Főrendiházi napló, 1910. V. kötet • 1917. július 4–1918. november 16.

Ülésnapok - 1910-112

A FŐRENDIHÁZ CX1I. ÜLÉSE. 165 jövedelmi adóra vonatkoztattak ; ott csak a magasabb perczentuális kulcsot kell alkalmazni. A hadinyereségadóra vonatkozólag azért voltam bátor rámutatni arra, hogy ennek az elnevezése meglehetősen helytelen. Helyesebb lett volna azt mondani: a háború okozta többjövedelem, mert kétségtelen, hogy a háború következtében igen sok téren többjövedelem állott elő, tehát ez a többjövedelem megfelelő adó alá kerül, az ellen senkinek sem lehet kifogása. Az is meglehetős nenézségbe ütközik, hogy a jövedelem a háború előtti jövedelmekkel lesz egy bizonyos viszonylatba hozva. Hányan vannak, akik tudják és ki tudják mutatni, hogy tulaj donképen 1913-ban mennyi volt a jövedelmük és hányan tudnák beigazolni, hogy az, amit bemondanak, a tényeknek csakugyan megfelel. Épen azért a hadinyereség és a többletjövedelemre vonatkozólag is sokkal helyesebbnek tartottam volna, ha meg lett volna állapitva egy bizonyos jövedelmi minimum s az ezt meghaladó rész vétetett volna adózás alá. Már túlságos hosszú ideig vettem igénybe szíves türelmüket, azonban ezt olyan fontos kérdésnek tartom, amely közelről érint mindnyájunkat, ugy hogy kötelességem volt, hogy ez irányban aggályaimat előtérjeszszem és én azt hiszem, hogy, ha egy egységes törvény terjesztetnék elénk, nemcsak bennünket, hanem a nagyközönséget is rendkívül megnyugtatná és sokkal szivesebben törődnék bele, hogy azt a magas adót megfizeti, mintha nemcsak az adófizetésre lesz kötelezve, hanem arra is, hogy óriási tanulmányokat folytasson , hogy megértse, hogy tulaj donképen mit kíván a törvény ? Ezeknek figyelembevételével a következő határozati javaslatot terjesztem elő (olvassa) : »A főrendiház elvben helyeselvén a törvényjavaslatban foglalt határozatokat, mégis tekintettel arra, hogy az adófizetők érdekében levőnek találja, miszerint a jövedelem-, vagyon- és hadinyereségadóra, valamint a hadipótlékra vonatkozó törvényes intézkedések egy egységes törvénybe foglaltassanak, a törvényjavaslatot általánosságban sem fogadja el a részletes tárgyalás alapjául, hanem felhivja a jjénzügyminister urat, hogy az imént emiitett adónemekre vonatkozólag egységes törvényt sürgősen elkészíttetni és a törvényhozás elé terjeszteni szíveskedjék.* Ajánlom javaslatomat elfogadásra. Elnök : Ki következik szólásra ? Vigyázó Ferencz gr. jegyző: Somssich László gróf ! Somssich László gr. : Nagyméltóságú elnök ur ! Méltóságos főrendek ! Méltóztatnak tudni, hogy mielőtt az adójavaslatok jelenlegi alakjukban a főrendiház elé kerültek, első sorban a képviselőházban az eredeti javaslatban olyan lényeges eltérések tétettek, hála Istennek, azután a főrendiház pénzügyi bizottsága eszközölt lényeges módosításokat, ugy hogy ezen sok és igazán lényeges és életbevágó változás következtében a törvény egyes paragrafusai szinte teljesen átalakultak és a főrendiház egyes tagjai az idő rövidsége következtében a mai najíig sem jutottak birtokába a ma tényleg tárgyalás alatt levő törvényjavaslatnak. Ez szerény nézetem szerint egy olyan körülmény, amelyre nézve a jövőben kérném ugy a nag3^méltóságu elnökséget, mint a mélyen tisztelt kormányt-, hogy ezt lehetőleg kerülje el, mert ebből könnyen az a látszat keletkezhetik, mintha a főrendiház csak egy igen másodrendű testület volna, amelynek a kérdés meritumában való állásfoglalása mellékes, mert idő sem engedtetik a törvényhozónak, a főrendiházi tagnak, hogy a törvényjavaslatot azon alakban, amelyben az tárgyalás alá kerül, egyáltalában átnézhesse. Ennek következtében, igen kérném a nagyméltóságú elnökséget, hogy a jövőben a pénzügyi bizottság ülésétől a plénum ülésnapjáig oly hosszú spácziumot engedjen, hogy a mai rossz posta és közlekedési viszonyok mellett is lehetőleg oly időben kapjuk meg a tárgyalás alá kerülő javaslatot, hogy azt tanulmányozhassuk is. (Helyeslés.) Már most méltóztassanak megengedni, hogy nagy általánosságban egyes pontokra nézve megtegyem észrevételeimet. Először is tudjuk azt, hogy a mezőgazdaságból eredő jövedelmek azok, amelyek a legkönnyebben megtalálhatók, legkönnyebben megállapithatók és megfoghatók, szemben egyéb olyan bevételi forrásokkal, amelyek alapos megfogása és kimutatása lehetetlen. Ebből kifolyólag igen fontos megállapítani, hogy ezek a mezőgazdasági jövedelmek miből erednek, főleg, hogy a többletbevételek, amelyek hadinyereségnek minősíttetnek, miből állanak. Sajnos, az országban kevés oly mezőgazdaság van, amely pontos számvitellel rendelkezik, még pedig mérlegszerű számvitellel, ahol a mezőgazdaságban fekvő ingó és ingatlan tőke pontosan leltározva van és ebből a megfelelő kopási százaiék le van írva, ugy hogy a valóságnak megfelelő tiszta képet mutasson. A legtöbb gazdaság, sajnos, most olyan bevételeket mutat fel, amelyek a tőke apadásából erednek. Csökkent az állatlétszám ; a legtöbb gazdaság felszerelés tekintetében messze áll attól az állapottól, amelyben békében volt; épületei nagymértékben koptak és nagy tatarozásokra szorulnak, ám az épületanyagok rendkívül megdrágultak, vagy. egyáltalán nem is kaphatók. Ha nem történik ezen a téren már most eleve gondoskodás, akkor egyáltalán nem lehet szó mezőgazdasági többtermélésről, de még a háború előtti termelés fentartása is szinte lehetetlenné fog válni. Azért nagyon kívánatosnak tartanám, ha a végrehajtási utasításban legalább az adófelszólamlási bizottságok olyan utasítást kapnának, hogy ők a kopási és avulási leírások százalék tekintetében a háború előtti gyakorlattól teljesen eltérő és a háborús viszonyoknak megfelelő számot állapítsanak meg. Méltóztassanak megengedni, hogy kissé részletesebben foglalkozzam ezzel a kérdéssel. Méltóztatnak tudni, hogy átlagosan a szolidabb épületeknél két-három százalék a kopási százalék, Ha tekintetbe veszszük, hogy az épüle-