Felsőházi napló, 1927. II. kötet • 1927. november 25. - 1928. június 28.

Ülésnapok - 1927-20

'Az országgyűlés felsőházának 20. ülése dott nemzetközi egyezmény becikkelyezéséről szóló törvényjavaslatot a Képviselőház szöve­gezése szerinti végszerkezetben elfogadta, ami­ről a Képviselőház értesittetni fog. Következik a napirendünk második pont­jaként szereplő törvényjavaslat részletes tár­gyalása. Kérem a jegyző urat, hogy először a törvényjavaslat címét s azután a szokásos mó­don szakaszainak sorszámát felolvasni szives­kedjék. Kühne Lóránt jegyző (olvassa a törvény­javaslat címét és 1—í. §-ainak sorszámát. A dm és a szakaszok észrevétel nélkül elfogad­tatnak); Elnök: A törvényjavaslat ekként részle­teiben is letárgyaltatván, kérdem, hogy a t. Felsőház elfogadja-e azt a részletes tárgyalás során elfogadott szerkezetben, igen vagy nem? (Igen!) Méltóztassanak azok, akik a törvény­javaslatot végszerkezetében elfogadják, ezt felállással jelezni. (Megtörténik.) Kimondom a határozatot, hogy a Felsőház az 1925. évben Genfben tartott Nemzetközi Munkaügyi Egye­temes Értekezlet által a foglalkozási betegsé­gek kártalanítása tárgyában tervezet alakjá­ban elfogadott nemzetközi egyezmény becikke­lyezéséről szóló törvényjavaslatot a Képviselő­ház szövegezése szerinti végszerkezetben elfo­gadta, amiről a Képviselőház értesittetni fog. Következik a napirendünk harmadik pont­jaként szereplő törvényjavaslat részletes tár­gyalása. Kérem a jegyző urat, hogy először a, törvényjavaslat óimét s azután a szokásos mó­don szakaszainak sorszámát felolvasni szíves­kedjék. Kühne Lóránt jegyző (olvassa a törvény­javaslat címét és 1—4. §-ainak sorszámát. A cím és a szakaszok észrevétel nélkül elfogadtatnak). Elnök: A törvényjavaslat ekként részletei­ben is letárgyaltatván, kérdem, hogy a t. Felső­ház elfogadja-e azt a részletes tárgyalás során elfogadott szerkezetben, igen vagy nem? (Igen!) Méltóztassanak azok, akik a törvényjavaslatot végszerkezetben elfogadják, ezt felállással je­lezni. (Megtörténik.) Kimondom a határozatot, hogy a Felsőház az 1925. évben Genfben tartott Nemzetközi Munkaügyi Egyetemes Értekezlet által az idegen és a saját honos munkavállalók­nak az üzemi balesetek kártalanítása szempont­jából egyenlő elbánásban részesítése tárgyában tervezet alakjában elfogadott nemzetközi egyezmény becikkelyezéséről szóló törvényja­vaslatot a Képviselőház szövegezése szerinti végszerkezetben elfogadta, amiről a Képviselő­ház értesittetni fog. Következik a napirendünk negyedik pontjaként szereplő törvényjavaslat részletes tárgyalása. Kérem a jegyző urat, hogy először a törvényjavaslat címét s azután a szokásos módon szakaszainak sorszámát felolvasni szí­veskedjék. Kühne Lóránt jegyző (olvassa a törvény­javaslat címét és l~i. ß-ainak sorszámát. A cím és a szakaszok észrevétel nélkül elfogad­tatnak). Elnök: A törvényjavaslat ekként részletei­ben is letárgyaltatván, kérdem, hogy a t. Felső­ház elfogadja-e azt a részletes tárgyalás során elfogadott szerkezetben, igen vagy nem? (Igen!) Méltóztassanak azok, akik a tör vény­javaslatot végszerkezetben elfogadják, ezt fel­állással jelezni. (Megtörténik.) Kimondom a határozatot, hogy a Felsőház az 1927. év­ben Genfben tartott Nemzetközi Munka­ügyi Egyetemes Értekezlet által az ipar s a kereskedelem körében foglalkoztatott munkavállalóknak és a háztartási alkalmazot­ti, évi november hó 26-án, szombaton. 