Főrendiházi napló, 1910. V. kötet • 1917. július 4–1918. november 16.

Ülésnapok - 1910-113

182 A FŐRENDIHÁZ CXIII. ÜLÉSE. Következik az igazoló bizottság jelentése a főrendek névjegyzékének folytatólagos kiigazitása és a beérkezett igazolási kérvények tárgyában. Kérem a bizottsági jelentés felolvasását. Hertelendy Ferencz jegyző (olvassa az igazoló bizottság jelentését). Elnök : Ha szólni senki sem kivan, határozati]ag kimondom, hogy a főrendiház az igazoló bizottság javaslata értelmében elhatározza Zichy Kázmér gróf örökösjogu főrendiházi tag nevének a . főrendek névjegyzéke IX. fejezeténel£ B. (Grófok) rovatába, Ráth Zsigmond kir. kúriai másodelnök nevének a névjegyzék VI. fejezetébe, Günther Antal kir. kúriai elnök neve után való beiktatását. Kimondja továbbá a főrendiház Pejacsevich Tódor gróf főrendiházi tagsági jogának örökösjogon való újbóli feléledését, amely jogát folvomodó azonnal kezdődő hatálylyal gyakorolhatja, nemkülönben kimondja a 108. ülésben hozott határozat megváltoztatásával, hogy Révay kSimon gróf vagyoni képesítésének megszerzése folytán újból feléledt örökös főrendiházi tagsági jogát hasonlókép már most kezdődő hatálylyal gyakorolhatja. Végül elismeri a főrendiház Jankovich-Bésán Endre gróf és Széchényi György gróf örökösjogu főrendiházi tagságra való képesítését s kegyelmes királyi meghivó leveleiknek a na. kir. belügyminister utján való kieszközlésére az elnökséget felhatalmazza. Következik a kir. közjegyzők dijainak szabályozásról szóló törvényjavaslat tárgyalása. Kérem a bizottsági jelentés felolvasását. Vigyázó Ferencz gr. jegyző (olvassa a bizottság jelentését). Elnök: Kivan valaki általánosságban szólni a törvényjavaslathoz? (Nemi) Ha szólni senki sem kíván, az általános vitát bezárom. Következik a határozathozatal. Kérdem : méltóztatnak-e a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni 1 (Igen!) A törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadottnak jelentem ki. Következik a részletes tárgyalás. Kérem a czim és szakaszok felolvasását. Hertelendy Ferencz jegyző (olvassa a törvényjavaslat czimét és 1—2. §-ait, mélyek észrevétel nélkül elfogadtatnak). Elnök : A törvényjavaslat ekként részleteiben is elfogadtatván, felkérem azokat, akik végleg elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A törvényjavaslatot a képviselőház szövegezése szerint végleg elfogadottnak jelentem ki, amiről a képviselőház értesíttetni fog. Következik az 1918/19. költségvetési év első négy hónapjában viselendő közterhekről és fedezendő állami kiadásokról szóló törvényjavaslat tárgyalása. Kérem a bizottság jelentésének felolvasását. Hertelendy Ferencz jegyző (olvassa $ bizottság jelentését). Elnök: Kivan valaki általánosságban szólni a törvényjavaslathoz ? Zichy Ráfáel gr. jegyző: Mailáth József gróf! Mailáth József gr.: Nagyméltóságú elnök ur ! Méltóságos főrendek ! Az összhangzatos és sikeres együttműködés követelménye, hogy a törvényhozásnak két házában kölcsönös megértés következzék be ugy, hogy ha az egyik házban egy húrt megpengetnek, ez a másik házban megértésre találjon. A képviselőház az utolsó hetekben oly jelenségeknek és nyilatkozatoknak volt színhelye, melyeknek tárgya volt a németekkel való szövetségi viszony. Nyilvánvaló, hogy a magyar országgyűlés főrendiházának is állást kell foglalnia ebben a kérdésben és pedig hogy kifejezésre jusson, hogy az eddigi sikerek ezen szövetségnek köszönhetők és hogy a német birodalommal való szövetségünk ezen nehéz időben bevált és azért vált be oly csodálatosképen, mert minden állam a maga individualitásával, függetlenségével, gazdasági önállóságával lépett be és saját megfeszített erejével látott hozzá ezen sikerek eléréséhez. Ezen szempontokat kell tekintetbe vennünk, ha ezen kérdésről tárgyalunk, amely kérdés a szövetségnek szilárdítása, megerősítése, vagy amint mondani szokták, annak mélyítése. Kétséget nem szenved, hogy a magyar nemzet készséggel kezet fog, de másrészt azon biztosítékokat fogja kérni, hogy ezen szövetségnek mélyítése politikai különállásunknak és gazdasági függetlenségünknek minden csorbája nélkül ejtessék meg. Nem szabad és nem tudjuk elfelejteni, hogy a Német birodalom még a háború előtt is. valahányszor egy gazdasági kérdés került szőnyegre, mint azt a delegáczióban is nem egyszer kifejeztem, mindig csak a maga anyagi érdekeit tekintette. Ezen állapotot nem szabad állandósitanunk és épen azért a kormánynak egyik fő gondja legyen, hogy ez, ha szerződésileg biztosítva lesz, csak ugy történhessen meg, hogy szabad kezet adjon nekünk közjogi, politikai téren és alkotmányos függetlenségünk minden tekintetben érvényesüljön. Csak örömmel állapíthatjuk meg, méltóságos főrendek, hogy a képviselőházban ez irányban történt felszólalások és a német részről arra adott válaszok a kételyeket mindenesetre eloszlatták. Annál kevésbbé helyeselhetjük tehát azokat a támadásokat, melyeket egyesek intéztek felelősség nélkül az immunitás örve alatt ismételten Németország és a bennünket érdeklő szövetség ellen, minden ok, sőt mondhatnám, kellő meggondolás nélkül. (Igaz! Ugy van! a jobboldalon.) Ezen ház nem lehet helye annak, hogy itt mi ezen eljárás felett bírálatot mondjunk, de a főrendiháznak összetételénél, hivatásánál, higgadtságánál fogva kötelessége rámutatni azon veszélyre, mely ezen eljárásból következik. (Igaz ! Ugy van ! jobbfelől.) Ugy látszik, ezek az urak nem méltányolják eléggé és elfelejtik, hogy mikor a világháború megindult és egész borzalmaival reánk zúdult,