Főrendiházi napló, 1910. IV. kötet • 1914. április 22–1917. július 3.

Ülésnapok - 1910-58

34 A FŐRENDIHÁZ LVIII. ÜLÉSE. Hadik János gr.: Alkotmányjogi kérdések a delegatióban ? Tisza István gr. ministerelnök: Kérdezze meg Apponyi Albert grófot, aki a tavalyi delegatióban Bécsben alkotmányjogi szempontból kifogásolta, hogy az uj Dreadnought-divisiót üotta-programmra vonatkozó törvényjavaslat nélkül a delegatióba hoztuk, aki azt mondotta, hogy az nem való a delegatióba, mert mielőtt a. delegatióban ezt megvitatjuk, a képviselőháznak kellene előbb törvényt hozni. Hadik János gr.: Ez lehet! Tisza István gr. ministerelnök: Ezt Apponyi Albert gróf vetette fel és jelezte is, hogy ezt majd megvitatjuk a jövő delegatióban, mikor igazán beterjeszti a kormány a második dreadnouglit-divisio első tételét magába foglaló költségvetést. A kormány ezt most megtette, a költségvetést beterjesztette, az alkotmánysértést ugy látszik elkövette. Fájdalom, kimerült már — ugy látszik — az alkotmány védelmében a mélyen t. ellenzék. Hadik János gr.: Ha ugy hajszolják a tárgyalásokat ! Nem adnak öt napot a tanulmányozására ! Az egész egy hajsza! (Halljuk! Halljuk!) Tisza István gr. ministerelnök: Miután Apponyi Albert gróf és az egész t. ellenzék ezzel a kérdéssel már négy vagy hat hónappal ezelőtt, deczemberben, tisztában látszott lenni, nem öt napra, de öt jterczre sem volt szüksége, hogy álláspontját most a delegatióban képviselhesse. Méltóztassék nekem megengedni, a tekintetben igenis abnormális helyzetben vagyunk, hogy a magyar parlament testületében oly ellenzékkel állunk szemben, amely a kötelességteljesitést vagy a kötelességnemteljesitést más szempontoktól, ennem tudom mitől, mitől nem : kényelmi szempontoktól, taktikai szempontoktól teszi függővé és ilyen fontos kérdésben a nemzet iránt vállalt azt a kötelességét nem teljesiti, hogy a kormány felett hatékony bírálatot gyakoroljon, hogy a javaslatokat a maga bírálatának kereszttüzén átbocsássa. Ez abnormális dolog, ilyen ellenzéke még nem volt a nemzetnek. Azt hiszem, hogy ilyen ellenzéket el nem tűrne más nemzet, mint a magyar nemzet. De azt' hiszem, ezen az abnormitáson csak annak lehet segítenie, aki azt előidézte. Hadik János gr.: Nem tűrné, ha törvényes parlament volna! (Halljuk! Halljuk!) Tisza István gr. ministerelnök: Ezzel az abnorniitással szemben a kormány nem tehet mást, mint hogy megy a maga utján, benyújtja azokat a javaslatokat, amelyekre az országnak szüksége van és rajta van, hogy azokat a képviselőház az ellenzék közreműködésével, az ellenzék jelenlétében, vagy az ellenzék távollétében letárgyalja. Hadik János gr.: Az őrség segítségével letárgyalja! (Zaj és derültség.) Tisza István gr. ministerelnök: Mindjárt közelebb jövök ehhez a themához is. Dessewffy Aurél ő nagyméltósága szemrehányást tesz a kormánynak erőszakos politikája miatt. Ennek a kormánynak ezt a sokat hánytorgatott erőszakját másban nem tudtam felfedezni, mint abban, hogy olyankor, mikor elkerülhetetlenül szükség volt rá, alkalmazott karhatalmat a képviselőházban. Erre még visszatérek. Különben az egész vonalon én ismét és ismét felkértem, felhívtam mindenkit, mutasson rá azokra a jogtiprásokra, mutasson rá azokra az erőszakoskodásokra, amelyek Magyarországon történnek. Dessewffy Aurél gr.: A közigazgatási bizottságokból kidobják az ellenzéket a megyékben. Ez nem erőszak, nem párturalom? Tisza István gr. ministerelnök: A párttöbbség érvényesülése ott, ahol annak helye van és az erőszak — talán mégis más. Megengedem ugyan, hogy mi a világért sem járunk el olyan messzemenő előzékenységgel ilyen kérdésekben politikai ellenfeleinkkel szemben, mint ahogy ezt a volt szabadelvű pártiak 1906-ban, 1907-ben tapasztalták. Dessewffy Aurél gr.: Én nem arról beszélek t Tisza István gr. ministerelnök: De én erről beszélek! (Elénk derültség.) Ez a különbség. (Derültség.) Én erről beszélek. A kérdés ugyanaz, hanem quod uni jus.tum, alteri aequum. 0 nagyméltóságának akkor sem lehetne panaszkodnia, hiszen tudom, hogy az ő egész egyénisége, gondolkozásmódja és érzülete felette áll az ilyen gyűlölködő dolgoknak, mint amilyeneket akkor tapasztaltunk. De méltóztassék megengedni, azoknak, akik abban a régimében résztvettek, még akkor sem volna joguk panaszkodni . . . Dessewffy Aurél gr.: Visszavonultak! Tisza István gr. ministerelnök: Epén ezt akarom mondani. Mi az országos politikától visszavonultunk; de azután azokkal, akik még akkor is merték azt mondani, hogy velük solidaritasban vannak, — mondom — nem ő nagyméltósága, de mások, megyei és nem megyei uraságok és basák hogyan bántak el, hogyan gyötörték, hogyan küldték őket sétálni és hogyan kínozták őket jobbra-balra! (Ugy van! Ugy van!) Hát engedelmet kérek, azokat, akik részesek voltak abban, . . . Hadik János gr.: Exeellcntiád tagja volt a főrendiháznak; miért nem tetszett felpanaszolni ? Tisza István gr. ministerelnök: Először is egyszer beszéltem is róla a főrendiházban . . . Hadik János gr.: Akkor nagy kisebbség volt ám! Tisza István gr. ministerelnök:.... másodszor ott, ahol arról volt szó, hogy becsületes embereket ilyen üldözések ellen megvédjek, ha módomban volt, helyt állottam érte és Biharban meg is védtem. Végül harmadszor, hogy