Felsőházi napló, 1927. I. kötet • 1927. január 28. - 1927. július 5.

Ülésnapok - 1927-5

22 Az országgyűlés felsőházának 5. ü Napirend szerint következik a képviselő­háiz által átküldött törvényjavaslatok tárgya­lása és pedig először a közjogi és törvényke­zési bizottság jelentése a cég megsiziünésének a kereskedelmi cégjegyzékbe hivatalból be­vezetéséről szóló törvényjavaslat tárgyában. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a köz­jogi és törvénykezési bizottság jelentését fel­olvasni! Dáni Balázs jegyző (olvassa a jelentést). Elnök: T. Felsőház! Szólásra többen vannak feliratkozva, de most az igazságügy min ister ur kivan szólani. Pesthy Pál igazságügyminister: Nagymél­tóságú elnök ur! Igen tisztelt Felsőház! Áz érdemleges munka megkezdésének pillanatában méltóztassék megengedni, hogy mélységes tisz­teletemet nyilvánítsam az igen t. Felsőház iránt és nyilvánítsam azt a megtántorithatatlan meggyőződésemet, hogy ennek a Háznak kiváló bölesesége meg fcgja találni azt a kivezető utat, és erőtényező lesz abban a munkában, amely ezt az országot letiportságából felemeli és kive­zeti az egyenesutra, az élet útjára. A háború, a forradalmak, a pénz értékének a háború utáni lecsökkenése, majd ismét a pénzérték állandósulása, biróságaink munka­rendjét olyan lényegesen megzavarta, hogy annak helyreállításával komolyan kellett fog­lalkoznunk. A háború alatt ugy a polgári, mint a büntető perek felfüggesztvén, a háború és a forradalom utáni időkben a bűnözések számá­nak növekedése olyan nagy terjedelmű munkát zúdított a bíróságok asztalára, hogy annak le­dolgozása, likvidálása bizonyos nehézséget oko­zott a biróságnak. Ezt követően elkövetkezett a pénz értékének lecsökkenése, a pénz értékének lecsökkenésével pedig az a helyzet, hogy a pol­gári perek száma lényegesen lecsökkent. Le­csökkent azért, mert az a vaeyoni érdek, ame­lyet a pénz képviselt, nem volt olyan, amelyért érdemes lett volna pereskedést folytatni. így következett el az 1924. év, azaz esztendő, amikor a takarékossági bizottság megkezdte működését. A takarékossági bizottság határo­zata értelmében pedig nekem a birák és a ke­zelő személyzet számából hatszáznál többet kö­telességem volt törölni. Ezt követően követke­zett el a pénzérték állandósulása; elkövetkezett az az idő, amikor az emberek a maguk vagyoni érdekeit és értékeit ismét kezdték értékelni, és azért egymással vitába szállni, bekövetkezett a hiteléletnek újból való megindulása és ezzel bekövetkezett a b Íróságoknál ismét olyan munkaszaporulat, amely ennek hullámvonalát ismét a hullámhegyre juttatta. Legszomorúbb és következményeiben legsú­lyosabb volt a bíróságokra az, hogy a takaré­kossági bizottság munkája és erre vonatkozó határozata 1924-ben, tehát abban az időben kö­vetkezett be. amidőn a biróságok elfoglaltsága hullámvonalban a hullámvölgy mélyén állott­Ebből következett el a mai helyzet, az a helyzet, hogy a biróságok munkarendjének helyreállí­tása érdekében valamit tennünk kell. Szakkörökben különböző eszmék merültek fel a biróságok munkarendjének helyreállitása szempontjából. Eszméül vetették fel a birói szervezet átalakítását, más társadalmi vagy perrendtartásszerü testületeknek a bíráskodás körébe való bevonását. A birói szervezet érin­tésével bennem az az érzés kel, mint amidőn az idők nyomása folytán valaki anyagilag szo­rongatott helyzetbe kerülve, azzal