Felsőházi napló, 1927. III. kötet • 1928. július 2. - 1928. december 19.

Ülésnapok - 1927-44

Az országgyűlés felsőházának 44. ül végezése szerinti végszerkezetben elfogadta, amiről a Képviselőház értesittetni fog. Napirend szerint következik a közigazgatási, valamint a közjogi és törvénykezési bizottságok együttes jelentése a gyámságra és gondnokságra vonatkozó egyes kérdéseknek a Szerb-Horvát­Szlovén Királysággal való rendezéséről szóló törvényjavaslet tárgyában. Kérem a jegyző urat, hogy a bizottságok együttes jelentését felolvasni szíveskedjék. Gróf Bethlen Pál jegyző : (olvassa a bizott­ságok együttes jelentését) Elnök : Van-e valaki szólásra feljegyezve ? Gróf Bethlen Pál jegyző : Nincs ! Elnök : Kiván-e valaki általánosságban a törvényjavaslathoz hozzászólni ? (Nem !) Ha szólni senki nem kivan, a tanácskozás befejeztet­vén, következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e az imént tárgyalt törvényjavaslatot általánosságban a rész­letes tárgyalás alapjául elfogadni, igen va#y nem ? (Igen l) Ha igen, kimondom a határozatot, hogy a Felsőház a gyámságra és gondnokságra vonatkozó egyes kérdéseknek a Szerb-Horvát-Szlovén Király­sággal való rendezéséről szóló törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadta. Következik a részletes tárgyalás. Kérem a. jegyző urat, hogy először a törvény­javaslat eimét s azután a szokásos módon szaka­szainak sorszámát felolvasni sziveskedjék. Gróf Bethlen Pál jegyző : (olvasta a törvény­javaslat cimét és 1—2. §-ainak sorszámát. A cim és a szakaszok észrevétel nélkül elfogadtatnak.) Elnök : Ezzel a törvényjavaslat részleteiben is letárgyaltatván, kérdem a t. Házat, elfogadja-e azt a részletes tárgyalás során elfogadott vég­szerkezetben, igen vagy nem ? (Igen !) Méltóz­tassanak azok, akik a törvényjavaslatot végszer­kezetben elfogadják, ezt felállással jelezni. (Meg­történik.) Kimondom a határozatot, hogy a Felsőház a törvényjavaslatot a Képviselőház szövegezése szerinti végszerkezetben elfogadta, amiről a Kép­viselőház értesittetni fog. Napirend szerint következik a közigazgatási bizottság jelentésének tárgyalása az önkormány­zati igazgatás folytonosságának biztositásáról szóló törvényjavaslat tárgyában. Kérem a jegyző urat, hogy a bizottság jelen­tését felolvasni sziveskedjék. Gróf Bethlen Pál jegyző (olvassa a bizottsági jelentést), Elnök : Szólásra következik Rakovszky Endre őméltósága ! Rakovszky Endre : Nagyméltóságú Elnök Ur! Mélyen t. Felsőház ! (Halljuk ! Halljuk !) A bel­ügyminister ur őnagyméltósága a múlt napokban már beterjesztette a Képviselőházhoz a közigaz­gatás rendezéséről szóló törvényjavaslatát, mely a közigazgatás fejlesztésével kapcsolatos szerve­zeti, szolgálati és eljárási rendelkezések keretében a törvényhatóságok képviseleti szerveinek újjá­alakítására vonatkozó intézkedés-eket is tartalmazza. Minthogy ezzel a nagyfontosságú törvényjavas­lattal csak a nyári szünet után foglalkozhatok majd a törvényhozás, e néhány szakaszos törvény­javaslat előterjesztése által a belügyminister ur az önkormányzati igazgatás folytonosságát és zavartalan működését kivánja biztositani törvé­nyes alapon, ideiglenesen, arra az átmeneti időre, mig az említett törvényjavaslat az országgyűlés mind a két háza által letárgyalva törvényerőre emelkedik és annak alapján a törvényhatósági bizottságok, szervezetük uj szabályozása szerint, újból megalakulnak. ése 1928. évi július hó ll-én } szerdán. 