt Károlynak azért a házért, amelyet ő 80.000 aranykoronáért vett meg, csak 32000 pengő jár és ez is öt év alatt egyenlő