Felsőházi napló, 1927. III. kötet • 1928. július 2. - 1928. december 19.
Ülésnapok - 1927-46
Az országgyűlés félsbliázánah 46. ülé ígéret tétetett, hogy majd ez be fog tudatni a birtokreformba, sőt a régebbi felaprózások is az illető javára fognak szolgálni. (Ugy van! Ugy van! jobbfelol ) Ebbő) semmi sem lett. (Ugy van! Ugy van! jobbfelol — Gróf Hadik János: Megbüntették azokat, akikben volt szociális érzék.) Felszólittattunk, hogy vitézi telkek céljaira ajánljunk fel földet s az akkori pénzügyminister kilátásba helyezte, hogy ezek a vagyonváltságba be fognak tudatni. Történt valami ezen a téren? Semmisem történt. (Ugy van! Ugy van! jobbfelol.) Ugyanaz a pénzügyminister ur ezt negálta és azt mondotta, hogy ez nincs módjában. T. Felsőház ! Azt hiszem, hogy ezek után nem lehet csodálkozni azon, ha a magyar földbirtokos*ság minden olyan kérdésben, amely a magyar földet érinti, egy bizonyos idegességet, türelmetlenséget s bizalmatlanságot mutat, mert a vagyona állandóan kockán forog, annak nincs meg a nyugalma, nincs meg a biztonsága. (Ugy van ! Ugy van ! jobbfelol.) Nem akarom itt a magyar nagybirtok apotheozisát elzengeni, de azt hiszem, hogy annak létjogosultságát ma még misem bizonyítja jobban, mintha a szántóföldeknek holdankéüti átlagos terméshozamát tekintjük. A statisztika mutatja, hogy mit jelent a 100 holdon aluli és a 100 holdon felüli birtokokon a termésátlag s ez kereskedelmi mérlegünk sarkpontja. (Ugy van! Ugy van! jobbfelol.) De egy másik szempont is van és ez az, hogy a közterhek viselésében épen a nagybirtok az, amely bizonyos közterheknél a progresszivitás révén, azoknak nagyrészét viseli. (Ugy van! Ugy van! jo'jbfelől) De nem szabad elfelejteni azt sem. hogy a nagybirtok igen jó zsiráns olyan esetekben, amidőn az állam financi" áinak rendezéséről van szó. (Igaz! Ugy van ! jobbfelol.) Ne méltóztassék ezt a tényt elfelejteni, amelyet én itt leszögezek. Mi nem állunk útjába semmiféle szociális evolúciónak Nekünk nem szükséges folyton az orrunk alá dörzsölni, hogy feudális diktatúrát gyakorlunk. Ez humbug, hazugság, teljesen hamis beállítás. (Igaz ! Ugy van ! a jobboldalon.) Bennünk is van szociális érzés, de nagyon szimpatikus ezt a szociális érzést kiforgatva, ellenünk fordítani. (Ugy van ! Ugy van ! jo bfelől.) Mi megértjük az idők szelét is, és nem szükségesitt bizonyos tetszetős szólamok utján a máséból osztogatni. (Ugy van ! Ugy van ! a jobboldalon.) A mi vagyonunk épen olyan szent és épen olyan sérthetetlen, mint a legkisebb emberé mert ezt kívánja a teljes jogegyenlőség. (Ugy van! jobbfelol és a középen.) A birtokreform kérdését most már csak ugy szabad befejezni, hogy az mindenkit megnyugtasson, (Ugy van ! balfelől.) itt nem szabad győzőnek és nem szabad h'győzöttnek lennie (Általános helyeslés.), szem előtt kell tartani a termelési szempontot, minden kételyt és kétértelműséget a törvény szövegéből ki kell küszöbölni — és akkor meglesz a teljes konszolidáció. A mezőgazdasági termelés alapfeltétele a nyugalom; a földet nem szabad folytonos tulajdonos-cserének és e csere esélyeinek kitenni, a birlalás biztonsága és a korlátlan tulajdonjog alapján való rendelkezés a földnek mint jelzálogtárgynak elengedhetetlen kelléke és kritériuma. A gazdasági élet minden téren, minden vonalon, minden vonatkozásban visszanyerte szabadságát, — csak a magyar föld maradjon gúzsba kötve? Ilyen földbe nem érdemes befektetni, ilyen földön nem lehet gazdálkodni, amely állandóan vulkánként mozog a lábunk alatt. Ami szerintem a javaslat legsérelmesebb paragrafusainak egyes pontjait illeti, a következőkre vagyok bátor rámutatni: A 3, § első bekezdése a föld árának a mégse 1928. évi július hó 18-án, szerdán. 