Felsőházi napló, 1927. III. kötet • 1928. július 2. - 1928. december 19.

Ülésnapok - 1927-47

74 Az országgyűlés felsőházának 47. ülést ségesnek tartom, hogy rámutassak. Annak idején a bizottságban javaslatot tettem, hogy az elővásárlási jog s a tudomásulvétel tekintetében biztosított jog a kormány részéről ne terjesztessék ki azokra a kisbirtokokra, amikor egy ötven katasztrális holdon felüli kisbirtokos, egy tanyás — tehát földmives, akinél semmiféle nemzeti veszedelem nem forog fenn, helybenlakó, földmives - a birtokát tovább is ki akarja egésziteni saját vagy szomszéd községében, annak ilyen kálváriát ne kelljen járnia és ne legyen kénytelen hetekig, talán hónapokig verni azt a kegyes jóváhagyást, amely szerint ő azután a maga kis birtokát kiegészitheti. (Helyeslés a jobboldalon) Ugyanakkor voltam bátor előterjeszteni — ismerve az életet — azt is, hogy a nagy és középbirtokos, amennyiben az ő birtokának kikerekitéséről van szó, olyan községekben, ahol a községi határnak már 70%-a kisember kezében van, a maga birtokát birtokának 10%-a erejéig kiegészíthesse. Aki az éleiét ismeri, tudja azt, hogy nagyon sokszor előfordul, hogy épen egy középbirtokba, vagy nagybirtokba beékelődik egy kisebb birtoktest. Ha azt az illető el akarja adni és ha az veszi meg, aki ezzel birtokát kikerekiti, ez a legnagyobb áron történik, amit fizetni lehet és igy jól jár mind a két fél. Az, aki birtokát el akarja adni, megkapja a maximumot, a birtokos pedig természetesen azt az előnyt élvezi, hogy birtokát e birtokrésszel kiegészitheti. (Ugy van ! a jobboldalon,) Ezt elvetették. Indítványomat csak abban a feltevésben vontam vissza, hogy a földmivelésügyi minister ur kijelentette, hogy a törvény végrehajtásánál ezeket a szempontokat is méltányolni fogja és magát ezt a jogot is méltányosan fogja gyakorolni, hogy felesleges módon ne korlátozza ezt a kisbirtokosok és középés nagybirtokosok között létrejövő, általam megjelölt vásárlási módot. Azt, hogy előterjesztésem e tekintetben menynyire helytálló a közép- és nagybirtokra vonatkozólag is, bizonyítja az a körülmény, amelyet — őszintén megvallva — elfelejtettem az általános vita keretében elhangzott felszólalásba belefoglalni, ez azonban annyira fontos, hogy azt hiszem, a Felsőház meg fogja engedni, hogy azokat a legújabb statisztikai adatokat, amelyek a birtokeloszlásról szólnak, a következőkben ismertessem. Az a vád, hogy Magyarország latifundiumos ország, teljesen téves. Ma ugyanis az a helyzet Magyarországon a földbirtokmegoszlás arányát illetően, hogy az ország körülbelül 13 millió holdnyi mezőgazdasági művelés alatt álló területéből, vagyis szántó, kert. szőlő, rét, legelő területéből mintegy nyolc millió katasztrális hold, tehát az ország mezőgazdasági területének 61 %-a több mint 900 000 főt számláló száz holdon aluli kisbirtokos tulajdonában van. Ugyanebből a mezőgazdasági területből 1,340.000 hold annak a 8.250 birtokosnak kezén van, akik egyenkint 100—500 holdas mezőgazdaságilag művelt területnek tulajdonosai. Ezek főképen a tanyások. Átlag egy-egy ilyen birtokos kezén 162 hold mezőgazdaságilag művelt terület van. Ez az itt megjelölt terület az összes mezőgazdaságilag művelt területnek mintegy 10%-a. Tehát a kisbirtokosok és a kis középbirtokosok nagyrészt tanyások kezén az ország mezőgazdasági területének több mint 71 %-a van 500—1000 holdas középbirtokos 1365 van. Ezek tulajdonában 711.000 holdnyi terület van, átlag 520 holdnyi meződazdaságilag művelhető birtoktestekben. Ez az ország mezőgazdasági területének 5'4%-a. E szerint tehát a kis- és középbirtokos osztály kezén van a fentebb már kimutatott 71% kai együtt az ország mezőgazdasági területének több mint 76% a. 1000 holdon felöli birtokokból közcélokra szolgáló nagybirtok, kincstári mintagazda1928. évi július hó 19-én, csütörtökön. ságok, kísérleti telepek, vallás és tudományi alap, közérdekű alapítványi birtok, községi földbirtokossági ingatlanok, egyházi, közcélokra szolgáló ingatlanok mezőgazgasági területe 863.000 hold, ami az ország mezőgazdasági területének 6'6%-a. Ez összesen a fentiekkel együtt közel 83%. Ezek szerint tehát a nem közcélokat szolgáló nagybirtok az ország mezőgazdasági területének csak mintegy 17%-át teszi ki. Ha ilyen megoszlási arány mellett még azt is megemlítem, bogy a nem közcélokat szolgáló nagybirtok 17%-nyi földterületének egy része kis haszonbérletek utján van hasznosítva, akkor mindenki tisztában lehet azzal, hogy a latifundiumokról szóló vádaskodásnak milyen alapja van. Tekintettel arra, hogy a l

