Főrendiházi napló, 1910. V. kötet • 1917. július 4–1918. november 16.
Ülésnapok - 1910-101
A FŐREND IH. Méltóságos főrendek! Ugyanakkor, amikor a szövetséges fegyverek dicsőséges fényeiről emlékezünk meg, hárul reánk az a szomorú kötelesség is, hogy egyik szövetségesünk nagy gyászában való részvétünknek adjunk kifejezést. Bulgária határain kivül alig kelthetett valahol mélyebb mégilletődést ő Felségének, a bolgár királynénak elhunyta, mint hazánkban, melyhez a hős nemzetet és fenkölt lelkű uralkodóját a rokonszenvnek annyi szálai fűzik. E nagy idők súlyos megpróbáltatásai közt a fejedelemnői erények ritka teljességében állott a megboldogult királyné felséges férje oldalán, támogatva őt uralkodói gondjaiban s a szeretet Idapadhatatlan munkájával gyógyítva a sebeket, enyhitve a szenvedéseket, melyeket majdnem egymásután két nagy háború mért Bulgária népére. A méltóságos főrendek bizonyára legbensőbb megilletődéssel érzik át Ferdinánd király ő Felségének, nemzetünk régi barátjának és bolgár testvéreinknek mély fájdalmát és méltóztatnak az elnökséget felhatalmazni arra, hogy ezen fájdalmas részvétünket a budapesti bolgár főkonzul utján ugy a mélyen sújtott királyi .férjnek, mint a bolgár törvényhozásnak tudomására hozza. (Helyeslés.) Azt hiszem, ezt is a ház határozataként mondhatom ki. (Helyeslés.) Fájdalommal jelenteni, hogy üléseink szünetelése alatt ismét veszteség érte a házat Pálfi'y Gyula grófnak Julius hó 27-én Bécsben történt elhunytával. Halála érzékenyen sújt egy, a főrendiházban számos tagjával és széleskörű rokonsággal képviselt családot, melynek seniora volt, de veszteséget jelent a közjogi és történelmi hagyományainkban gyökerező országos főméltóságok sorában is, akik közé, mint pozsonyi gróf, 1915 óta tartozott. Elhunytáról az értesités későn érkezvén, az elnökségnek már nem volt módjában a ház kegyeletének szokásos jeléül koszorút helyeztetni ravatalára; a méltóságos főrendek azonban kegyeletes érzésüknek és a család veszteségében való részvétüknek bizonyára egyértelmüleg kivannak kifejezést adni azzal, hogy elköltözött tagtársunk emlékét mai ülésünk jegyzőkönyvében megörökitik. (Helyeslés.) A méltóságos főrendek hozzájárulásával ezt határozatként mondom ki. Bemutatom Esterházy Móricz gróf volt ministerelnök ur átiratát, amely szerint ő császári és apostoli királyi Felsége folyó évi augusztus hó 18-án kelt legfelső elhatározásával Zichy Aladár gróf horvát-szlavon-dalmátországi tárczanélküli ministert, Batthyány Tivadar gróf, a legmagasabb személye körüli ministert és Vázsonyi Vilmos dr. igazságügyministert ezen állásuktól kegyelemben felmenteni és Zichy Aladár grófot a legmagasabb személye körüli ministerré, Batthyány Tivadar grófot, valamint Vázsonyi Vilmos dr.-t tárczanélküli ministerré. továbbá Unkelhaeusser Károlyt, bosnyák-herozegovinai tartományi főnökhelyettest, horvát-szlavon-dalmátországi tárczaí Cl. ÜLÉSE. 21 nélküli ministerré, Grecsák Károly igazságügyi államtitkárt igazságügymiiiisterré és Földes Béla dr. országgyűlési képviselőt tárczanélküli ministerré legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. Tudomásul szolgál, A képviselőháztól egy átirat és ennek kíséretében egy legfelsőbb királyi leirat érkezett át. Kérem elsősorban a képviselőházi átiratnak és az ahhoz csatolt jegyzőkönyvi kivonatnak felolvasását. Széchényi Viktor gr. jegyző (olvassa a képviselőház átiratát, mélyben a főrendiházat értesiti az Esterházy-kormány felmentéséről és a Wekerlekormány kinevezéséről szóló királyi leiratnak a képviselőházban történt kihirdetéséről és megküldi a királyi leiratot. Olvassa az erről szóló képviselőházi jegyzőkönyvi kivonatot). Elnök : Tudomásul szolgál. Most fel fog olvastatni a kegyelmes királyi leirat. Radvánszky Albert n. jegyző (olvassa. A főrendiház tagjai felállanak); »Kelt Budapesten, ezerkilenczszáztizenhetedik évi augusztus hó huszadikán. Károly s. k., gróf Esterházy Móricz s. k. Mi első Károly, Isten kegyelméből Ausztriai császár, Csehország királya stb. és Magyarországnak e néven negyedik apostoli királya. Hű Magyarországunk és társországai zászlósainak, egyházi és világi főrendéinek és képviselőinek, a kik megdicsőült dédnagybátyánk, I. Ferencz József ő császári és apostoli királyi Felsége által 1910. évi június hó 21-ére Budapest székesfővárosunkba összehivott országgyűlésen egybegyülvék, királyi üdvözletünket. Kedvelt Hiveink ! Miután őszintén kedvelt hívünket, galánthai és fraknói Esterházy Móricz grófot saját kérelme folytán magyar ministerelnöki állásától kegyelemben felmentettük, magyar ministerelnökünkké őszintén kedvelt hívünket, dr. Wekerle Sándor belső titkos tanácsost neveztük ki. Kikhez egyébként királyi kegyelmünkkel állandóan hajlandók maradunk.« Elnök : A kegyelmes királyi leirat e házban is szabályszerűen kihirdettetvén, hódoló tisztelettel tudomásul vétetik és megőrzés végett az országos levéltárban elhelyeztetik. Bemutatom ezzel kapcsolatban az újonnan kinevezett ministerelnök ur átiratát s az ahhoz másolatban mellékelt legfelsőbb elhatározásokat az előbbi kormány felmentése s az uj kormány tagjainak kinevezése tárgyában. Kérem azok felolvasását. Széchényi Viktor gr. jegyző (olvassa a ministerelnök átiratát és ennek mellékleteit). Elnök : Tudomásul szolgál. Bemutatom továbbá Esterházy Móricz gróf volt ministerelnöknek a ministerelnöki állástól való felmentéséről szóló átiratát. Tudomásul szolgál. Felkérem a háznagy ur ő méltóságát, hogy a kinevezett uj kormány tagjait vezesse be. (Az uj kormány tagjai belépnek és elfoglalják helyöket. Élénk éljenzés.)
