Felsőházi napló, 1927. II. kötet • 1927. november 25. - 1928. június 28.

Ülésnapok - 1927-31

220 'Àz országgyűlés felsőházának 31. ülése Elnök: Kivan valaki a 24. §-hoz szólanil (Nem!) Ha senki szólni nem kivan, a vitát be­zárom. Az igazságügy minist er őexcellenciája ki­van szólni! Pesthy Pál igazságügyim nister: Nagymél­tóságú Elnök Ur! T. Felsőház! Méltóztassék megengedni, hogy én Hadik őexcellenciájának ama határozati javaslatával kapcsolatban mondjam el véleményemet, amely az elévülési határidő kiterjesztésére vonatkozik. Teljesen megértem és helyeslem azt az in­tenciót, amely ebben a határozati javaslatban megnyilatkozik épen a kisemberek érdekében, akiknek jogát hosszabb időre kivan ja az el­évüléstől megóvni, azonban véleményem sze­rint — de a törvényből kifolyólag is — a hely­zet ebben a kérdésben az, hogy a felügyelő hatóság kötelezettségével szemben a biztosított és a felügyelő hatóság közötti kötelezettség el­birálásánál nem a kereskedelmi törvény 487. §-a az, irányadó, mert ez, csak a biztosítási szer­ződésekre vonatkozólag irányadó, már pedig ezzel a törvénnyel a biztositási szerződés nem lett átruházva, nem lett alanyává a biztositási szerződésnek a felügyeleti hatóság. A felügyelő hatóság kötelezettségét ez a törvény állapítja meg, ez pedig köztörvényi kötelezettség, és én azt vitatom és állítom, hogy a felügyelő hatósággal szemben a biztosított­nak a kereseti joga nem egy év, hanem 32 év alatt évül el, itt a köztörvényi 32 évi elévülési határidő áll fenn. Minthogy ez a felfogás min­denesetre még inkább kielégiti őexcellenciáját, azt hiszem, hogy ez a felfogásom ezt a határo­zati javaslatot tárgytalanná teszi, kérem tehát ennek mellőzését. (Helyeslés.) Elnök: Gróf Hadik János őexcellenciája kivan szólni! Gróf Hadik János: Nagyméltóságú Elnök Ur! Mélyen t. Felsőház! Amennyiben olyan magyarázatot lehet adni, amint az igazságügy­minister ur mondja, ebben azonban kételke­dem, hogy 32 évig fennáll a joga az illetőnek a követelésre, az én határozati javaslatom ter­mészetszerűleg tárgytalanná válik. (Helyes­lés.) Elnök: Melyik határozati javaslatát mél­tóztatott visszavonni? Gróf Hadik János: Az I. számút. (Pesthy Pál igazságügyminister: Nem, a II. számút?) Elnök: Nem a másodikat, hanem az elsőt. Akkor tehát az I. számú határozati javaslat visszavonatik. A pénzügyminister ur őexcellenciája kivan szólni! Bud János pénzügyminister: Nagyméltó­ságú Elnök Ur! Mélyen i Felsőház! (Halljuk! Halljuk!) Őexcellenciája két határozati javas­latot terjesztett be, amelyek engem illetnek. Az egyik határozati javaslatban azt kívánja kimondatni, hogy a javaslat 20. §-ának utolsó bekezdésében és a 24. § végpontjában említett hadikölesön-cí miete k az eredeti jegyzésű köt­vényekkel egyenlő elbánásban részesüljenek, a másik határozati javaslatban pedig azt, hogy a felosztási alappal kapcsolatos intézkedések tekintetében a felügyeleti hatóság csak a bizto­sitási szaktanács előzetes meghallgatása után intézkedhessek. A magam részéről teljesen osztom őexcel­lenciájának mindkét kérdésben elfoglalt állás­pontját, azonban nézetem, hogy ami az elsőt illeti, a törvényből Önmagából folyik, mert hiszen ha felosztottuk azokat a hadiköl­csön-címleteket, annak csak akkor van ér­telme, hogyha egyszer valami átértékelés