Főrendiházi napló, 1910. V. kötet • 1917. július 4–1918. november 16.

Ülésnapok - 1910-106

!>0 A FŐRENDIHÁZ CVI. ÜLÉSE. nagy áldozatokat kell hoznunk népnevelésünk és általában tanügyünk továbbfejlesztése érclekében. Az erkölcsi momentum megoldása végett terjesztettük elő azokat az interkonfesszionális jellegű javaslatainkat is, amelyek a katholikus autonómiára és az 1848. évi XX. t.-cz. végrehajtására vonatkoznak. Nagy feladat vár reánk abban a tekintetben, hogy népünk érzületéhez, felfogásához közelebb hozzuk közintézményeinket, azokat számára megérthetővé s hozzáférhetővé tegyük. Ezen egyszerűsítés elve fog bennünket vezérelni. Az egyszerűsítés elvének megvalósítását nemcsak ez az irány követeli, hanem megköveteli teherviselési képességünk is, mert a reánk várakozó nagy feladatoknak csak ugy leszünk képesek megfelelni, a kiadásokat ugy leszünk képesek fedezni, ha egyszerűsítünk szervezetet és eljárást. Adminisztrácziónk súlypontját a községi adminisztráczióra kívánjuk fektetni, mert jól megalapozott, megfelelő erkölcsi és kulturális színvonalon álló községek, vagy községi körzetek nélkül jó adminisztráció nem képzelhető. A közigazgatás különböző ágazatainak szerves egyesítése, az eljárás egyszerűsítése s gyorsítása és a szakszerű adminisztráczió jóságának megóvása az önkormányzat és a jogvédelem hatályosabb érvényesítése mellett a középfokú hatóságok hatáskörének és döntőbb jellegének kialakítását teszi szükségessé. Mellőzhetetlen leend elégből az állandó jellegű, jól dotált és megfelelő szolgálati pragmatikával védett tisztviselői kar, melyet egyelőre ugy óhajtunk biztosítani, hogy a megyei törvényhatósági választott tisztviselők élethossziglan választassanak. (Helyeslés.) Ugy nemzeti, mint kulturális és gazdasági haladásunk leghatékonyabb tényezőjeként a városokat kell tekintenünk. Autonómiájuknak megerősítése, tevékenységüknek támogatása és elősegítése, anyagi segédeszközeiknek növelése utján igyekszünk czéljaiknak elérését valóra váltani. (Helyeslés.) Igazságszolgáltatásunk körében az egyes birói intézménynek a felsőbb fórumokon való bevezetése és különösen a büntető igazságszolgáltatás körében a bírónak a törvény rendelkezésének merev alkalmazása helyett a felelős arbiter jogkörével való felruházása lesznek az egyszerűsítésnek és gyorsabb eljárásnak módozatai. Az egyszerűsítés és'gyorsabb eljárás biztosítása mellett az érdekeltek bevonásával alakítandó szakbiróságok gazdasági érdekeink megóvásának lesznek mellőzhetetlen tényezői. Különös gondot kívánunk fordítani a birói szervezet végleges szabályozására és a birói függetlenség intézményes megerősítésére. Alkotmányunk egyik főbiztositéka a szabad sajtó lévén, mihelyt a normális viszonyok helyreállanak, a sajtószabadság érdekében revízió alá kívánjuk venni a sajtótörvényt s helyre akarjuk állítani az esküdtszéki bíráskodást. Gazdasági érdekeink ápolása, a közélet egész terén való érvényre jutása képezi kulcsát jövő bob dogulásunknak. A háború tanulságai kétségtelenül beigazolták, hogy a gazdasági erő egyenértékű tényezője a védelemnek, a biztosítottságnak s a népek versenyében való sikeres részvételnek. A különböző gazdasági ágazatok szét nem választható egymásra utaltsága, szerves összefüggése megköveteli, hogy helyzetüket egyaránt biztosítsuk. Természetesen elsősorban mezőgazdasági érdekeink veendők figyelembe. Különös nyomatékkal tolul itt előtérbe a földbirtokpolitika. Nemzeti érdekeink első követelménye e politikánál, hogy a földbirtok kezünkön maradjon. Erőnk fokozása annak kimerítőbb hasznosítását teszi feladatunkká s e szempontok megóvása mellett szocziális érdekek azt követelik, hogy széles rétegeknek nyissuk meg a fejlődés útját azáltal^ hogy a kisebb birtokok megszerzését lehetővé tegyük. (Helyeslés.) E czél elérését a tulajdon szentségének feltétlen megóvása mellett kell megvalósítanunk, de másfelől a kisajátítás jogát nemcsak a kötött birtok, hanem a községek, társulaton:, sőt egyesek kezén lévő nagyobb birtokokra nézve is fenn kell tartanunk. (Helyeslés.) A magántevékenységet nem kívánjuk mellőzni, csak ellenőrzés alá helyezni, hogy az ne lehessen ellenakcziónak, nyerészkedésnek, vagy nem életképes gazdasági alanyok beállításának kútforrása. (Helyeslés.) A hitbizományokat is korlátozni akarjuk anynyiban, hogy ujak ne legyenek felállíthatok, a meglévők pedig csak a szűkebb családi körre korlátoztassanak s azon túl a tulajdoni jogosultság megóvása, mellett szabad birtokokká váljanak. Ezek ama korlátozások, melyeket a hitbizományok tekintetében czélba vettünk. A többtermelés érdekében először is azt az elvet kívánjuk megvalósítani, hogy szükségleteinket magunk fedezzük s amennyiben oly tárgyakról vaji szó, amelyek nálunk éghajlati viszonyainknál fogva elő nem állíthatók, iparkodjunk azokat olyanokkal pótolni, amelyek előállíthatók. Az ipari termelés érdekében különös, rendszeres gondot kívánunk fordítani azon nyers- és segédanyagoknak előállítására, amelyeket az ipar szükségei. Mindezek az intézkedések, vonatkozzanak akár a tulajdonképeni birtokmegoszlásra, akár pedig az őstermelés más ágazatainak, mint például a bányászatnak intenzivebb kihasználására, bizonyos kényszerintézkedéseket teendenek szükségessé. A magánjogok tiszteletben tartása végett azonban ezen kényszerintézkedéseket ugy kívánjuk végrehajtani, hogy azokat egy közjogilag szervezett és független birtoktanács elbírálása alá bocsátjuk és annak hozzájárulásától teszszük függővé. Bármennyire a kormányt illesse is a végrehajtás és az irányítás, a tulajdonjog, a magánjogi igények megóvása érdekében ezen korlátozásnak kívánjuk tevékenységünket alávetni. Nem kívánok most bővebben kiterjeszkedni azon feladatokra, melyek a mezőgazdaság körében : az állattenyésztés, az általánosabb gyümölcstenyésztés, a szőlőbirtokok érdekeinek megvédése tekintetében már is folyamatban vannak.