Felsőházi napló, 1927. III. kötet • 1928. július 2. - 1928. december 19.
Ülésnapok - 1927-44
Az országgyűlés felsőházának 44. ül végezése szerinti végszerkezetben elfogadta, amiről a Képviselőház értesittetni fog. Napirend szerint következik a közigazgatási, valamint a közjogi és törvénykezési bizottságok együttes jelentése a gyámságra és gondnokságra vonatkozó egyes kérdéseknek a Szerb-HorvátSzlovén Királysággal való rendezéséről szóló törvényjavaslet tárgyában. Kérem a jegyző urat, hogy a bizottságok együttes jelentését felolvasni szíveskedjék. Gróf Bethlen Pál jegyző : (olvassa a bizottságok együttes jelentését) Elnök : Van-e valaki szólásra feljegyezve ? Gróf Bethlen Pál jegyző : Nincs ! Elnök : Kiván-e valaki általánosságban a törvényjavaslathoz hozzászólni ? (Nem !) Ha szólni senki nem kivan, a tanácskozás befejeztetvén, következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e az imént tárgyalt törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen va#y nem ? (Igen l) Ha igen, kimondom a határozatot, hogy a Felsőház a gyámságra és gondnokságra vonatkozó egyes kérdéseknek a Szerb-Horvát-Szlovén Királysággal való rendezéséről szóló törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadta. Következik a részletes tárgyalás. Kérem a. jegyző urat, hogy először a törvényjavaslat eimét s azután a szokásos módon szakaszainak sorszámát felolvasni sziveskedjék. Gróf Bethlen Pál jegyző : (olvasta a törvényjavaslat cimét és 1—2. §-ainak sorszámát. A cim és a szakaszok észrevétel nélkül elfogadtatnak.) Elnök : Ezzel a törvényjavaslat részleteiben is letárgyaltatván, kérdem a t. Házat, elfogadja-e azt a részletes tárgyalás során elfogadott végszerkezetben, igen vagy nem ? (Igen !) Méltóztassanak azok, akik a törvényjavaslatot végszerkezetben elfogadják, ezt felállással jelezni. (Megtörténik.) Kimondom a határozatot, hogy a Felsőház a törvényjavaslatot a Képviselőház szövegezése szerinti végszerkezetben elfogadta, amiről a Képviselőház értesittetni fog. Napirend szerint következik a közigazgatási bizottság jelentésének tárgyalása az önkormányzati igazgatás folytonosságának biztositásáról szóló törvényjavaslat tárgyában. Kérem a jegyző urat, hogy a bizottság jelentését felolvasni sziveskedjék. Gróf Bethlen Pál jegyző (olvassa a bizottsági jelentést), Elnök : Szólásra következik Rakovszky Endre őméltósága ! Rakovszky Endre : Nagyméltóságú Elnök Ur! Mélyen t. Felsőház ! (Halljuk ! Halljuk !) A belügyminister ur őnagyméltósága a múlt napokban már beterjesztette a Képviselőházhoz a közigazgatás rendezéséről szóló törvényjavaslatát, mely a közigazgatás fejlesztésével kapcsolatos szervezeti, szolgálati és eljárási rendelkezések keretében a törvényhatóságok képviseleti szerveinek újjáalakítására vonatkozó intézkedés-eket is tartalmazza. Minthogy ezzel a nagyfontosságú törvényjavaslattal csak a nyári szünet után foglalkozhatok majd a törvényhozás, e néhány szakaszos törvényjavaslat előterjesztése által a belügyminister ur az önkormányzati igazgatás folytonosságát és zavartalan működését kivánja biztositani törvényes alapon, ideiglenesen, arra az átmeneti időre, mig az említett törvényjavaslat az országgyűlés mind a két háza által letárgyalva törvényerőre emelkedik és annak alapján a törvényhatósági bizottságok, szervezetük uj szabályozása szerint, újból megalakulnak. ése 1928. évi július hó ll-én } szerdán. 