Felsőházi napló, 1927. II. kötet • 1927. november 25. - 1928. június 28.
Ülésnapok - 1927-20
30 Az országgyűlés felsőházának 20. ülése kozási betegségek azok, melyeket maga a szakmunka okoz vagy okozhat, amilyen például az ólommérgezés, a higanymérgezés, a lépfene. Szóval ilyenfajta betegségek ellen való kártalanítás-, illetőleg biztosításról van ebben az ajánlásban szó. Ezt az ajánlást a magam részéről tisztelettel volnék bátor elfogadásra ajánlani azért, mert hiszen mi már törvényben intézkedtünk ebben az értelemben. A másik hármat azonban kérném mellőzni, illetőleg a jelentésemet elfogadni abban az értelemben, hogy az mellőzni kéri a másik három ajánlást. Nevezetesen azt az ajánlást, amely az üzemi balesetek kártalanítása kérdésében egyenlő elbánást kér az idegen honosok és a magyar állampolgárok között, az én jelentésem nem tudja elfogadásra ajánlani, és pedig azért nem, mert messzebb megy intézkedéseiben, mint amennyire a már meghozott törvények elmennek. A harmadik ajánlás az üzemi balesetek terén a legkisebb járadék megállapításánál akar egy minimumot ajánlani és elfogadásra kérni. Ezt szintén kérném jelentésemnek megfelelő pontja szerint mellőzni, amennyiben intézkedésében messzebb megy, mint a magyar törvényhozásnak ebben az esztendőiben elfogadott rendelkezései mennek, tudniillik a testvérekre is kiterjeszti a balesetet szenvedettnek járó kártalanítási jogot, s azonkívül a mértéket is nagyobb arányban szabja meg, mint amennyiben a magyar törvényhozás már megszabta. Ez az az eset, amikor figyelemmel kell lennünk a magyar termelés érdekeire. — ismétlem — & megromlott és megrontott magyar termelés érdekeire. Annak sem megromlásáért, sem megrontásáért nem mi vagyunk felelősek. (Ugjs van! Ugy van!) Az utolsó ajánlás a baleseti biztosításnál a bíráskodás kérdésében szeretne néhány alapgondolatot figyelembe ajánlani. Tisztelt Felsőház! Maga az alapgodolat, melyet az ajánlás tartalmaz, tuljdonképen helyes. Mivel azonban a föMmiyelésügyi minister ur őexcellenciája jelenleg épen ezzel a matériával foglalkozik és különösen az agrár rétegek biztosításának kérdését törvényjavaslat alakjában kívánja a Ház elé hozni, azért kérném, hogy az én jelentésemet ebben a pontban is elfogadni, tehát a javaslat gondolatát elutasítani méltóztassanak azért, mert nem volna talán indokolt megkötni a törvényjavaslatot most szerkesztő földmivelésügyi minister ur kezét egy ilyen alapgondolat elfogadásával. Sokkal helyesebb a törvényalkotó kezét megkötetlenül hagyni, mert hiszen lehet, hogy epén ezen alapgondolatot fogja igénybe venni. Ezek alapján tisztelettel kérném^ hogy a nevemmel jegyzett ministeri jelentést elfogadni és országos határozattá emelni méltóztassanak. (Élénk helyeslés.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánitom. Következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a népjóléti és munkaügyi bizottság javaslatát elfogadni, illetőleg a népjóléti és munkaügyi minister ur jelentését tudomásul venni és a Képviselőháznak e tárgyban hozott határozatahoz hozzájárulni, igen vagy nem 1 ? (Igen.) Ha igen, kimondom a határozatot, hogy a Felsőház a népjóléti és munkaügyi minister ur jelentését tudomásul veszi s a Képviselőháznak e tárgyban hozott határozatát országos határozattá emeli, amiről a Képviselőház értesíttetni fog. . Napirend szerint következik a közjogi es törvénykezési bizottság jelentése a telekkönyvi tulajdon és a tényleges