Főrendiházi napló, 1910. V. kötet • 1917. július 4–1918. november 16.

Ülésnapok - 1910-101

A FŐREND IHÁ; kozó javaslatainkat előkészítjük, az illetékes szakkörök bírálata alá bocsátjuk és csak azután fogjuk a törvényhozás elé terjesztem. (Helyeslés.) Hivatali elődöm programmjában külön fel volt említve a katliolikus autonómia kérdése. E tekintetben felemlíteni bátorkodom, hogy álláspontunk ugyanaz. A katholikus autonómiáról szóló javaslatunkat az 1848 . XX. t.-cz. végrehajtása iránti törvényjavaslattal kapcsolatosan még az ősz folyamán szándékozunk a törvényhozás elé terjeszteni. (Élénk helyeslés.) Hivatali elődöm programnijának másik része a belügyi és igazságügyi igazgatás körét érintette. Mi is azt a nézetet valljuk, hogy átfogó gyökeres reformot, amelyre pedig nagyon szükségünk van, ezen a téren a háború tartama alatt nem tudunk megcsinálni, de megfelelően kívánjuk az egyes égető kérdéseket előkészíteni. Az a vezérlő szempont fog minket ebben irányítani, hogy az egyszerűség elve vitessék keresztül e reformok egész keretében. Ezekre a reformokra szükségünk van először is financiális szempontokból, de másodszor szükségünk van azért is, hogy bizonyos rendszer szerint vigyük keresztül azt a demokratizálótendenciát, amelyet javaslatainkban megvalósítani akarunk. (Helyeslés.) Rendszeresen kell keresztülvinnünk ezt az egyszerűsítést azért, hogy közintézményeinket közelebb hozzuk ajmép lelkületéhez, azokat neki megérthetővé s ezáltal hozzáférhetőbbé is tegyük. (Általános helyeslés.) Most természetesen csak általánosságban nyilatkozhatom e nagy reformkérdések tekintetében. Mi feladatunkat a választójog reformjának megoldásával befejezettnek nem tartjuk, hanem megfelelő időben nem csupán a nagy elveket általánosságban hangoztató, de a részletes kivitelt is magábanfoglaló programmot fogunk előterjeszteni, mely alapját képezendi további együttműködésünknek és biztosítékot nyújt arra, hogy az a szellem, a melyet a választójogi törvénnyel megvalósítani akarunk, összes igényeink és érdekeink megóvása mellett a részletekben is megfelelően érvényesüljön. Ha tehát most nem is nyilatkozhatom bővebben előterjesztendő javaslatainkról s csak arra szorítkozom, hogy általánosságban jelezzem ezeket, mégis tájékoztatni kívánom a méltóságos főrendeket egy és más teendőkről, amelyek bennünket ma foglalkoztatnak. (Halljuk!) Először is a törvény alapján kinevezett tárczanélküli ministertársaim foglalkoztatása tekintetében annyit vagyok bátor megjegyezni, hogy egyik ministertársam a választójogi reform előkészítését vállalta magára, egy másik a háborús állapotból a békés állapotba való áttéréssel összefüggő gazdasági intézkedések előkészítését, irányítását és keresztülvitelének elősegítését, egy harmadik ministertársam a népjóléti intézkedések ellátását. E tekintetben megjegyezni bátorkodom, hogy működésének előfeltételét az fogja képezni, hogy felhatalmazást kérünk a törvényhozástól, hogy a háborúval bár összefüggő, de mégis a rendes igazgatás körébe tartozó egyes teendők is az ő hatásZ Cl, ÜLÉSE. 23 körébe utaltassanak. Végül a negyedik tárczanélküli minister az élelmezési kérdéseket látja el. Az élelmezési kérdés tekintetében ma is nehéz viszonyok között állunk. Az időjárás mostohasága kenyérterményeinkben is csak alig megfelelő terméshez juttatott és e kenyérterményeknek kell pótolniok azokat a hiányokat is, amelyek a növényi termelés körében az idő mostohasága folytán álltak elő. Ez utón lehet pótolnunk azt a visszahatást is, amelyet a zsir, tej és hústermékek tekintetében idézett elő a mostoha időjárás. Mi rendszeres, következetes, az egyforma elbánást biztosító, de szigorú intézkedéseket fogunk tenni, amelyek, megengedem, az egész társadalomra kényelmetlenül hatnak, de mindensetre biztositammk kell hadseregünknek és népünknek megfelelő ellátását. Reméljük is, hogy következetes, előrelátó és kellő időben megtett intézkedések által nemcsak ennek a feladatnak leszünk képesek megfelelni, hanem annak a másik, távolabbi feladatnak is, hogy Ausztria élelmezéséhez is megfelelőleg hozzájáruljunk. Az élelmezés kérdésével, de nemcsak ezzel, hanem egész gazdasági fejlődés mikkel szorosan összefügg a- szénellátás kérdése. Többször voltam már bátor a magyar nagy közvélemény előtt nyilatkozni, annak idején programmomba is felvenni, hogy a széntermelés nagyobbmérvü fejlesztése gazdasági előhaladásunknak egyik mellőzhetetlen előfeltétele. Berniem erősen él az a tudat, hogy szén terme lésünknek okszerű fejlesztése és fokozása minket arra képesíthet, hogy összes szénszükségletünket magmik fedezzük, hogy a külföldi behozatalt úgyszólván a marnak egy tizedrészére szorítsuk. Ha nemcsak a szén előállításával, hanem annak modern feldolgozásával is foglalkozunk, egészen uj iparágak fejlesztése fog feltárulni előttünk. Ma azonban számolnunk kell a tényleges helyzettel. A tényleges helyzet az, hogy széntermelésünket lényegesen fokozni képesek nem vagyunk. Az Európaszerte uralkodó szénszükséglet abban is korlátoz bennünket, hogy megfelelő mennyiségű külföldi szenet szerezzünk be. Ugy Ausztriából, mint Németországból, amelyekre utalva vagyunk, a szén beszerzése óriási akadályokba fog ütközni, ugy hogy valóban csak a mellőzhetetlen szükséglet fedezésére lesz elegendő szenünk. Ez kényszerit bennünket arra, hogy már a legközelebbi napokban a szénfogyasztást korlátozó, igen messzemenő, talán sokakra nézve nagyon kellemetlen rendelkezéseket kell életbeléptetnünk. Itt megjegyzem, hogy e rendelkezések méreténél alig maradhatunk innen azokon a korlátozó határokon, amelyek azokban az államokban vannak életbeléptetve, — nevezetesen Ausztriában és Németországban, — amelyektől kívánjuk, hogy szénszükségletünket fedezzék. A szén gazdasági fejlődésünknek is egyik hatalmas tényezője. Ez a gazdasági fejlődés a mi legelsőrendü feladatunk, mert amidőn a gazdasági fejlődés és erő jegyében vonul fel az egész világ-