25 A másik, még ennél is fontosabb célja a törvényjavaslatnak, hogy a törvényességet és a jogbiztonságot a múltra nézve állítsa helyre a törvényhatóságok önkormányzati életében annak a mulasztásnak reparálásával, hogy az 1923. évi VI. tcikkel a választott bizottsági tagoknak az év végéig meghosszabbítva volt megbízatása nem ujabb törvénnyel, de az akkori kényszerhelyzetre való hivatkozás mellett csak egy szükségrendelettel lett ideiglenesen további hatályában fenntartva és ennek a szükségrendeletnek jóváhagyásához a törvényhozás határozata eddig ki nem kéretett. A belügyminister ur most e javaslat előterjesztésével kivan a kormány e részben fennálló alkotmányos kötelességének eleget tenni. Maga a törvényjavaslat indokolása kimerítően ismerteti ennek a választott törvényhatósági bizottsági tagok megbízatásában beállott törvényenkivüli állapotnakokait és előzményeit, rámutatva azokra a nehézségekre, amelyek miatt a választott bizottsági tagok három évenkinti megújítására nézve előirt választások a törvényhatósági választójog és választási eljárás ujabb szabályozása előtt meg nem tarthatók. Ezeknek az indokoknak alapján, bérmennyire is károsnak és sérelmesnek tartom az önkormányzati jogok gyakorlására nézve, hogy immár negyedízben hosszabbittassanak meg ujabb egy évi haláridővel még az 1910 , illetve 1913-ik években választott bizottsági tagoknak régen lejárt mandátumai, mindazonáltal számolva az adott kényszerhelyzettel, elfogadom a törvényjavaslatot. Elfogadom azt, mert a törvényhatóságok életműködése megszakítást nem szenvedhet, és mert folytonosságának és zavartalan működésének biztosítására ezidőszerint más alkalmas mód nem kínálkozik. Mindenesetre azon kell lennünk, hogy a mandátumoknak ez a vég nélkül való meghosszabbítása, amely már valósággal krónikus betegségként sorvaszt ja önkormányzati életünket, többé ne ismétlődjék és hogv a most javasolt terminus lejártával annak kitolására ne legyen szükség. Ezt a célt, ennek a szem előtt tartandó fontos kívánalomnak megvalósulását a magam részéről inkább láttam volna az által biztosítva, ha a belügyminister úr őnagyméltósága a közigazgatás rendezéséről szóló törvényjavaslatának első részét, amely az önkormányzati testületek átszervezésére vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza, a javaslat egyéb rendelkezéseitől, a többi szabályozás alá vett kérdéstől elkülönítve, külön törvényiavaslat alakjában terjesztette volna elő, miáltal lényegesen megrövidülhetnének az arra vonatkozó tárgyalások és minden esetre rövidebb idő alatt lennének befejezhetők, mintha a reformjavaslat egész komplexuma együttesen, egy törvényjavaslat keretében kerül törvényhozási tárgyalás alá. Nem szenvedhet kétséget, hogy sürgősek és nagyon is időszerűek az említett törvényjavaslat többi más részében szabályozni kivánt kérdések is, de mindezeket meg kellene előznie az Önkormányzati képviseletek megalakításáról szóló javaslatnak, mert a közigazgatás terén ennek a kérdésnek megoldása ma a legsürgősebb és legégetőbb szükség kívánalma. Hogy ezt itt szóvá teszem és felhivom rá a belügyminister ur őnagyméltósága_ figyelni ét, arra az a körülmény is indit, mert a javaslat képviselőházi tárgyalása alkalmával már is kételyek merültek fel abban a tekintetben, hogy e proponált egyévi terminus lejártáig nem lesz keresztülvihető a törvényhatósági bizottságok újjászervezése és a belügyminister ur, az ez irányban elhangzott felszólalásokra adott válasza szerint, maga is számol ezzel a lehetőséggel s nem tartja kizártnak, hogy még egy rövid időre szükségessé válhatik a jelenlegi állapotok legalizálása; amit 5*