birtoklás között előal 1927, évi november hó 26-án, szombaton. lőtt eltérések megszüntetését célzó egyes intézkedésekről szóló törvényjavaslat tárgyában. Jelentem a t. Háznak, hogy a Felsőház közjogi es törvénykezési bizottsága a törvényjavaslat előadójául Szőke Gyula felsőházi tagot választotta meg. (Éljenzés.) Szőke Gyula előadó urat illeti tehát a szó. TT . Szőke Gyola előadó: Nagyméltóságú Elnök Ur! Melyen t. Felsőház! A telekkönyvi tulajdon es a tényleges birtoklás között előállott eltérések megszüntetését célzó egyes intézkedésekről az igazságügyi kormány törvényjavaslatot terjesztett elő, amelyet az alsóház elfogar»ij. e ^ alkotmányos tárgyalás végett hozzánk küldött. Ez a törvényjavaslat a telekkönyvi betétekben fennálló hibákat kivánja kiküszöbölni. A telekkönyvek készítésével az 1848 utáni időkben kezdett az abszolút kormány foglalkozni a regi földkönyvek alapján és akkor rendelték el a telekjegyzőkönyvek szerkesztését. Ez hosz•szabb f ideig tartott. Közben az alkotmányos kormányzat elrendelte az adókataszter felállítását, úgyhogy amikorra a nép egyrészt megszokta volna a telek jegyzőkönyvekkel való komolyabb foglalkozást és megértette volna az ország, hogy erre szükség van, akkorra már ez a telekjegyzőkönyvi intézmény elavultnak volt tekinthető. Ezért az 1886 : XXIX. tc.-ben majd az ezt módosító 1889 : XXXVIII. tc-ben és az 1891 : XVI. tc.-ben a törvényhozás elrendelte a telekkönyvi betétek szerkesztését. A telekkönyvi betétek szerkesztése voltaképen a telekkönyvi ügyekre vonatkozott, ezzel kapcsolatban azonban összefüggést kivánt a. törvényhozás létesíteni az adókataszter, a kataszteri birtokivek és a telekjegyzőkönyvek között. Egészen uj rendszert vezetett be tehát, amellyel ugy a birtoklási viszonyok, mint az adózási viszonyok igen könnyen és röviden megállapíthatók lettek volna, azonkívül pedig biztonság létesittetett volna a tényleges birtoklás, a föld tulajdonával szemben. A törvényhozás akkor, amikor a telekkönyvi betétek szerkesztését elrendelte, nyilván arra gondolt, hogy ez bizonyos, nem hosszú idő! alatt fog keresztülvitetni, épen ezért átmeneti intézkedésekre nem gondolt. Az élet azonban megcáfolta a kormányzatot, megcáfolta azzal, hogy bizony a telekkönyvi betétek szerkesztése nem ment gyorsan, úgyhogy ez bizonyos helyeken még ma sincsen keresztülviye. Ezért szükséges volt a telekjegyzőkönyvekben időközben előállott hiányok kiküszöbölése, mert különben lehetetlen lett volna, — addig is, amig a telekkönyvi betétek elkészülnek — a telekkönyvi adatokban bízva, a tulajdonjog megszerzése és a telekkönyvi rendtartás eddigi intézkedéseinek betartásával a tényleges tulajdon és a telekkönyvi birtoklás közötti eltérés kiküszöbölése. Az 1892 : XXIX. te. a telekjegyzőkönyvek módosításáról rendelkezik, amely részben a felek kérelmére, részben az igazságügyi kormányzat rendelkezésére, részben pedig a telekkönyvi hatóság rendelkezésére megengedte azt. hogy a telekjegyzőkönyvekbe is bejegyezhetők legyenek egyrészt a tényleges birtoklási viszonyok, másrészt törölhetők legyenek az időközben megszűnt terhek, részben a közös tulajdon megszüntetése, részben pedig a tagosítás és az úrbéri viszonyokból eredő változások és telekkönyvi módositások keresztülvihetők legyenek. Mindezt azonban a törvényhozás csak arra az időre szánta, amig a telekkönyvi betétek ügye rendeztetik, úgyhogy a terv az volt. hogy a telekkönyvi betétek megszerkesztvén, ezekre