be­1928. évi március hó 23-án, péntefcefi. következik, ezt az illető tulajdonos maga élvez­hesse, úgyhogy önmagából következik, hogy a végrehajtási utasitásnak kell ilyen intézkedést tartalmaznia. Teljesen magamévá teszem azt az indít­ványt is, hogy a szaktanács meghallgattassék. Kérném azonban őexcellenciáját, hogy ezekután a határozati javaslatot mint ilyent szíveskedjék visszavonni, hogy ne kelljen szavazás alá bo­csátani, mert hiszen a lényegét annak, amit őexcellenciája akar, a végrehajtási utasitásban amúgy is megvalósítjuk. Mindamellett, ha a Felsőház akarja, nincs ellene ellenvetésem. Gróf Hadik János: T. Felsőház! Kagaszko­dom ahhoz, hogy a határozati javaslatot sza­vazás alá bocsátani méltóztassék. Elnök: Következik a határozathozatal. Fel­teszem a kérdést, méltóztatik-e a 24. §-t elfo­gadni? (Igen!) A 24. § elfogadtatott. Következik a szavazás a határozati javas­latok felett. Az egyik határozati javaslat igy szól (ol­vassa prof Hadik Jánosnak a 24. §-hoz beadott II. számú határozati javaslatát). Felteszem a kérdést, méltóztassanak azok, akik ezt a határozati javaslatot elfogadják, ezt felállással jelezni. (Megtörténik.) Többség. A Ház a határozati javaslatot elfogadta. Következik a másik határozati javaslat, amely a 24. •§ kapcsán beadatott (olvassa gróf Hadik Jánosnak a 24. §-hoz beadott III. számú határozati javaslatát). Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e ezt a határozati javaslatot elfogadni? (Igen!) Kérem azokat, akik e határozati javaslatot elfogadják, méltóztassanak ezt felállással jelezni. (Meg~ történik.) A többség ezt a határozati javaslatot is el­fogadta. Következik a már felolvasott 25. §, ehhez azonban senki sincs feliratkozva. Következik a 26. §. Itt ismét Hadik őexcel­lenciája kivan felszólalni. Gróf Hadik János: Két határozati javasla­tot vagyok bátor előterjeszteni. Az egyik a kö­vetkező (olvassa): »Intézkedjék a kormány utalással a javas­lat 26. $-ára, hogy a törvény végrehajtása tár­gyában kiadandó rendeletben a következő in­tézkedések vétessenek fel« — A felolvasás folytatása előtt még ki kéTJ térnem arra a körülményre, amelyet bevezető beszédemben emiitettem, hogy végtelenül kelle­metlen helyzetbe jutottam én, aki állandóan kifogásolom azoknak a kérdéseknek rendeleti utón való rendezését, amelyek a törvénybe va­lók, mégis abba a kényszerhelyzetbe jutot­tam, miután máskülönben figyelembe nem vé­tettek volna, azt hiszem, eléggé alapos észrevé­teleim, hogy magam is mindig azt indítványo­zom, hogy rendeleti utón történjék intézkedés. Ezt tehát ne méltóztassék félreérteni. Ez az el­járásom kényszerhelyzetből alakul ki, amely remélhetően a jövőben nem fog ilyen sürün előállni, mert talán a jövő kodifikálásoknál a kormány figyelembe fogja venni azt a nagyon fontos szempontot, hogy ami törvénybe való, az legyen a törvényben, és a végrehajtási uta­sításban meg a ministeri rendeletekben arra legyenek azután utasítások, hogy magát a tör­vényt hogyan kell végrehajtani a részletekre vonatkozólag. Itt azután nem olyan nagy baj és nem katasztrofális dolog, ha a mindenkori ministerek ezeket a rendeleteket saját belátá­suk szerint megváltoztatják. Javaslom tehát, hogy a kiadandó rendeletbe a következő intéz­kedések vétessenek fel (olvassa):

Next

/
Oldalképek
Tartalom