Felsőházi napló, 1927. I. kötet • 1927. január 28. - 1927. július 5.

Ülésnapok - 1927-18

408 *Az országgyűlés felsőházának 18. zolási ügyében a Felsőház 16. ülésében most már végérvényesen határozott, tekintettel to­vábbá arra, hogy Petz Lajos, a Felsőházról szóló törvényben előirt időben nyújtotta be megbízólevelét s az a törvényben előirt kellé­keknek mindenben megfelel, javasolja tehát az igazoló bizottság Peta Lajos felsőházi tagnak az igazoltak névsorába való felvételét. A bizottság ezután megvizsgálta Kószó István lemondása folytán behívott Back Ber­nát, Ambrus Sándor elhalálozása folytán be­hívott Brém Lőrinc és végül a közjegyzői ka­marák részéről megválasztott Madarász István felsőházi tagok által benyújtott megbizóleve­leket s megállapítja» hogy nevezettek a Felső­házról szóló törvényben előirt időben nyújtot­ták be megbizóleveleiket s azok a törvényben előirt kellékeknek mindenben megfelelnek; javasolja tehát az igazoló bizottság Back Ber­nát, Brém Lőrinc és Madarász István felsői­házi tagoknak az igazoltak névsorába való felvételét. Az igazoló bizottság továbbá tudomásul vette a Felsőház elnökének azt az értesítését, hogy Hám Antal felsőházi tagi 1927. évi június hó J20-án elhalálozott, javasolja tehát a bizott­ság, hogy Hám Antal az igazoltak névsorából töröltessék. Végül foglalkozott még az igazoló bizott­ság Varga Kálmán felsőházi tag beadványá­val, aki családi nevének Ruffy-Varga kettős családi névre való kiigazítását kéri. Minthogy a becsatolt közjegyzői okirat tanúsága szerint Varga Kálmán felsőházi tag Ruffy Pál budapesti lakos által örökbefogad­tatott, javasolja az igazoló bizottság, hogy Varga Kálmán felsőházi tag családi neve ugy a jogosultak, mint az igazoltak névsorában Ruffy-Varga kettős családi névre kiigazittas­sék. Kelt Budapesten, a Felsőház igazoló' bizottságának 1927. évi iulius hó 1-én tartott üléséből. Gr. Csekonics Endre igazoló bizottság elnöke. Dr. Némethi/ Károly s. k., az igazoló bizottság jegyzője. Elnök: Kíván-e valaki a jelentéshez hozzá­szólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kivan, kö­vetkezik a határozathozatal. Felteszem a !kJér­dést, méltóztatnak-e az igazoló bizottság je­lentését tudomásul venni, illetőleg a bizottság jelentésében foglalt javaslatokhoz hozzájá­rulni? (Igen!) Ha igen, ilyen értelemben mon­dom ki a határozatot s a névjegyzékek ebben iaz értelemben kiigazittatnak. Napirend szerint következik a mentelmi bizottság jelentésének, tárgyalása Pálfy Dániel felsőházi tag mentelmi ügyében. Kérem a jegyző urat, hogyi a mentelmi bi­zottság jelentésiét felolvasni sziveskedjék. Wekerle Sándor jegyző (olvassa): »A Felső­ház mentelmi bizottságánaki jelentése Pálfy Dániel felsőházi tag mentelmi ügyében. Tisz­telt Felsőház! A bizottság a htazzá utalt men­telmi ügyet tárgyalván, t jelentését és javasla­tát a jkövetJkbzőkben terjeszti elő: A budapesti királyi főügyész folyó évi június hó 6. napján 4649/f. ü. 1927. szám alatt a Felsőház elnökségéhez intézett felterjesztése kapcsán megküldötte a budapesti királyi blün­tetőtörvényszék vádtanácsának 1927. évi már­cius hó 7. napján B. IV. 3549/1924/9. sz. a % kelt megkeresésést, melyben Pálfy Dániel felsőházi tag mentelmi jogának felfüggesztését szorgal­mazza. A feljelentést, mely miatt a mentelmi jog felfüggesztéséről szó van, Korányi