Felsőházi napló, 1927. I. kötet • 1927. január 28. - 1927. július 5.
Ülésnapok - 1927-6
'Az országgyűlés felsőházának 6. ülése 1927. évi március hó 22-én, kedden. 41 nómia sérelmére vonatkozóan, a javaslatot pedig elfogadom. (Helyeslés, éljenzés és taps.) Elnök: SzóláWa következik Székács Antal őméltósága! Székács Antal: Nagyméltóságú elnök ur! Mélyen t. Felsőház! A pénziigymmister uct* őexeellenciájának tegnapi beszédén végigcsendül az a vezérmotivum, végigvonul az a vezérgondolat, hogy az adópolitikát a gazdasági politikától elválasztani nem lehet. A pénziigymmister ur tegnapi beszédéből leszűrhettük azt az igazságot, hogy a jó adópolitika az, amely figyelembe veszi a gazdasági élet követelményeit, előmozdítja a nemzeti munkát és termelést, elősegíti a gazdasági élet vérkeringését. A világtörténelemnek leghiresebb pénzügyi zsenije, Colbert, XIV. Lajos francia király pénzügyministere ezt a gondolatot akképen fejezte ki, hogy a pénzügyministereknek ne csak arra legyen gondjuk, hogy a polgár adót fizessen, hanem, hogy a polgárság adóját meg is fizethesse. A tárgyalás alatt lévő törvényjavaslatot tehát szintén abból a szempontból kell elbírálnunk, vájjon megfelel-e a gazdasági élet követelményeinek, alkalmas-e arra, hogy a termelést elősegítse, a polgárság adófizetőképességét emelje és hogy összhangban áll-e az igen t. pénzügyminister urnák, valamint az .egész kormánynak azzal a Programm jávai, hogy a magángazdaságot talpra kell állitani és — sajnos — a mélypontig leromlott középosztályt meg kell menteni? Mélyen t. Felsőház! (Halljuk! Halljuk!) Előrebocsátom, hogy a törvényjavaslatot elfogadom, mert ez az első örvendetes lépés azon az utón, amely a polgárság adóterheinek mérséklésére vezet. Amennyire örömmel elfogadom, épolyan sajnálattal kell azonban megállapitanom azt, hogy ez az adómérséklés nem azon a téren történik, amelyen azt a gazdasági élet megkövetelné. Sajnálattal kell konstatálnom, hogy az adómérséklés nem a forgalmiadó terén történik. A forgalmiadó a legantiszociálisabb adónem, mégpedig azért, mert az árak emelésével még jobban súlyosbitja a fogyasztónak amúgy is nehéz helyzetét s az árak emelésével a mezőgazdaság, az ipar és a kereskedelem termék elhelyezési lehetőségeit neheziti, a forgalmat csökkenti. Ezért a forgalmiadó lett volna az az adónem, mely ugy szociálpolitikai, mint gazdaságpolitikai okokból leghelyesebben lett volna alkalmas arra, hogy mérsékeltessék, mert ez nemcsak & fogyasztónak, hanem az összes termelőosztályoknak is javára vált volna. A pénzügyminister ur őexcellenciája azonban a törvényjavaslat indokolásában kifejti, hogy lehetetlenség & forgalmiadénak eltörlése vagy csak mérséklése is azért, mert ez; az állami bevételeknek olyan nagymérvű csökkenését idézhetné elő, amely felbillenthetné az államháztartás egyensúlyát. Sokkal nagyobb r elismeréssel adózom a t. kormánynak és a pénzügyminister ur őexcellenciájának azért, hogy az országot a pénzügyi káoszból kivezette, hogy pénzünk stabilitását és az államháztartás egyensúlyát helyreállította, semhogy felmerülhetne bennem az a gondolat, hogy megengedhető volna az, hogy az államháztartás egyensúlya kockára tétessék. Ez a goifdolat is bűn, amely teljesen távol áll tőlem. Énen azért kelL hogy belenyugodjam jelenleg abba, hogy a forgalmiadó fentartassék, annál is inkább, mert én tulaj donképen nem a forgalmiadó eltörlését és leszállítását