29 taknak betegségi biztosítása tárgyában terve­zet alakjában elfogadott nemzetközi egyez­mény becikkelyezéséről szóló törvényjavasla­tot a Képviselőház szövegezése szerinti vég­szerkezetben elfogadta, amiről a Képviselőház értesittetni fog. Napirend szerint következik a népjóléti és munkaügyi bizottság jelentése a m. kir. nép­jóléti és munkaügyi ministernek »az 1925. évben Genfben tartott Nemzetközi Munkaügyi Egye­temes Értekezlet által az üzemi balesetek kár­talanítása kérdésében, elfogadott négyrendbeli ajánlás tárgyában« beterjesztett 115. száimu je­lentéséről. Kérem a jegyző urat, hogy a bizottsági je­lentést felolvasni szíveskedjék. Kühne Lóránt jegyző (olvassa a bizottsági jelentést). Elnök: Kiván-e valaki a ministeri jelentés­hez hozzászólni? (Nem!) Ha szólni senki nem kivan, a vitát bezárom. A népjóléti minister ur őexcellenciája kíván nyilatkozni. Vass József népjóléti és munkaügyi mi­nister: Nagyméltóságú Elnök Ür! T. Felsőház! Az előbb előadottakhoz kapcsolódva csak né­hány mondatban szeretnék rámutatni arra a különbségre, amely a Munkaügyi Hivatal ajánlásai és egyezménytervezetei között van. Nevezetesen, ahogyan ott a munka folyik és egy-egy szociálpolitikai alapgondolatnak a ki­tisztázása bizonyos fokot már elért, ha nem mutatkozik ez a kitiszt elegendő mértékű­nek, vagy nem mutatkozik maga az alapgondo­lat a gyakorlatba teljes mértékben átvihető­nek, akkor nem egyezménytervezet, hanem ajánlás formájában veti fel és közli a Munka­ügyi Hivatal a kormányokkal az illető szociál- « politikai gondolatot, ha tudniillik az mégis elég értékes arra, hogy ne ejtessék el. Mármost az ajánlás természetesen nem kerülhet közvetlenül a maga formájában a törvényhozás elé, hanem az illetékes minister jelentése formájában, úgyhogy tulajdonkép a törvényhozások nem az illető ajánlás sorsától méltóztatnak dönteni, hanem a saját kormá­nyuk illetékes ministerének jelentéséről, hogy azt tudomásul venni vagy pedig elvetni méltóz­tatnak. Ha azután az a szociálpolitikai gondo­lat tovább mérlegeltetvén, tovább tisztáztat­ván, olyannak tűnik fel a Munkaügyi Hivatal előtt, mint amely most már elméleti kétsége­ket többé nem fog támasztani, másrészt pedig az államok többségében reménye lehet arra, hogy az a valóságba is átvitetik, akkor már az ajánlásból egyezménytervezetet készit a Mun­kaügyi Hivatal, melyet ebben a formájában küld azután meg az Összes érdekelt kormá­nyoknak. Megtörténhetik az, hogy előbb készül meg az egyezménytervezet, és csak, ké­sőbb jön az ajánlás, ha tudniillik esetleg túlsá­gos optimizmussal fogott hozzá a Munkaügyi Hivatal egyí-egy szociálpolitikai gondolathoz és később veszi észre, hogy nagy nehézségek vannak az illető gondolattal szemben, s ekkor esetleg a tervezetet egy ajánlás követi; vagy megfordítva, — ami gyakori eset — először jön az ajánlás s később a tervezet. A tervezet azután már tisztább formában, sokkal határo­zottabb körvonalakban tartalmazza azt, amit tartalmazott az ajánlás. T. Felsőház! Itt ebben az esetben négy­rendbeli ajánlásról van szó. Jelentésem, me­lyet bátor voltam a t. Felsőház elé terjeszteni, azt kéri a t. Felsőháztól, hogy az első ajánlást, amelynek tárgya a foglalkozási betegségekre vonatkozik, elfogadni méltóztassék. A foglal-

Next

/
Oldalképek
Tartalom