fi

. § nem beszél arról, hogy a pénzügyi szerv 1929-ben, 1930-ban és 1931-ben három részletben fizeti ki a birtok vételárát, azt indítványoztam, hogy ebben a tekintetben is állapitassék meg, hogy egy bizonyos kamat mellett fizettessék az Összeg. Indítványomat visszavontam, mert a pénzügyrninister ur kijelentette, hogy az e tárgyban kiadandó végrehajtási utasításban méltányos intézkedés fog történi. Kérem tehát a pénzügyrninister urat, méltóztassék e tárgyban a Felsőházat is megnyugtatniUgyancsak indítványoztam a bizottságban, hogy a hitelező pénzintézet követeléseinek megmentésére ingatlanárverésen megvásárolt ingatlan tovább eladása és haszonbérbeadása tekintetében mentes lesz korlátozó intézkedésektől és azoktól a földmivelésügyi minister ur adott esetben el fog tekinteni. Indítványomat visszavontam, mert a pénzügyrninister ur kijelentette, hogy a hitelügyi kérdésekre benyújtandó uj törvényjavaslatában ez irányban is intézkedni fog. A bizottság tárgyalását megelőző ministeriális értekezleten a pénzügyrninister ur kijelentette, hogy sürgősen intézkedni fog a kataszteri felmérést végző személyzet szaporítása iránt, hogy a földbirtokreform során kiosztott földek telekkönyvezése sürgősen megtörténhessék. Hiszen igazi megnyugvás a kisembernél csak akkor áll elő, ha tudja, hogy az a birtok, amelyet megvásárolt, a telekkönyvben is nevén van, ez azonban a mai rendszer és a mai személyzet mellett 20 esztendő alatt sem lesz meg, a személyzetet tehát mindenesetre szaporítani kell. A birtok politikai kérdések irányításának elengedhetetlen feltétele, — mint már emiitettem — hogy pontos birtokstatisztika álljon rendelkezésre. Nagyon szomorú dolog és nagyon sajnálatos, hogy a kormányok eddig is nem intézkedtek abban a tekintetben, hogy az Ofb pontos statisztikát vezessen, de ezt tőlük elvárni az adott viszonyok között nem lehet. Az Ofb-nek nem áll érdekében, hogy az ország belenézzen statisztikájába és ellenőrizhesse, mi történik. Senki a világon nem ismeri a dolgokat, csak azok, akik sirva jöttek ki abból az épületből, mert vagyonukból ki lettek forgatva. (Mozgás.) Előttem fekszik egy levél, amelyet tegnap este kaptam és amelyet, tekintettel arra a vitára, amely köztem, és Tóth János őexcellenciája között volt, kénytelen vagyok a Felsőház előtt felolvasni. A levél igy szól (olvassa) : »Kegyelmes Uram ! Tegnap ott voltam a Felsőház karzatán és végighallgattam kegyelmes ur beszédét és Tóth János kegyelmes ur válaszát is. Hálát adok a jó Istennek, hogy birtam magamon uralkodni, pedig éhező, nyomorgó ember vagyok és nem szóltam közbe a karzatról akkor, amikor Tóth Ján< s kegyelmes ur kétszer is azt mondotta, hogy én visszakaptam már azt a 8000 pengőt, amit az Ofb-alapnak elvettek.« Hogy a t. Felsőháznak emlékezetébe juttassam, tegnapi előadásomból kiderült, hogy ezt az embert, akinek két milliár-