tartanám égetően sürgősnek, hanem a jelenlegi rendszer reformálását, a jelenleg fennálló teljesen tarthatatlan kivetési, beszedési és ellenőrzési rendszernek megváltoztatását. Ez a rendszer rendki vül sérelmes jóformán az összes termelőosztályokra. Legyen szabad csak egynéhány kirivó hibájára rámutatnom ennek a jelenleg érvényben levő rendszernek. A jelenlegi rendszer hallatlan sok zaklatással jár a kereskedelemre és az iparra nézve, igen sok visszaélés melegágya és amellett az államkincstár részére is talán a legköltségesebb rendszer, amelyet elképzelhetünk. A forgalmiadó jelenlegi rendszerének igen nagy hibája! az, hogy az átalányozás a legtöbb esetben nem konkrét adatok alapján történik, hanem.becslés útján, ami igen sok igazságtalanságot szül, és különösen a kisipar és a kiskereskedelem körében, ahol az ilyen adatok tényleg nem állanak rendelkezésre, írendkivüli elkeseredettségnek forrása. A jelenlegi forgalmiadó rendszernek igen nagy hibája az, hogy igen sok terméketlen munkát okoz az iparnak és a kereskedelemnek. A forgalmiadóról külön könyveket kell vezetni, külön kimutatást kell késziteni. A fényűzési forgalmiadóról ismét külön könyveket kell vezetni és külön kimutatást kell késziteni, bárcákat kell kiállítani. Az előforduló legkisebb elnézésért vagy hibáért becitálják azt a kisiparost vagy kiskereskedőt és napokat tölt el az adóhivatalban, amig ügyeit rendbehozza. Szóval olyan sok improduktiv munkát jelent ez a jelenlegi rendszer, olyan sok pénz-, idő- és energiapazarlást jelent a kereskededelemre és iparra nézve, hogy ez a rendszer már ez okból is tarthatatlan. De mindezeknél sokkal nagyobb hibája ennek a rendszernek az, hogy 2% erejéig hendikepeli a magyar ioart és kereskedelmet a külföldi ipar és kereskedelem javára. Szinte hihetetlen, de mégis ugy van, hoerv lehetséges az, hogy a magyar allam a külföldi gyárost és kereskedőt előnyben részesiti azért, hogy a magyar kereskedőt az üzlettől elüsse, a nyeregből kiüsse. Amig egész Európában orgiákat ül a protekcionizmus- amig minden állam minden lehető, megengedett és mes: nem ensredett eszközzel megvédi a másra iparát és kereskedelmét, addig a magyar állam a külföldi kereskedőnek ad prémiumot azért, hogy a magyar kereskedő versenyképességét csökkentse és forgalmát leszállítsa, ami természetszerűleg az államkincstárnak is kára, mert legjobb adóalanyait gyengiti. S amint az importkereskedőt sújtja ez ai diszparitás. épen ugy a magyar gyáripart és kereskedelmet hátrányosan befolyásolja az, hogy a forgalmiadó vissza tér itése terén nem részesül olyan elbánásban, mint amilyenben a külföldi államok a maguk gyárosait és kereskedőit, részesitik. T. Felsőház! Az a rendszer, amely ilyen hibákat és sérelmeket mutat feli, természetesen tarthatatlan és sürgősen eltöriendő, annál is inkább, mert ezt a rendszert e sérelmeknél fogva semmiképen sem tudom összeegyeztetni a pénzügyminister ur őexcellenciája által hangoztatott ama programmal, mely a magánháztartás felisegit!ésére. megerősitésére, egészségessé tételére irányul. Mindazok a hibák és sérelmek, amelyeket voltam bátor felemliteni, a legalaposabban, legradikálisabban csakis egy utón orvosolhatók, még pedig a forgalmiadónak egyszer való beszedése utján, vagy a vámnál, vagy a belföldi gyártás terén, a gyár kapujában. Ezen egyfázisos rendszerrel szemben azonban a ' pénzügyminister ur — őszint» sajnálatunkra