kénytelen számolni, hogy ősei, apái házát elhagyja és abból kivonul egy szerényebb, csöndesebb ése 1927. évi március hó 21-én, hétfőn. házba. Fájdalmas érzés ez, de én ugy vallom, ugy érzem, hogy a birói szervezetnek eddig volt állapotában való megtartása bizonyos erő is, oszlopa a múltnak, amelyre felépíthetjük az eljövendő időket. Épen ezért előbb ki akarok meriteni minden remédiumot, minden segéd­eszközt, amig elhatározom magamat arra, hogy a biróságok eddigi szervezetén változ­tassak. A másik eszme az volt, hogy választott bí­róságok beiktatásával, a rendes biróságok ke­zéből kivéve a bíráskodás egy részét, mente­sítsük azokat. Ismételten bátor voltam már kijelenteni és elmonDáni, hogy a birói hata­lom egyik királyi főhatalom, a királyi hata­lomnak egyik jogosítványa. Bennünket több, mint ezeresztendős multunk, több mint ezer­esztendős alkotmányunk, amely több, mint ezer esztendő alatt mi sokszor vészben, viharban tapasztaltuk azt, hogy a szent korona és a ki­rályság intézményének, ennek az országnak alappillére, (Ugy van ! Ugy van !) kötelez arra, hogy emellett hűen kitartva, ezt a ki­rályi főhatalmi jogosítványt őrizzük, amed­dig őrizhetjük. Ezek által a szempontok által vezettetve, én a biróságok munkájának megkönnyítése és tehermentesítése tekintetében, hogy ugy fe­jezzem ki magamat, valójában belső intézke­déseket óhajtok tenni, hogy ott, ahol lehetsé­ges, kikapcsoljuk, leegyszerűsítjük azt a mun­kát, amely talán, mint ornamentika hat a bi­róságok munkájában, vagyis megtegyük azt, amit az ember megtesz, ha anyagi körülmé­nyei nyomják, hogy összehúzódik házában. Én is ezt akarom tenni. A most meglevő birói szervezet keretében összébb akarom fogni ezt az eddig terjengős szépen kiépített birói munkát és le akarom egyszerűsíteni mindazt, ami többletmunkát igényel és a birákat ren­des munkálkodásuktól elvonja. Ebből az indokból járultam az igen t. Ház elé ezzel a két törvényjavaslattal, a cégnek hivatalból való törlése iránti javaslattal, vala­mint az örökösödési eljárásról szóló törvény módosítására vonatkozó javaslattal. Ezidő­szerint nem kívánok belemenni ezeknek a tör­vényjavaslatoknak részleteibe. Ez a két javas­lat valójában kezelési dolgokat tartalmaz, olyan kezelési dolgokat, amelyek a biróságok munkáját csökkentik. Ezek azok az intenciók, amelyekért idejöttem ezzel a két javaslattal. Kérem, hogy ezeket az intenciókat honorálva, méltóztassék ezeket a törvényjavaslatokat általánosságban, a részle­tes tárgyalás alapjául elfogadni. (Helyeslés és éljenzés.) Elnök: Kíván valaki általánosságban a tör­vényjavaslathoz hozzászólni 1 ? (Báró Szterényi József szólásra jelentkezik.) Báró Szterényi József felsőházi tag ur kivan szólani. B. Szterényi József: Nagyméltóságú el­nök ur! Mélyen tisztelt Felsőház! Magához a javaslathoz nem kívánok hozzászólni, távol is esik az én rendes foglalkozásom körétől, de a t. igazságügyminister ur szavaihoz kívánnék néhány megjegyzést fűzni. Az igazságügyminister ur a takarékossági bizottság működését méltóztatott felemliteni, mint amely valamelyes befolyásisal birna a bi­róságok munkakörének elláthatására, vagy — hogy precízebben fejezzem ki magamat — hogy talán a takarékossági bizottság működése kö­vetkeztében a bíróság holmi létszámcsökkené­sek folytán vagy hasonló okokból korlátozva volna a magíai nagy hivatásának teljesité­sében.

Next

/
Oldalképek
Tartalom