25 A másik, még ennél is fontosabb célja a tör­vényjavaslatnak, hogy a törvényességet és a jog­biztonságot a múltra nézve állítsa helyre a tör­vényhatóságok önkormányzati életében annak a mulasztásnak reparálásával, hogy az 1923. évi VI. tcikkel a választott bizottsági tagoknak az év végéig meghosszabbítva volt megbízatása nem ujabb törvénnyel, de az akkori kényszerhelyzetre való hivatkozás mellett csak egy szükségrendelettel lett ideiglenesen további hatályában fenntartva és ennek a szükségrendeletnek jóváhagyásához a törvényhozás határozata eddig ki nem kéretett. A belügyminister ur most e javaslat előter­jesztésével kivan a kormány e részben fennálló alkotmányos kötelességének eleget tenni. Maga a törvényjavaslat indokolása kimerítően ismerteti ennek a választott törvényhatósági bizottsági tagok megbízatásában beállott törvényenkivüli állapot­nakokait és előzményeit, rámutatva azokra a nehéz­ségekre, amelyek miatt a választott bizottsági tagok három évenkinti megújítására nézve előirt választások a törvényhatósági választójog és vá­lasztási eljárás ujabb szabályozása előtt meg nem tarthatók. Ezeknek az indokoknak alapján, bérmennyire is károsnak és sérelmesnek tartom az önkormány­zati jogok gyakorlására nézve, hogy immár ne­gyedízben hosszabbittassanak meg ujabb egy évi haláridővel még az 1910 , illetve 1913-ik években választott bizottsági tagoknak régen lejárt man­dátumai, mindazonáltal számolva az adott kény­szerhelyzettel, elfogadom a törvényjavaslatot. Elfogadom azt, mert a törvényhatóságok élet­működése megszakítást nem szenvedhet, és mert folytonosságának és zavartalan működésének biz­tosítására ezidőszerint más alkalmas mód nem kínálkozik. Mindenesetre azon kell lennünk, hogy a mandátumoknak ez a vég nélkül való meg­hosszabbítása, amely már valósággal krónikus betegségként sorvaszt ja önkormányzati életünket, többé ne ismétlődjék és hogv a most javasolt ter­minus lejártával annak kitolására ne legyen szük­ség. Ezt a célt, ennek a szem előtt tartandó fon­tos kívánalomnak megvalósulását a magam részé­ről inkább láttam volna az által biztosítva, ha a belügyminister úr őnagyméltósága a közigazgatás rendezéséről szóló törvényjavaslatának első részét, amely az önkormányzati testületek átszervezésére vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza, a javaslat egyéb rendelkezéseitől, a többi szabályozás alá vett kérdéstől elkülönítve, külön törvényiavaslat alakjában terjesztette volna elő, miáltal lényege­sen megrövidülhetnének az arra vonatkozó tár­gyalások és minden esetre rövidebb idő alatt lennének befejezhetők, mintha a reformjavaslat egész komplexuma együttesen, egy törvényjavas­lat keretében kerül törvényhozási tárgyalás alá. Nem szenvedhet kétséget, hogy sürgősek és nagyon is időszerűek az említett törvényjavaslat többi más részében szabályozni kivánt kérdések is, de mindezeket meg kellene előznie az Önkor­mányzati képviseletek megalakításáról szóló javas­latnak, mert a közigazgatás terén ennek a kér­désnek megoldása ma a legsürgősebb és legégetőbb szükség kívánalma. Hogy ezt itt szóvá teszem és felhivom rá a belügyminister ur őnagyméltósága_ figyelni ét, arra az a körülmény is indit, mert a javaslat képvi­selőházi tárgyalása alkalmával már is kételyek merültek fel abban a tekintetben, hogy e proponált egyévi terminus lejártáig nem lesz keresztül­vihető a törvényhatósági bizottságok újjászerve­zése és a belügyminister ur, az ez irányban el­hangzott felszólalásokra adott válasza szerint, maga is számol ezzel a lehetőséggel s nem tartja kizártnak, hogy még egy rövid időre szükségessé válhatik a jelenlegi állapotok legalizálása; amit 5*

Next

/
Oldalképek
Tartalom