Márton sér­ütése 192?. évi július hó 5-én, kedden. tett, mint pótmagánvádló tette, a btk. 355. §-ába ütköző sikkasztás és a btk. 362. §-ába ütköző hűtlen kezelés miatt. Közvádló a vád íklépviseletét nem vállalta. A feljelentés alapjául szolgáló tényállás a következő: A Magyar Iparosok Beszerzési Szövetsége (Mibsz) részére ennek vezetői, köztük pót­magánvádló is 1920 június havában Wienben különböző árukat vásároltak, melyeknek 1,300.000 K vételárát kifizetni nem tudván, az Iparosok Országos Központi Szövetkezete (löksz) budapesti bejegyzett céghez fordultak, amely cég az árutartozást kifizetvén, a kifize­tett áruk teljes tulajdona arra ruháztatott és a Mibsz aJklkori vezetői, köztük pótmagám vádló is, az ügylet lebonyolításából előálló netáni veszteségért saját személyükben is egyetemle­ges szavatosságot vállaltak. Az 1920. év szep­tember havában az áru Budapestre érkezvén, az löksz és a Mibsz között az árak értékesíté­sére nézve bizományi szerződés jött létre. E szerződés szerint az löksz az árukat átadta a Mibsznek, megállapította az eladási arat s a szövetséget ama kötelezte, hogy a befolyt vétel­árral naponta elszámoljon és azt fizesse be az löksz pénztárába. Amíg pótmagánvádló és tár­sai állottak! a szövetség! élén, az elszámolás mindenkor pontosan meg is történt. Ámde az 1921. év április. 21-én uj igazgatóság került a Mibsz élére, mely igazgatóságnak elnöke Pálfy Dániel volt. Az uj igazgatóság átvette az áru­kat, ismerte ezek bizományi jellegét, mégis sem az áruiklat az Ioksznak vissza nem szolgál­tatta, sem ezek vételáráról el nem számolt, ha­nem azt más célokra használta fel, minek következtében az löksz az 1920-ban elvállalt szavatossági kötelezettség alapján a hátralékos 629.200 K erejéig polgári pert indított pót­magánvádló és társai elleni, akik marasztalva is lettékl l ' E tényállás azonban csupán a feljelenté­sekblőll tűnik ki. E helyütt egyetlen tanúvallo­más, semmi bizonyíték, de még csak táVoli adat sem áll rendelkezésre, mely a feljelentésben előadott tényállást támogatná. Ezek szerint tehát a pótmagánvádlŐ által egyoldalulag emelt és bizonyítékokkal vagy adatokkal eddigelé 1 egyáltalában nem támoga­tott feljelentéssel állván szemben és a feljelen­tésben előadott tényállást támogató bizonyíté­kok vagy bárcsak távoli adatok is rendelke­zésre nem 1'évéh: a bizottság abban a vélemény­ben van, hogy nem lehet megállapítani, vájjon nem forog-e fenn zaklatás esete. Azért a bizottság azt a tiszteletteljes javas­latot térj észtig a t. Felsőház elé 1 , hogy Pálfy Dániel felsőházi tag mentelmi jogának felfüg­gesztését mellőzni és a budapesti kir. büntető­törvényszék vádtanácsának megkeresését eluta­sítani méltóztassék. Erről a budapesti kir. buntetőtörvényszék a budapesti kir. főügyész utján értesítendő. Kelt Budapesten, 1927. évi július hó 2. nap­ján. Ráth Zsigmond s. k., a mentelmi bizottság elnölke. Dr. ' Degré Miklós s. k., a mentelmi bizottság jegyzője.« Elnök: Kíván valaki a jelentéshez hozzá­szólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kivan, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilván it om. Következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést: méltóztatnak-e a mentelmi bizottság javaslatát — itt t. i. a mentelmi jog fel nem függesztése javasoltatik

Next

/
Oldalképek
Tartalom