Felsőházi napló, 1927. I. kötet • 1927. január 28. - 1927. július 5.
Ülésnapok - 1927-5
22 Az országgyűlés felsőházának 5. ü Napirend szerint következik a képviselőháiz által átküldött törvényjavaslatok tárgyalása és pedig először a közjogi és törvénykezési bizottság jelentése a cég megsiziünésének a kereskedelmi cégjegyzékbe hivatalból bevezetéséről szóló törvényjavaslat tárgyában. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a közjogi és törvénykezési bizottság jelentését felolvasni! Dáni Balázs jegyző (olvassa a jelentést). Elnök: T. Felsőház! Szólásra többen vannak feliratkozva, de most az igazságügy min ister ur kivan szólani. Pesthy Pál igazságügyminister: Nagyméltóságú elnök ur! Igen tisztelt Felsőház! Áz érdemleges munka megkezdésének pillanatában méltóztassék megengedni, hogy mélységes tiszteletemet nyilvánítsam az igen t. Felsőház iránt és nyilvánítsam azt a megtántorithatatlan meggyőződésemet, hogy ennek a Háznak kiváló bölesesége meg fcgja találni azt a kivezető utat, és erőtényező lesz abban a munkában, amely ezt az országot letiportságából felemeli és kivezeti az egyenesutra, az élet útjára. A háború, a forradalmak, a pénz értékének a háború utáni lecsökkenése, majd ismét a pénzérték állandósulása, biróságaink munkarendjét olyan lényegesen megzavarta, hogy annak helyreállításával komolyan kellett foglalkoznunk. A háború alatt ugy a polgári, mint a büntető perek felfüggesztvén, a háború és a forradalom utáni időkben a bűnözések számának növekedése olyan nagy terjedelmű munkát zúdított a bíróságok asztalára, hogy annak ledolgozása, likvidálása bizonyos nehézséget okozott a biróságnak. Ezt követően elkövetkezett a pénz értékének lecsökkenése, a pénz értékének lecsökkenésével pedig az a helyzet, hogy a polgári perek száma lényegesen lecsökkent. Lecsökkent azért, mert az a vaeyoni érdek, amelyet a pénz képviselt, nem volt olyan, amelyért érdemes lett volna pereskedést folytatni. így következett el az 1924. év, azaz esztendő, amikor a takarékossági bizottság megkezdte működését. A takarékossági bizottság határozata értelmében pedig nekem a birák és a kezelő személyzet számából hatszáznál többet kötelességem volt törölni. Ezt követően következett el a pénzérték állandósulása; elkövetkezett az az idő, amikor az emberek a maguk vagyoni érdekeit és értékeit ismét kezdték értékelni, és azért egymással vitába szállni, bekövetkezett a hiteléletnek újból való megindulása és ezzel bekövetkezett a b Íróságoknál ismét olyan munkaszaporulat, amely ennek hullámvonalát ismét a hullámhegyre juttatta. Legszomorúbb és következményeiben legsúlyosabb volt a bíróságokra az, hogy a takarékossági bizottság munkája és erre vonatkozó határozata 1924-ben, tehát abban az időben következett be. amidőn a biróságok elfoglaltsága hullámvonalban a hullámvölgy mélyén állottEbből következett el a mai helyzet, az a helyzet, hogy a biróságok munkarendjének helyreállítása érdekében valamit tennünk kell. Szakkörökben különböző eszmék merültek fel a biróságok munkarendjének helyreállitása szempontjából. Eszméül vetették fel a birói szervezet átalakítását, más társadalmi vagy perrendtartásszerü testületeknek a bíráskodás körébe való bevonását. A birói szervezet érintésével bennem az az érzés kel, mint amidőn az idők nyomása folytán valaki anyagilag szorongatott helyzetbe kerülve, azzal kénytelen számolni, hogy ősei, apái házát elhagyja és abból kivonul egy szerényebb, csöndesebb ése 1927. évi március hó 21-én, hétfőn. házba. Fájdalmas érzés ez, de én ugy vallom, ugy érzem, hogy a birói szervezetnek eddig volt állapotában való megtartása bizonyos erő is, oszlopa a múltnak, amelyre felépíthetjük az eljövendő időket. Épen ezért előbb ki akarok meriteni minden remédiumot, minden segédeszközt, amig elhatározom magamat arra, hogy a biróságok eddigi szervezetén változtassak. A másik eszme az volt, hogy választott bíróságok beiktatásával, a rendes biróságok kezéből kivéve a bíráskodás egy részét, mentesítsük azokat. Ismételten bátor voltam már kijelenteni és elmonDáni, hogy a birói hatalom egyik királyi főhatalom, a királyi hatalomnak egyik jogosítványa. Bennünket több, mint ezeresztendős multunk, több mint ezeresztendős alkotmányunk, amely több, mint ezer esztendő alatt mi sokszor vészben, viharban tapasztaltuk azt, hogy a szent korona és a királyság intézményének, ennek az országnak alappillére, (Ugy van ! Ugy van !) kötelez arra, hogy emellett hűen kitartva, ezt a királyi főhatalmi jogosítványt őrizzük, ameddig őrizhetjük. Ezek által a szempontok által vezettetve, én a biróságok munkájának megkönnyítése és tehermentesítése tekintetében, hogy ugy fejezzem ki magamat, valójában belső intézkedéseket óhajtok tenni, hogy ott, ahol lehetséges, kikapcsoljuk, leegyszerűsítjük azt a munkát, amely talán, mint ornamentika hat a biróságok munkájában, vagyis megtegyük azt, amit az ember megtesz, ha anyagi körülményei nyomják, hogy összehúzódik házában. Én is ezt akarom tenni. A most meglevő birói szervezet keretében összébb akarom fogni ezt az eddig terjengős szépen kiépített birói munkát és le akarom egyszerűsíteni mindazt, ami többletmunkát igényel és a birákat rendes munkálkodásuktól elvonja. Ebből az indokból járultam az igen t. Ház elé ezzel a két törvényjavaslattal, a cégnek hivatalból való törlése iránti javaslattal, valamint az örökösödési eljárásról szóló törvény módosítására vonatkozó javaslattal. Ezidőszerint nem kívánok belemenni ezeknek a törvényjavaslatoknak részleteibe. Ez a két javaslat valójában kezelési dolgokat tartalmaz, olyan kezelési dolgokat, amelyek a biróságok munkáját csökkentik. Ezek azok az intenciók, amelyekért idejöttem ezzel a két javaslattal. Kérem, hogy ezeket az intenciókat honorálva, méltóztassék ezeket a törvényjavaslatokat általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadni. (Helyeslés és éljenzés.) Elnök: Kíván valaki általánosságban a törvényjavaslathoz hozzászólni 1 ? (Báró Szterényi József szólásra jelentkezik.) Báró Szterényi József felsőházi tag ur kivan szólani. B. Szterényi József: Nagyméltóságú elnök ur! Mélyen tisztelt Felsőház! Magához a javaslathoz nem kívánok hozzászólni, távol is esik az én rendes foglalkozásom körétől, de a t. igazságügyminister ur szavaihoz kívánnék néhány megjegyzést fűzni. Az igazságügyminister ur a takarékossági bizottság működését méltóztatott felemliteni, mint amely valamelyes befolyásisal birna a biróságok munkakörének elláthatására, vagy — hogy precízebben fejezzem ki magamat — hogy talán a takarékossági bizottság működése következtében a bíróság holmi létszámcsökkenések folytán vagy hasonló okokból korlátozva volna a magíai nagy hivatásának teljesitésében.
