Felsőházi napló, 1927. III. kötet • 1928. július 2. - 1928. december 19.
Ülésnapok - 1927-46
Az országgyűlés felsőházának 46. ülése 1928. évi július hó 18-án, szerdán. 43 részletekben 5%-os kamat mellett. Ez a megváltási eljárás Schmidt Károlyt teljesen tönkretette, mert időközben az Esztergomvidéki Takarékpénztár az őt megillető 12.000 pengő követelését peresítette és a tököli házat árverés alá is vonta. Az árverés 1928. május 30-ára volt kitűzve, azonban az intézet ez alkalommal utoljára elhalasztotta az árverést. A megváltási ár egyötödrészét, amely 1927. július 1-én volt esedékes, csak 1928. április 26-án egyenlitette ki a község, de nem ifjú Schmidt Károly kezéhez, hanem tekintettel arra, hogy az ingatlan terhelve van, az összeget birói letétbe helyezte. Természetes, hogy az Esztergom vidéki Takarékpénztár követelésének perlésével óriási költségek merültek fel, amelyeket Schmidt Károlynak kell viselnie Mire az első részlet kiutalás alá kerül, annak jelentékeny részét a felmerült perköltségek fogják felemészteni. A 80,000 aranykoronás vagyon az Ofb jóvoltából elúszott. Üzlete ma már Schmidt Károlynak nincs. Élt egy darabig abból, hogy zongoráját, képeit, felesége ékszereit eladta; ami kicsi maradt még vagyonából, az mind zálogházban van. Itt vannak a kezemben a zálogcédulák, amelyekből kitűnik, hogy még a jegygyűrűjét is kénytelen volt elhelyezni. Ezeket leteszem a Ház asztalára. (Egy hang a jobboldalon: Ez aztán szociálpolitika!) A zálogházba vándoroltak, — itt vannak a vonatkozó zálogcédulák - 31 drb evőeszköz, egy brosstű, egy óra, egy aranygomb és egy jegygyűrűEz az a szociálpolitika, amelyet az Ofb követ és én a magam részéről felhivom a kormány figyelmét arra, méltóztassék ezeket az ügyeket kivizsgálni, s meggyőződni arról, hogy ezek a dolgok, amelyeket velem közöltek, igazak-e és akkor megfelelő módot találni arra, hogy ezek az esetek kellően megtoroltassanak. (Élénk helyeslés, éljenzés és taps.) Az Ofb-nél szinte rendszerré vált az ügyek részleges elintézése és az eljárások újbóli ismétlése. Ebből áll főmüködésük: mindent csak részben elintézni (Ugy van! Ugy van!) és mindig újból és újból az ügyeket elővenni, a gazdatársadalmat agyonzaklatni. (Ugy van! Ugy van! jobbfelől.) Azt az eljárást, amelyet az Ofb számtalan esetben követ, — kimondom egészen nyíltan — egyes egyéneknek a birtok elleni gyűlölete és a birtokososztálynak mindenáron való lerontására való törekvése irányítja. (Ugy van! Ugy van! ~ Taps a jobboldalon és a középen — Vitéz Horthy István: És hogy ők kaparjanak!) Hogy csak egy esetet említsek jellemzésül : nagy riadalom volt, amikor arról volt szó, hogy a kormány egy indítványomra hozzájárult ahhoz, hogy a birtokelkobzás egészen töröltessék. Ekkor felmerült az Ofb részéről az aggály : borzasztó, ezt nem lehet eltűrni ; mi lesz, hogyha egy birtokos birtokának egy részét a földbirtokreform utján elveszti és nem fog annyi cselédet tartani, mint amennyi a törvényben ki van kötve ? Akkor nem tudják majd elkobozni a birtokát. Ilyen lappáliák miatt nem lehet fentartani egy intézkedést, amely a hitelezők szempontjából is végtelenül káros. Szerencsére az igazságügyminister ur Határozott kijelentésére, hogy ő osztozik e tekintetben az én véleményemben, mert ő is súlyt helyez arra, hogy az ilyen birtouelkobzások a törvényből teljesen kiküszöböltessenek, sikerült ezt a rendelkezést töröltetni. Kénytelen vagyok azonban fentartani azt az álláspontomat, hogy ez a javaslat tulaj donképen a föld értékének devalválódására vezet (Ugy van ! Ugy van!) és pedig devalválódására vezet azokban a vármegyékben, ahol a kataszteri tiszta jövedelem nem haladja meg a 7—8 aranykoronát. FELSŐHÁZI