Főrendiházi napló, 1910. V. kötet • 1917. július 4–1918. november 16.

Ülésnapok - 1910-112

A FŐRENDIHÁZ CX1I. ÜLÉSE. 165 jövedelmi adóra vonatkoztattak ; ott csak a maga­sabb perczentuális kulcsot kell alkalmazni. A hadinyereségadóra vonatkozólag azért vol­tam bátor rámutatni arra, hogy ennek az elneve­zése meglehetősen helytelen. Helyesebb lett volna azt mondani: a háború okozta többjövedelem, mert kétségtelen, hogy a háború következtében igen sok téren többjövedelem állott elő, tehát ez a többjövedelem megfelelő adó alá kerül, az ellen senkinek sem lehet kifogása. Az is meglehetős ne­nézségbe ütközik, hogy a jövedelem a háború előtti jövedelmekkel lesz egy bizonyos viszonylatba hozva. Hányan vannak, akik tudják és ki tudják mutatni, hogy tulaj donképen 1913-ban mennyi volt a jövedelmük és hányan tudnák beigazolni, hogy az, amit bemondanak, a tényeknek csak­ugyan megfelel. Épen azért a hadinyereség és a többletjövedelemre vonatkozólag is sokkal helye­sebbnek tartottam volna, ha meg lett volna álla­pitva egy bizonyos jövedelmi minimum s az ezt meghaladó rész vétetett volna adózás alá. Már túlságos hosszú ideig vettem igénybe szí­ves türelmüket, azonban ezt olyan fontos kérdés­nek tartom, amely közelről érint mindnyájunkat, ugy hogy kötelességem volt, hogy ez irányban aggályaimat előtérjeszszem és én azt hiszem, hogy, ha egy egységes törvény terjesztetnék elénk, nemcsak bennünket, hanem a nagyközönséget is rendkívül megnyugtatná és sokkal szivesebben tö­rődnék bele, hogy azt a magas adót megfizeti, mintha nemcsak az adófizetésre lesz kötelezve, hanem arra is, hogy óriási tanulmányokat folytas­son , hogy megértse, hogy tulaj donképen mit kíván a törvény ? Ezeknek figyelembevételével a következő határozati javaslatot terjesztem elő (olvassa) : »A főrendiház elvben helyeselvén a törvény­javaslatban foglalt határozatokat, mégis tekintet­tel arra, hogy az adófizetők érdekében levőnek ta­lálja, miszerint a jövedelem-, vagyon- és hadi­nyereségadóra, valamint a hadipótlékra vonatkozó törvényes intézkedések egy egységes törvénybe foglaltassanak, a törvényjavaslatot általánosság­ban sem fogadja el a részletes tárgyalás alapjául, hanem felhivja a jjénzügyminister urat, hogy az imént emiitett adónemekre vonatkozólag egységes törvényt sürgősen elkészíttetni és a törvényhozás elé terjeszteni szíveskedjék.* Ajánlom javaslatomat elfogadásra. Elnök : Ki következik szólásra ? Vigyázó Ferencz gr. jegyző: Somssich László gróf ! Somssich László gr. : Nagyméltóságú elnök ur ! Méltóságos főrendek ! Méltóztatnak tudni, hogy mielőtt az adójavaslatok jelenlegi alakjukban a főrendiház elé kerültek, első sorban a képviselő­házban az eredeti javaslatban olyan lényeges el­térések tétettek, hála Istennek, azután a főrendiház pénzügyi bizottsága eszközölt lényeges módosításo­kat, ugy hogy ezen sok és igazán lényeges és életbe­vágó változás következtében a törvény egyes paragrafusai szinte teljesen átalakultak és a főrendi­ház egyes tagjai az idő rövidsége következtében a mai najíig sem jutottak birtokába a ma tényleg tárgyalás alatt levő törvényjavaslatnak. Ez szerény nézetem szerint egy olyan körülmény, amelyre nézve a jövőben kérném ugy a nag3^méltóságu elnökséget, mint a mélyen tisztelt kormányt-, hogy ezt lehetőleg kerülje el, mert ebből könnyen az a látszat keletkezhetik, mintha a főrendiház csak egy igen másodrendű testület volna, amelynek a kérdés meritumában való állásfoglalása mellékes, mert idő sem engedtetik a törvényhozónak, a fő­rendiházi tagnak, hogy a törvényjavaslatot azon alakban, amelyben az tárgyalás alá kerül, egyálta­lában átnézhesse. Ennek következtében, igen kér­ném a nagyméltóságú elnökséget, hogy a jövőben a pénzügyi bizottság ülésétől a plénum ülésnap­jáig oly hosszú spácziumot engedjen, hogy a mai rossz posta és közlekedési viszonyok mellett is le­hetőleg oly időben kapjuk meg a tárgyalás alá ke­rülő javaslatot, hogy azt tanulmányozhassuk is. (Helyeslés.) Már most méltóztassanak megengedni, hogy nagy általánosságban egyes pontokra nézve meg­tegyem észrevételeimet. Először is tudjuk azt, hogy a mezőgazdaságból eredő jövedelmek azok, amelyek a legkönnyebben megtalálhatók, leg­könnyebben megállapithatók és megfoghatók, szemben egyéb olyan bevételi forrásokkal, ame­lyek alapos megfogása és kimutatása lehetetlen. Ebből kifolyólag igen fontos megállapítani, hogy ezek a mezőgazdasági jövedelmek miből erednek, főleg, hogy a többletbevételek, amelyek hadi­nyereségnek minősíttetnek, miből állanak. Sajnos, az országban kevés oly mezőgazdaság van, amely pontos számvitellel rendelkezik, még pedig mérleg­szerű számvitellel, ahol a mezőgazdaságban fekvő ingó és ingatlan tőke pontosan leltározva van és ebből a megfelelő kopási százaiék le van írva, ugy hogy a valóságnak megfelelő tiszta képet mutasson. A legtöbb gazdaság, sajnos, most olyan bevételeket mutat fel, amelyek a tőke apadásá­ból erednek. Csökkent az állatlétszám ; a legtöbb gazdaság felszerelés tekintetében messze áll attól az állapottól, amelyben békében volt; épületei nagymértékben koptak és nagy tatarozásokra szorulnak, ám az épületanyagok rendkívül meg­drágultak, vagy. egyáltalán nem is kaphatók. Ha nem történik ezen a téren már most eleve gondos­kodás, akkor egyáltalán nem lehet szó mező­gazdasági többtermélésről, de még a háború előtti termelés fentartása is szinte lehetetlenné fog válni. Azért nagyon kívánatosnak tartanám, ha a végrehajtási utasításban legalább az adófelszólam­lási bizottságok olyan utasítást kapnának, hogy ők a kopási és avulási leírások százalék tekinteté­ben a háború előtti gyakorlattól teljesen eltérő és a háborús viszonyoknak megfelelő számot állapítsa­nak meg. Méltóztassanak megengedni, hogy kissé részletesebben foglalkozzam ezzel a kérdéssel. Méltóztatnak tudni, hogy átlagosan a szoli­dabb épületeknél két-három százalék a kopási százalék, Ha tekintetbe veszszük, hogy az épüle-

Next

/
Oldalképek
Tartalom