Főrendiházi napló, 1910. V. kötet • 1917. július 4–1918. november 16.
Ülésnapok - 1910-103
A FŐRENDIHÁZ CIII. ÜLÉSE. 43 a vidéki kis- és középbirtokra ; óriási politikai hatalmat koncentrál a bank kezében az illető vidéki lakosság felett, amelyet a bank presszió gyakorlására használhat fel. E tekintetben sokkal erősebb eszközök állanak rendelkezésére, mint a magánosoknak. A bankbirtok végre megköti a földet szilárdabban és véglegesebben, mint a hitbizomány anélkül, hogy a hitbizomány tradíciói felett rendelkeznék. A, bankbirtok megakadályozza a kisbirtok terjedését, már pedig a háború kimutatta, hogy a legjobb katona a kisbirtokos. A bankbirtok tehát végelemzésben a véderő szempontjából is hátrányos. Nagyon szeretném, ha a mélyen t. kormány o tekintetben arra határozná el magát, hogy preciz és minden kétséget kizáró módon közölné velünk nézetét, miután sokan vannak, akik előtt inkonzekvenciának tűnik fel, hogy midőn mindnyájan azon törjük a fejünket, hogy a kisbirtokot szaporítsuk és hogy a hazatérő katonákat letelepítsük és földbirtokhoz jutassuk, szabad teret nyi-' i tünk a bankbirtok terjeszkedésének. Méltóságos főrendek ! Közeledik immár az az idő, midőn, mint remélem, fattyú kompromisszum nélkül valósággá lesz a mélyen tisztelt kormány választójogi tervezete. Mentől inkább közeledik ez az idő, annál inkább szaporodnak a választójogi tervezet ellenségeinek ellenünk intézett támadásai. A hírlapi cikkek, parlamenti szónoklatok teréről átcsapott az ellenséges mozgalom immár a publiczisztika terére is. Értekezések, könyvek jelentek meg a piacon, amelyek közkézen forognak s amelyek telve vannak ellenünk, a demokratikus választójog hívei ellen intézett érvekkel, támadásokkal, sőt szidalmakkal is. Zzelénszky Róbert gr.: Nagyon helyes! Festetits Sándor gr.: Nem tartom a mai napot alkalmasnak arra, hogy ezen támadások öszszességére kiterjeszkedjem s azért csak azokra szándékozom röviden reflektálni, amiket igénytelen nézetem szerint elsősorban ezen a helyen kell megezáfolni. Legelői áll az a íhesis, hogy az általános választójog a nagy nyugati országokban a legnagyobb k rrupcióhoz vezetett. Hát ez igaz, de ez nem bizonyíték. A mi viszonyainkat az ottaniakkal nem lehet egy kaptafára hu,ni. De ugy sem lehet a dolgot beállítani, miűtha nálunk korrupció nem volna, mintha csau a választójog kiterjesztése által jutna el hozzánk a korrupció. Nagyon jól tudjuk, hogy nálunk van korrupció elég, nemcsak választási korrupció, hanem egyéb is. Mi épen ezt a korrupciót akarjuk a választójog kiterjesztése által korlátozni. S e tekintetben speciális helyzet kedvez nekünk. E'Í a speciális helyzet a háború. Azt akarjuk, hogy azon nagy néptömegek, amelyek erkölcsi tántorithaiatla óságukkal a haveztéren jelesen tették le a vizsgát, a békekötés után azonnal az ur iához vonulhassanak. Azt akarjuk, hogy azoknál a választásoknál a tisztességes és becsületes embereknek erkölcsi ^rzéke legyen a döntő. Ez egyik oka annak, hogy miért akarjuk a reformot már most, miért nem akarjuk a háború utánra elhalasztani. Mi nem akarunk a megvesztegetőknek időt hagyni, hegy megvesztegessenek. Mi nem akarjuk, hogy a megvesztegetek termékeny talajt találjanak az elégületlenek széles rétegeiben. Azt akarjuk, hogy az a parlament, mely a háború után összeül, az a parlament, amely hivatva lesz az uj Magyarországot, a béke Magyarországát megalkotni, az a parlament oly választásokból kerüljön elő, melyeken az állampolgárok, a választópolgárok többségét egyedül és kizárólag a haza érdeke vezeti. (Mozgás,) Azt mondják ellenfeleink, hogy mi arra az esetre, ha a választójog tervezete majd megbukik, óriási elégületlenséggel, forradalommal fenyegetőzünk, hogy ennek az elégületlenségnek a választójog tekintetében nyoma sem volt a háború előtt, legfeljebb az ipari munkások körében, ahol az természetesen teljesen indokolt volt. En egyáltalában nem birom megérteni ezt a logikát, hogy miért ne lehetne elégületlenség a háború után; mert nem volt elégületlenség a háború előtt. Hiszen épen a háborúban nyilt meg a magyar ember szeme, épen a háborúban lett öntudatos, a háborúban értette csak meg, hogy mit tesz és tett a hazáért és mily csekély politikai megbecsülésben részesült eddig. A legérdekesebb érv, amelyet ellenünk felhoznak az igen t. publicista urak, a következő : Azt mondják, hogy demokratikus világáramlat nem létezik, hogy a demokratikus világáramlatot az entente találta fel a mi megrontásunkra. Zselénszky Róbert gr.: Ugy van ! Festetits Sándor gr. : Azt mondják, hogy az eliten te diplomáciájának és fogásainak felültünk és ezáltal az entente ügynökei lettünk; hogy viselkedésünkkel élénk ellentétben van a németek viselkedése, ahol még a szocialisták is tiltakoztak oly reformok keresztülvitele ellen, melyeket nekik az entente prezentált. Aki a háborút megelőző években foglalkozásánál fogva hosszabb időt töltött a nagy nyugati államokban, az jól tudja, hogy igenis volt demokratikus világáramlat és hogy ezt a demokratikus világáramlatot nem az entente találta fel, hanem hogy az egészen más okokra vezethető vissza. Az is tudja ezt, ki a történetet figyelemmel olvassa. Aki olvassa Francziaország, Angolország, ÉszakAmerika, és Olaszország történetét, az tudja, hogy a demokratikus világáramlat más okokból keletkezett és tulaj donképen már akkor is létezett, amikor az entente még egyáltalában nem volt a világon. Hogy az entente a demokratikus világáramlatokat ellenünk felhasználta, még pedig nemcsak a háború folyamán, attól a pillanattól kezdve, amikor belátta, hogy a hareztéren nem számithat eredményre, hogy hajóit egymásután sülyesztik el a tengeralattjárók, de a háború előtt is, azt mi mindn} ! "ájan nagyon jól tudjak, nagyon jól tudom én is ; nem szorulunk az emiitett tisztelt publicisták szíves felvilágosítására. 6*
