Felsőházi napló, 1927. I. kötet • 1927. január 28. - 1927. július 5.
Ülésnapok - 1927-5
Az országgyűlés felsőházának 5. ülése 1927. évi március hó 21-én, hétfőn. 23 Mint a takarékossági bizottság egyik szerény tagja — a felsőház tagjai közül néhányan szintén tagjai iái bizottságnak — kötelességemnek tartom ezt a kérdést kissé tisztázni, azért, mert legutóbb a képviselőházban is, illetőleg annak pénzügyi bizottságában azt állitották, hogy a takarékossági bizottság olyan javaslatokat tesz, különösen pedig oly határozatokat hoz, amely az állami gépezet korlátozásával járnak. Mélyen t. Felsőház! A takarékossági bizottság a kormány felkérése folytán oly nehéz, hálátlan munkára vállalkozott, amely — mondhatom — nagy önmegtagadást igényel. Hogy egyebet ne említsek, annak a több ezer, ma már talán húszezret is meghaladó tisztviselői állásnak megszüntetése a magyar középosztálynak legközvetlenebbül való érintése, amely államok csonka Magyarországon feleslegesek, szemben Nagy r Ma gyár ország tisztviselői létszámával. A takarékossági bizottság bírói vonatkozásban tudtommal alig tett valami olyan javaslatot, amely a biróságok akcióképességét befolyásolhatná. Szóba jöttek a bizottságban különböző szervezeti kérdések, melyeket a t. igazságügy minister ur érintett, melyek azonban ott határozat tárgyát képezték. Legyen szabad itt rámutatnom arra, hogyha valamikor volt idő, amikor ennek az országnak takarékosságra volt szüksége, ugy ma van az. (Ugy van!) Azok a terhek, amelyek az országra hárulnak és fognak hárulni, elviselhetetleneknek fognak bizonyulni s egész pénzügyi egyensúlyunkat veszélyeztetjük akkor, ha az egész vonalon a legmesszebbmenő takarékosságot nem gyakoroljuk. (Igaz! Ugy van!) Ne méltóztassanak megfeledkezni arról, hogy vannak kiadások, amelyekkel ma még nem vagyunk tisztában, amelyek elől azonban, ha méltányosak, igazságosak akarunk lenni, a magyar állam nem' zárkózhatik el. (XJgv van!) Vannak kiadások, melyek a magyar állam legvitálisabb érdekeit, erkölcsi és anyagi érdekeit, a polgárok millióinak anyagi és erkölcsi érdekeit érintik. Itt van a magyar tisztviselői kar; a magyar tisztviselői karról nemrég mondta a belüsryminister ur a Házban, hogy mártírjai a háborúnál*. Nem segitünk azzal, ha megállapítjuk a mártiriumot. A magyar tisztviselői kar. ha mai javadalmát összehasonlitjuk a háború óta emelkedett drágasággal, nem éri el békebeli fizetésének 30—40%-át. Itt van az egész nyugdíjas társadalom, közénosztályunk nyomora, amelyet tovább igv nézni nem lehet. Ezek olv terhek, mélyen t. Felsőház, amelyeket majdan viselnünk kell, amelyeket azonban adóemelésekkel, vi állami bevételi forrásokból fedezni nem lehet, mert ilyenek nincsenek, és alig is lesznek. Egyesegyedül a takarékosság, az egész vonalon a legrigorózusabban keTesztülvi+t takarékosság az. amelynek segélyével az államnak ezek a — hogy ugv fejeznem ki magam —• becsületbeli kötelességei teljes i the tők. Felhasználva ezt az alkalmat, hogy az igazságügyminister ur érintette a takarékossági bizottság működésiéit, nyomatékosan kívánom felhívni a mélyen t. Felsőhálzl és a közvélemény figyelmét arra, hogy egyesegyedül a legmesszebbmenő takarékosság az, amely minket pénzügyi konszolidáltságunkban megtarthat. A takarékossági bizottság működéséről egyébként a kormány van hivatva nyilatkozni, én csak a magunk igazolására, a takarékossági bizottság működésének szükséges volta miatt tartottam fontosnak ezt a rövid kijelentést. (Helyeslés.) Elnök: Az igazságügyminister ur őexcellenciája kiváln szólani. Pesthy Pál igazságügyminister: Nagyméltóságú elnök ur, t. Felsőház! Szterétiyi őexcellenci áljának felszólalásából olyan érzésem támad, mintha ő azt imputálná nekem, hogy én a biróságok mai nehéz helyzetének elkövetkei7iéseért a takarékossiálgi bizottsiág munkáját tenném felelőssé. Őexcellenciája f élre-értett engem, mert én már beszédem ele^ jén is kijelentettem, hogy reánk nézve a szerencsétlenség az volt, hogy a takarékossági bizottság a bíróságokra vonatkozólag decizióját azon időponti adatok alapján hozta meg, amely időpontban a biróságok ügyforgalma a legkevesebb volt. Ebből, igen t. Felsőház és igen t. felszólaló ur, egyenesen következik, hogy én elismertem a takarékossági bizottság döntésének tárgyilagosságát és nem a t takarékossági bizottság létezéséből vagy eljárásból deriválom ezt a mai nehéz helyzetet, hanem abból a szerencsétlen véletlenből, amely tényleg fennállott, nevezetesen, hogy a biróságok létszáma az 1924. évi adatok alapján állapíttatott meg. Egyébként a magam részéről is osztozom abban, amit őexcellenciája kifejtett, nevezetesen, hogy ezt az országot és ennek az országnak középosztályát, tisztviselőostályát minden vonatkozásában csakis a megszorított takarékosság mentheti meg. Épen ezért távol áll tőlem minden olyan kifogásolás, minden olyan kritika, mely a takarékossági bizottság munkálkodásait érintené. Elnök: Kivan még valaki általánosságban a törvényjavaslathoz hozzászólani 1 ? (Nem!) IIa szólni senki sem kivan, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánitom. Következik a hatáirozathozatal. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a törvényjavaslatot általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) Ha igen, kimondom a határozatot, hogv a Felsőház a törvényjavaslatot általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadta. Következik a részletes tárgyalás. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék először a törvényjavaslat címét s azután egyenkint szakaszainak sorszámát olvasni. Dáni Balázs jegyző (olvassa a törvényjavaslat címét és 1—4. §~ait > melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak.) Elnök : A törvényjavaslat ekként részleteiben is letárgyaltatván, kérdem a t. Felsőházat, elfogadja-e azt a részletes tárgyalás során elfogadott szerkezetben véglegesen, igen vagy nem ? (Igen !) Méltóztassanak azok, akik a törvényjavaslatot végszerkezetben elfogadják, ezt felállással jelezni (Megtörténik.) Kimondom a határozatot : a Felsőház a törvényjavaslatot a képviselőház szövegezése szerinti végszerkezetben elfogadta, amiről a Képviselőház értesíttetni fog. Napirend szerint következik a közjogi és törvénykezési bizottság jelentése az örökösödési eljárásról alkotott 1894 : XVI. te. módosításáról szóló 5. számú törvényjavaslat tárgyában. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a közjogi és törvénykezési bizottság jelentését felolvasni. Dáni Balázs jegyző (olvassa a jelentést.)
