Felsőházi napló, 1927. I. kötet • 1927. január 28. - 1927. július 5.

Ülésnapok - 1927-5

28 'Az országgyűlés felsőházának 5. ü sen kivonattak. Ez megadta a lehetőségét annak, hogy majdnem nagyobb összegek vonattak el az ellenőrzés alól, mint amennyi az ilyen város vagy törvényhatóság egész költségvetése. Ez abszurditás volt, nem akarom azt monDáni, hogy az ellenőrzés kijátszása. Itt van tehát az ideje és pedig a legalkalmasabb ideje annak, hogy ezeket a kérdéseket is olyan formában rendezzük, hogy minden üzem, minden ilyen részvénytársaság költségvetési előirlátnyzata és zárszámadása is a kormányzatnak a költségvetéssel kapcsolatban ellenőrzésre bemutattassék. (Helyeslés.) Az a gondolat merült fel, — hogy részletkérdést is érintsek — hogy mellőzzük teljesen a részvénytársasági formát. Eleinte magam is helyeseltem ezt a gondolatot, de később rá kellett jönnöm és meghajoltam az előtt az argumentáció előtt, hogy addig, amig kereskedelmi és magánjogunk megfelelőbb formát nein talált ki a részvénytársaságnál, abba a nehéz helyzetbe jutottunk volna, hogy feloszlattuk volna a részvénytársaságokat és nem tudtuk volna ezeket megfelelő formába önteni addig, amig erre lehetőség nem kínálkozik, márpedig lehetséges, hogy egy üzem részére a mai időkben nem kínálkozik jobb forma, mint a részvénytársaság és méeris bajos lett volna minden részvénytársaság meghagyására vagy alakítására nézve az országgyűlés bölcsességéhez fordulni, hosy ezekre vonatkozólag az engedélyeket megadja. Ki .kell még térnem — ami különösen vita tárgyát képezte — a kormánynak a pénzügyi ellenőr kiküldésére vonatkozó jogára. Ez nem ujabb szerv s bár az eddig csak a fővárosra vonatkozólag volt alkalmazható a fennálló rendelkezések értelmében, mégis meglehetős hatályossággal érvényesíthető. Előfordulhat ugyanis rendezettanácsu városoknál, törvényhatóságoknál, sőt községeknél is ennek szükségessége. Remélem^ nem fog rá sor kerülni, de a hatályos ellenőrzésnek egyedüli módját csak abban látnám, — ha rákerül a SOT — hogy igenis, pénzügyi ellenőr kiküldése által akár egy, akár több üzemnek, akár az egész háztartásnak ellenőrzését gyakorolni lehessen. Megszoritásokkal kívántuk szabályozni ezt a kérdést, mégpedig oly formán, hogy csak a kormány hozzájárulásával a belügyminister előterjesztésére, szóval a ministertanács hozzája- ' mlásával küldhető ki ez az ellenőr. És ugyanakkor, amikor kiküldetik ez a pénzügyi ellenőr, a képviselőház együttnemlétében ez a legközelebbi összeüles alkalmával bejelentendő. ÍGr. Hadik János: Az országgyűlésnek!) Erre a kérdésre épen rá kívánok mutatni, mert hallottam, hogy diffikultáltatott, hogy miért nem az országgyűlésnek jelentendő ez be. Mi ellenben a kérdésben az eddigi törvényes gyakorlatot folytatjuk. E tekintetben hivatkozhatom arra, hogy országos érdekű intézkedéseknél magához az országgyűléshez kell ezeket a kormánybejelentéseket megtenni. így pl. az 1912:XXXI. te. 2. §-a alapján a honvédségnek az ország határain kívüli alkalmazása esetében, az 1912. évi LXIII. te 2. §-a szerint a háború esetére megállapított kivételes hatalom igénybevételénél. Ellenben az 1872:XXXVI. te, szóval a fővárosi törvény 2. §-a értelmében a székesfőváros a képviselőházhoz, az 1886 :XXI. te. 2. §-a értelmében pedig a törvényhatóság a^ törvényhozás bármely házához fordulhat kérvényével, felirati jogát azonban ugy a fővárosi törvény, mint a törvényhatósági törvény értelmében — az előbbinek 66. az utóbbinak 19. §-a alapján— csak a képviselőház előtt érvényesítheti, valaése 1927. évi március hó 21-én, hétfőn. mint csak a képviselőházhoz fordulhat orvoslásért a törvényhatóság az 1886 :XXI. te. 66. §-a alapján a főispánnak kivételes hatalommal való felruházása esetén is. Minthogy a pénzügyi ellenőr kiküldése csak az illető törvényhatóságot érinti, tehát nem érint országos érdekű kérdést, minthogy továbbá a törvényhatóságoknak ez ellen való tiltakozásuk kifejezésére felirati joguk úgyis megmarad, továbbá panaszjoguk is van a közigazgatási bírósághoz, és mivel — mondom -7- nem országos jelentőségű kérdésről van szó, hanem ez a jog inkálbb közelebb áll a felirati joghoz, per analogiam ezeken az alapokon vettük bele ebbe^ a törvényjavaslatba is azt, hogy a kormánynak ez a bejelentése ne az országgyűléshez, hanem csak magához a képviselőházhoz nyujtassék be. Ezek lettek volna azok a főbb szempontok, amelyeket ennek a III. fejezetnek indokolására felhozhattam és amelyekkel megcáfolhattam azokat az argumentumokat is, amelyeket felhoztak a sajtóban az eddigi tárgyalások során, valamint a bizottsági tárgyaláson is. Én, aki nemcsak az autonómiáik őrének érzem magam, hanem aki abban a légkörben is nőttem fel és aki tradicionális szeretettel és ragaszkodással viseltetem irántuk, — s azt hiszem, mindenki, aki ezen a helyen lesz ebben a minőségben, szintén csak szeretettel és odaadással fogja védeni és fejleszteni az autonómiákat — ezzel a törvényjavaslattal is életet szeretnék belevinni az autonómia költségvetési jogába, hogy érdeklődjék ez iránt az az autonómiai testület; ne csak egyes tisztviselői révén, hanem a maga szemén és érdekkörén át nézze költségvetését, mert ma olyian id'őket élünk, hogy a költségvetésnek éber figyelemmel való kisérése és abban mindlannak