49 állapításáról szól El kell ismernem t. Felsőház hogy a kataszteri tiszta jövedelem némi vonatkozásban talán megközelíti a föld értékét, de tekintette] arra, hogy a kataszteri adatok maguk is egyes vonatkozásban nem tükrözik azt teljesen visza, igy — és szembeállítva azt azzal, ami aí alaptörvényben a birtok értékét illletőleg biztosíttatott — az a teljes forgalmi ártól és forgalmi értéktől messze áll. A fogalmi ár és a for galmi érték tulajdonképen abból deriválódik. hogy a kataszteri tiszta jövedelemben a föld minőségét kifejező szám az egyik támpont, a másik támpont annak a birtoknak fekvése közelsége, városhoz, piachoz, vasúti vonalhoz, a kőuthoz, egyszóval a 1-iac közelsége a másik kritérium. A harmadik a subjektiv szempont, t. i. a praetium affectiolis, ebben az esetben szerintem nem játszik szerepet, de a forgalmi érték konstruálásánál ez is szemügyre veendő, mert megtörténhetik, hogy teljesen egyenlő értékű kataszteri tiszta jövedelmű földnek, amely egy nagyobb város határában egy kilométernyi távolságra esik a várostól, 10 aranykorona a kataszteri tiszta jövedelme, viszont — mondjuk — a legközelebbi piactól 25 kilométerre eső földnek ugyancsak 10 aranykorona kataszteri tiszta jövedelmet mutat. Ezt a kettőt tehát egy nevezőre hozni és egyenlően értékelni teljesen lehetetlen (Ugy van! Ugy van! jobbfelol.), mert ebből keletkeznek a legnagyobb aránytalanságok, a legnagyobb igazságtalanságok. Tehát az alaptörvényben beígért forgalmi ár szerint igy, ezen a módon, a kataszteri tiszta jövedelem alapján számitatik ki az ár. De a másik különös dolog még az, hogy itt a szorzásnál, amely a törvény szerint szándékoltatik, a szorzó egyrészt egy valuta : a pengő, másrészt az aranykorona, vagyis az aranykoronában kifejezett kataszteri tisztajövedelem a pengővel szorozva, és végösszegben a pengő. Nagyon jól tudjuk tehát, hogy ez a szándék csökkentő hatású, mert 1*16 a szorzószám az aranykoronának pengőre való átszámításánál, (Bud János pénzügyminister : Ez két éve megtörtént már !) Az értékkifejező aranykoronában van, ez tény és ez tükrözi vissza a föld értékét (Gr, Hadik János : Ugy vari U ; ezt nem tudom megváltoztatni. A másik pedig a megváltandó földek értékének kifizetési módja. A törvényben a kifizetési mód 7s részben készpénzben és Va részben értékpapírban van meghatározva, de az is három részletben fizettetik ki. Már most, hogy a kifizetés szempontjából az a harmadik harmad, amely 4%-os kötvényben fog kifizettetni, milyen értékkel bír az illetőre nézve, ezt, azt hiszem, tudjuk. Az illetőnek joga van — elismerem — a törvény szerint ezt igénybevenni vagy nem, de mi történik azzal, aki nem veszi igénybe? Annak financiális lebonyolitása jóformán a levegőben van. A magam részéről nem tudok felelősséget vállalni, hogy valaki helyett, valaki vagyonának értékmegállapitásán résztvegyek anélkül, hogy az illetőt meg ne kérdezzem, vagy legalább ne tájékozódjam arra nézve, hogy az illető az ilyenféle rendelkezéshez hozzájárul-e. Ismertetnem kellett volna vele a pénzpiaci viszonyokat, az ország egész helyzetét és ha az illető azt mondja: nekem ez elég, akkor egy szavam sincsen hozzá, akkor legalább megvan a megnyugtatásom, hogy az illettő ezt a rendezési módot elfogadja. Sérelmes a javaslat 3. §-ának az a rendelkezése amely a visszamenőleg megállapított vételárakban a revizió ujabb módját teszi lehetővé, de ez a határozati javaslat alapján, amely be fog nyújtatni, rendezést nyer. A bérbeadások kérdésére vonatkozólag az az álláspontom és egyáltalában az egész gazdatársa-