Főrendiházi napló, 1910. V. kötet • 1917. július 4–1918. november 16.

Ülésnapok - 1910-101

22 A FŐRENDIHÁZ Cl. ÜLÉSE. A ministerelnök ur kivan szólni. Wekerle Sándor ministerelnök: Nagyméltóságú elnök ur, méltóságos főrendek! Hivatali elődöm, Esterházy Móricz gróf betegsége folytán állásától megválván, ő Felsége engem méltóztatott legkegyelmesebben ministerelnökké kinevezni és a kabinet alakitásával megbizni. Midőn újonnan kinevezett ministertársaimmal bemutatkozom, politikai helyzetünk általános jellemzéséül csak annyit vagyok bátor felemliteni, hogy változatlanul vettük át azt a programmot, amelyet hivatali elődöm annak idején, bemutatkozásakor a méltóságos főrendek előtt kifejtett. Sarkpontja e programmnak a választójognak korszerű reformja. Erre vonatkozó előterjesztéseit is minden változtatás nélkül magunkévá tettük ; magunkévá tettük abban a tudatban, hogy a haladó kor uralkodó eszméi annyira előtérbe tolták ezt a kérdést, hogy annak megoldása tovább nem halasztható. Előfeltétele ez békés továbbfejlődésimknek, merném mondani : egész politikai életünk nyugalomban tartásának. A választójogon kivül ugyanazok az irány.elvek fognak vezetni bennünket mindazokban a kérdésekben, amelyekre vonatkozólag ő az államigazgatás egészére kiterjedőleg jurograrnmját itt is körvonalozta. Jelesül fősúlyt helyezünk arra, hogy életbe léptessük azokat a szociális intézkedéseket, amelyek sürgős megoldást igényelnek; sürgős megoldást igényelnek azért, mert mellőzhetetlen az emberi munka értékét ugy fokozni, hogy sikerrel résztvehessünk abban a nagy nemzetközi versenyben, amely ugy politikai tekintetben, mint különösen gazdasági tekintetben előttünk áll. Ezen szociális jellegű intézkedéseink ismertetésével nem akarom a méltóságos főrendeket hosszasan, a részletekbe menően untatni, csak annyit vagyok bátor megjegyezni, hogy e téren kiváló gondot fogunk fordítani, mint sürgős kérdés megoldására, először is a lakásügy rendezésére. (Halljuk!) Felemliteni ezt azért, mert a lakásügy gyökeres rendezését csak nagyobbmérvü építkezésekkel, különösen a munkásosztály és a kevesebb jövedelemmel biró osztályok lakásainak nagyobbmérvü szaporításával lehet ugyan elérni, hogy azonban az égető bajon segítsünk, kénytelenek leszünk átmenetileg rendkivüli intézkedéseket is é .leibeléptetni. (Helyeslés,) Felemlítem továbbá, nem ugyan mint direkt szociális jellegűt, de ezzel némi tágabb vonatkozásban levő népnevelési ügyünket. Kétségtelen, hogy kultúránk fejlesztése, népünk kulturális és erkölcsi színvonalának emelése végett fokozott gondot kell fordítanunk a népoktatás és a népnevelés ügyének fejlesztésére. Gyakorlatibb irányban kell ezt vezetnünk. Meg kell azonban jegyeznem, hogy bármilyen kiterjedt mérvben vegyen részt az állam a népoktatás és a népnevelés fejlesztésében, nem kívánjuk érinteni, sőt financiális okokból nem is érinthetjük a vallásfelekezeteknek és egyes községeknek mai törvényeinkben biztosított tanítási szabadságát. (Helyeslés jobbfelől".) A népneveléssel kapcsolatban külön felemlitendőnék tartok egy kérdést, amely több oldalról aggályokra szolgáltatott alkalmat. A népoktatásnak és a vele összefüggő intézeteknek ellenőrzését közvetlenebbé és hatályosabbá kell tennünk, nemcsak a tanitási eredmény és az okszerű nevelés érdekében, hanem az egységes magyar állameszme megóvása s a tanintézetek utján a népérzületbe való átültetése czéljából is.Sajnos,az utóbbi időkben egyes határrészeken sűrűbben találkoztunk az államhűség megingásának olyan jeleivel, amelyek egy ellenakcziót mellőzhetetlenül szükségessé tesznek. Már több ízben kifejtettem, a törvényhozás másik házában részletesen is indokoltam, hogy ez nem egyértelmű az erőszakos magyarosítással. Mi azt a messzemenő nyelvi szabadságot, a melylyel egyetlen egy más államában a világnak nem találkozunk, érintetlenül ldvánjuk hagyni, de ép ezért hatályos ellenőrzést kell gyakorolnunk a tekintetben, hogy tanintézeteink ne legyenek államellenes tendenciák melegágyaivá, hanem ellenkezőleg, mint előbb is említeni bátor voltam, az egységes állameszmét plántálják bele az egész nép érzületébe. (Élénk helyeslés.) Épen ezért azt vagyok bátor kérni, hogy ezeket az intézkedéseket ne méltóztassék kicsinyelni, kifogásolni, hanem megnyugvással fogadni. Mi azt az indokot, amely minket a gyors eljárásra utal, azt a sajnos jelenséget, hogy az állam iránti hűség megingásával találkoztunk egyes körökben, nem kívánjuk általánosítani, intézkedéseink nem a megbélyegzés jellegével bírnak, hanem mellőzhetetlenül szükségesek azért, hogy kitűzött czéljainkat elérjük, hiszen a nagy eszméket a gyakorlati politika terén is meg kell valósitanunk, nem elég azokat hangoztatni. (Helyeslés.) Másik szociális intézkedésünk a birtokpolitika terén várható. A helyes birtokpolitikát mi is gazdasági haladásunk és nemzeti erőnk kifejtése egyik leghatalmasabb tényezőjének tekintjük. Az az eszme vezérel minket, hogyre politika terén is épitsünk és ne romboljunk. Megvalósítani kívánjuk azt az első elvet, hogy birtokunk saját kezünkön maradjon; (Élénk helyeslés.) megvalósítani kívánjuk azt a másik elvet, hogy magasabb színvonalra emeljük annak hozadékát (Helyeslés.) és ha ezek az előfeltételek megvannak és ott, ahol megvannak, valósítani ldvánjuk azt a harmadik elvet, hogy helyesebb birtokmegoszlás által segítsük elő a kérdés megoldását. (Helyeslés.) Ez nem rohamos, de lassú és következetes munka kell, hogy legyen. A czél elérésére igénybe ldvánjuk venni a községek kezén levő nagyobb birtokokat, azokat a birtokokat, amelyek az államhűség ellen elkövetett vétségek miatt kerülnek az állam kezére, de ezeken Évül kénytelenek leszünk ott, ahol ezt a szükség okvetlenül kívánja, teljes kártérités mellett egyes magánbirtokokat is igénybe venni. Bizonyos kényszeTÜ intézkedések, bizonyos befolyás gyakorlása nélkül sem a helyes birtokeloszlás kérdését, sem az intensiv birtokpolitika kérdését helyesen meg nem oldhatjuk. Erre vonat-