NAPLÓ. III. A többiről nem beszélek, de ezeknél határozottan merem állítani : az a körülmény, hogy a kataszter nem igazságos és ebben az esetben nem vétetik figyelembe, ami azután azt eredményezi, hogy pl. Szabolcsban, ahol régen a kataszteri tiszta jövedelmek nem lettek olyan magasan megállapítva, mint ahogyan azt a mai becslés szerint a föld tényleg megérdemelné — vannak 4 arany koronás tiszta kataszteri jövedelmű birtokok, ahol dohány és elsőrangú búza terem, — ezeket a földeket el fogják venni 240 pengőért és ennek Vs részét kötvényben kapja az illető birtokos. A kötvény azonban azt jelenti, hogy annak tulajdonosa csak a névérték feléért tudja azt eladni. Tekintettel arra, hogy a birtokosság mégis csak pénzhez akar jutni, — nem tőkepénzes, nem teheti el a kötve nyeit 10 esztendőre, amikor talán többet fog érni és megközeliti a 100°/o-ot — a spekulánsok fogják a kötvényeket a megszorult gazdáktól összevásárolni, akik semmiesetre sem fognak többet adni 45—50%-nál, de szerintem még ez is kérdéses. A másik szempont az alacsony birtok-ármegállapitás, amit szintén károsnak tartok, mert a kisemberek nem fognak hosszúlejáratú kölcsönhöz megfelelően juthatni. Ha egyszer a térvény alacsony birtokértéket állapit meg, akkor hogyan lehet a birtok értékén felül adni kölcsönöket a kisembereknek % Tudjuk nagyon jól, hogy a nagy intézetek és az altruista intézetek is, tété lenként 1000 dolláron alul nem ^dnak kölcsönt, sőt még a Földhitelintézet sem ad 2200—2300 pengőnél kisebb kölcsönt. Most a kormány bölcs belátásból figyelem be véve, hogy amikor az ország földjének 60—70 %-a a kisemberek kezén van, talán mégis megérdemlik, hogy hiteligényeik megfelelő módon kielégíthetők legyenek — talpraállitotta a Kisbirtokosok Országos Földitelintézetét, amelynek ezidőszerint én vagyok az elnöke. Ennek az intézetnek igazi altruista feladata az, hogy tekintettel a külföldi kamatlábra — mert hiszen külföldről kell pénzt hoznunk, — legminimálisabb rezsiköltségek fedezését felszámítva, minden haszontól eltekintve : tovább adja azt a kölcsönt kisembereknek. Azzal, hogy a kölcsön nyújtása 300 pengőnél kezdődik, mindenki konvertálhatja eddigi uzsorakölcsöneit, a nagy kamatfizetéstől szabadul és amint látszik, üdvös hatása altruista irányban a kisemberek érdekében mégis van, mert azok az intézetek, amelyek eddig jelzálogkölcsönökkel foglalkoztak, máris védelmet kérnek a Kisbirtokosok Földhitelintézetével szemben. Hiszen nem tudnak megélni, (Felkiálltások jobbfelcl: szegények.) ha ilyen olcsó hiteleket foa a Kisbirtokosok Országos Földhitelintézete nyújtani. Én sohasem tartozom azok közé, akik a bankokrácia ellen szónokolnak, én a nagybankok hivatását teljesen elismerem és méltányolom de a kisbirtok irányában nem szükséges, hogy ilyen hosszúlejáratú hiteleket nyújtsanak olyan intézetek, amelyek, részvénytársaságok lévén, kötelességszerűen nagy haszonra kell, hogy dolgozzanak, (Ugy van! a jobboldalon.) Ez az altruista intézetek feladata. Én ellensége vagyok minden altruista*címen való állami támogatásnak. Csak ott van helye az altruista inté etek támogatásának, ahol a kormány meggyőződik arról, hogy nem haszonra dolgoznak altruista jelszó mellett, hanem ahol minden haszon nélkül továbbadják azokat az előnyöket a kisembereknek, akik, merem állítani, nagyon rászorultak arra. De nemcsak azok szorultak reá, akik újból akarnak pénzt felvenni, hanem azok is, akik a magas kamatot el nem bírják. (Ugy van! Ugy van! a jobboldalon.) Ez nem azt jelenti, hogy az általunk nyújtott kölcsön kamatait hosszú ideig elbírja a gazda. Tudjuk nagyon jól, már le vannak zárva az akták e tekintetben, hogy milyen csekély kamatlábat bir el