1 megadása, ami a további élethez szükséges, a fejlődést biztosítja, az avval való nem törődés pedig magának az autonómiának nagyrészben való elsorvadását idézi elő. Nekem ezek voltak az intencióim és mondhatom, ennek a törvényjavaslatnak benyújtásánál és képviseleténél semmi más cél nem vezetett engem, mint hogy az autonómiákat felfrissítsük, felelevenítsük, hogy igyí felelevenítve életet vigvenek az autonómiák a maguk gazdasági életébe, mert gazdasiálgi élet nélkül nincs haladás, ahol nincs haladás, ott stagnálás van, ahol pedig stagnálás van. ott bekövetkezik az. amitől mindnyájan félünk és irtózunk: a halál. Ezt én nem kivánom és nem kívánhatja ebben az országban senki semmert mi életet kivánunk haziánknak és életet törvényhatóságainknak. Ezek alapján kérem, méltóztassanak a III. fejezetet is általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni. (Helyeslés jobboldalon.) Elnök: Szólásra jelentkezett Pap József őméltósága ! Pap József : Méltóságos Felsőház ! A törvényhozás felsőházánlak szervezéséről szóló törvény megengedte azt, hogy az ^ott felsorolt egyes érdektestületeknek és intézményeknek képviselői választás^ utján tagjai lehessenek a felsőháznak. A törvénynek ez a bölcs és demokratikus intézkedése lehetővé teszi azt, hogy egyes társadalmi osztályok az országgyűlés önálló tagjaivá lettek s ezzel gondoskodás történt arról, hogy ezek az érdekszférák itt a felsőházban képviseletben részesüljenek. Én szintén egy ilyen érdekképviseletnek, az ügyvédi kamaráknak, Magyarország ügy-