Felsőházi napló, 1927. III. kötet • 1928. július 2. - 1928. december 19.
Ülésnapok - 1927-49
Áz országgyűlés felsőházának 49. ülése ról szól, hogy a mentelmi jog ez esetben ne függesztessék fel — elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) Ha igen, kimondom a határozatot, hogy a Felsőház az imént tárgyalt ügyben Ujfalussy Dezső felsőházi tag menteimi jogát nem függesztette fel. A határozatról a megkereső hatóságokat— az iratok egyidejű visszaküldése mellett — értesíteni fogom. Napirend szerint következik a Felsőház mentelmi bizottságának jelentése Tarnay Gyula felsőházi tag mentelmi ügyében. Kérem a jegyző urat, hogy a mentelmi bizottság jelentését felolvasni szíveskedjék. Gróf Bethlen Pál jegyző (olvassa a jelentést). r I Elnök: Kíván valaki a jelentéshez hozzászólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a tanácskozás befejeztetvén, következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a mentelmi bizottság javaslatát — ez a javaslat arról szól, hogy a mentelmi jog ez esetben ne függesztessék fel — elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) Ha igen, kimondom a határozatot, hogy a Felsőház az imént tárgyalt ügyben Tarnay Gyula felsőházi tag mentelmi jogát nem függesztette fel. A határozatról a megkereső hatóságokat — az iratok egyidejű visszaküldése mellett — értesíteni fogom. Napirend szerint következik a Felsőház mentelmi bizottságának jelentése Simontsits Elemér felsőházi tag mentelmi ügyében. Kérem a jegyző urat, hogy a mentelmi bizottság: jelentését felolvasni szíveskedjék. Gróf Bethlen Pál jegyző (olvassa a jelentést). Elnök: Kíván valaki a jelentéshez hozzászólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a tanácskozás befejeztetvén, következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a mentelmi bizottság javaslatát — ez a javaslat arról szól, hogv a mentelmi jog ez esetben ne függesztessék fel — elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) Ha igen, kimondom a határozatot, hogy a Felsőház az imént tárgyalt ügyben Simontsits Elemér felsőházi tag mentelmi jogát nem függesztette fel. A határozatról a megkereső hatóságokat — az iratok egyidejű visszaküldése mellett — értesíteni fogom. Napirend szerint következik a közigazgatási bizottság jelentése^ a székesfővárosi törvényhatósági bizottság úijáalakításának elhalasztásáról szóló törvényjavaslat tárgyában. Kérem a jegyző urat, hogy a bizottsági jelentést felolvasni szíveskedjék. Gróf Bethlen* Pál jegyző (olvassa a bizottsági jelentést). Elnök: Gaár Vilmos őméltóságát illeti a szó. Gaá 1- VPTPOS: Nagvn-éltnsá^ó FVök Űr! MéV^Tl t "pVlfsrT""*"! Az pTpttÜ^k fo Vvn + K rvóyivjavaslatot a sajtóban és a Képviselőházban e-varánt hevesen támadtak abból a szempontból hoe^y ez a iavaslat a vá^ztópole^rok ezreinek választójogát elkn^-fisképa rn*«részről a kormány ezzel a Javaslattal, tndn^PV a vá^sztáöoV elhalasztóéival, a városházba^ levő r>£vfiát akarja eríbftp-ni és a tervbevett közgyűlési antinómia felfüggesztésével magárak erőst»bb háziét és az interregnumnak hoszszabb időt akar biztosítani Ami a városházi kormánypárt m erdősítését illeti, ez egészen téves felfogás, mert hiszen 1928. évi november hó 28-án, szerdán. 97 az 1925 iki választások óta bekövetkezett eltolódása a városházi pártoknak azt a helyzetet teremtette, hogy az időközi választások megtartása esetében éppen az ellenzéki pártoknak több helye üresedvén meg. mint a kormánypárton levőknek, ennek folytán az érdek inkább az lett volna, hogy ezekkel szemben a kormánypárt céltudatos működése által a maga számára biztosított választókat leszavaztassa, és ezáltal a pártot még inkább megerősítse. Ami a kormánynak imputait azon intenciót illeti, hogy a törvényhatósági bizottságot feloszlatni és interregnumot akar teremteni, ez csak hangulatkeltő kijelentés, mert hiszen a törvényben világosan meg van írva, hogv a törvényhatóság magatartásától függ, vájjon feloszlatható-e, vagy sem Ha a törvényhatósági bizottság törvénytelen cselekedetre nem ragadtatja magát, ha törvényes intézkedéseknek nem áll ellen, ha tartósabban munkaképtelenné nem válik, nincs törvényes alapja a törvényhatósági bizottság feloszlatásának. A belügyminiszter hatásköre tehát csak akkor nyílik meg, ha a törvényhatósági bizottság maga ad erre okot. Ami pedig azt illeti- hogy a választók tízezreit a yálasztójor gyakorlásától fosztja meg ez a törvényjavaslat, errenézve csak azt mondhatom, hogy a választásnak.időközi eltolásával a jogtól megfosztva senki sincs, legfeljebb a gyakorlást egy évvel később fogja érvényesíteni. Ha azonban a helyzet így áll, akkor az a kérdés vaj'O 1 "-_ erjre a t^rvé v^avaslatra szükség volt-e, vájjon szükség volt-e arra, hogy a választá e ok p , ha , asztas £, anak' í> ^'ve a kérdésre megfelelő feleletet csak úgy lehet adni, ha egy másik kérdést^ teszünk vizsgálat tárgyává, azt a kérdést, vaiion a fővárosi autonómiát rendező törvényes intézkedésnek és az 1872 évi XXXVT. törvénycikk reformjának szüksége felmerült-e, igen vagy nem? Az ötvenbat évvel ezelőtt megteremtett törvény az autonómia központjává és letéteményesévé, legfőbb gva korlójává a közgyűlést avatta. Csakhogy ebben a törvényben a közgvűlésnek hatásköre kizárólagosan van megállapítva. Ami a közgyűlés hat"skőrében nincs, az az egyébként a k^zgvűlés végrehajtó közegeként törvénybe iktatott tanácsot illeti. A kizárólagos hatáskör következtében a^ tanács nemcsak végrehajtó közege lett a törvényhatósági bizottságnak, de egyszersmind önálló közio-az""atási szerv mindazokban az autonóm kérdésekben, amelyek felmerülhetnek, s amelyekre nézve a közgyű' 1 esnek tnarerienciáia nincs: és tovább^, mert a törvényhatósági bizottság esiyszersmind az állami közigazgatás közvetítője is. ennek a közi gaz «-atásuak pedi^ i^n sok hatósági funkciója van. amely a közp*vűIÁSVR n'ncs hárítva, a tanács mint a 1 * állami közigazgatás közvetlen szerve is működik. A törvény ugyan biztosítani akarta a tanáccsal, mint végrehajtó^ szervvel szemben a törvényhatóságnak jogkörét azzal, hogy a törA T énvhatósági bizottság hat évről hat évre választja a polgármestert, az alpolgármestereket ós mindazokat a tisztviselőket, akik hatósági hatáskörrel eljárnak a közigazgatás körében, ez azonban mint biztosíték nem sikerült. Áthathat évre való választásnál a törvénvhat^sági bizottság tagjai között megáPaDO^ 'sok jöttek Tétre. Ha nem is elégedtek meg valakinek működésével az epvik részről és nem voltak !»**£*• elégedve a másik részről, bizotnyos kiegyenlítődés alapján a legritkább esetben történt, hogy mielőtt valaki munkaképtelen lett vagy törve-
