Főrendiházi napló, 1910. IV. kötet • 1914. április 22–1917. július 3.

Ülésnapok - 1910-58

A FŐRENDIHÁZ LVIII. ÜLÉSE. 2^ Ilyen hasonló intézkedések voltak Hollandiában. Ekkor, amikor a részvények árfolyama visszafejlődött, azok, akik az üzlettel közvetlenül foglalkoztak, nagytömegű részvényt vetettek a piacra. Megjegyzem, hogy már abban az időben is voltak ügynevezett beavatottak. Ekkor, 1607-ben megjelent egy edictum, amely kimondja, hogy ezek a fedezetlen üzletek értékteleneknek nyilváníttatnak, hogy mindazok pénz- és szabadságvesztés büntetéssel lesznek* büntetve, akik hasonló üzletet kötöttek, ehhez hasonló törvényes intézkedések rövid időn belül Angolország és Francziaország is hozott. Egy vagy két évvel később — egész pontosan nem tudom — ez az edictum visszavonatott ugy Hollandiáhan, mint a másik két államban és a teljes szabadság vonult be, az a szabadság, amelynek hatása alatt nevezett országok gazdaságilag oly hatalmasan fejlődtek. Ez volt az első ilyen törvényalkotás, mely a fedezetlen eladásokat megtiltja. Hogy a történeti hűséggel ne jöjjek összeütközésbe, megemlítem, hogy voltam bátor jelezni, hogy az Albion Compagnie az első részvénytársaság, ami nem felel meg, amennyiben 1408-ban Genuában alakult egy bank, amely azonban csak az állami jövedelmek és javak kezelésével bizatott meg, továbbá 1587-ben Velenczében létesült egy girobank, amely pótolni volt hivatva azt a hiányt, mely azáltal állott be, hogy 1584-ben a már akkor régen fennállott magánbankot betiltották. Ha mi a fedezetlen határidőüzletet beszüntetjük, annak az lesz a következménye, hogy az idők során napirendre fog kerülni a határidőüzlet egészben való eltörlése, ami azonban ami viszonyaink között absolute nem lehetséges. Ha végignézzük az európai culturállamokat, látjuk, hogy minden országnak a főbb productuma határidőüzlet tárgyát képezi, sőt egyes helyeken, ahol nem is főproductum, mégis, mint London, Liverpool, Antwerpen, nagy gabonacentrummá fejlődött, de nemcsak gabonában, hanem ezukorban, gyapjúban, kávéban, fémekben stb. és számos czikkben. Ismétlem, hogy nézetem szerint lehetetlenség, hogy a határidőüzlet eltöröltessék, vagy hogy ez egyáltalában szóba is kerülhessen. Mondjuk pl. a vizek mellett levő városok, melyeknek vasúti összeköttetéseik nincsenek, ezek mihelyt a hajózást beszüntetik, késztetve volnának nyugodtan bevárni a hajózás megindulását és az időközben beállott esetleg nagy conjucturától elesnek. Ha a kereskedő vesz árut a termelőtől, vevőt kell keresnie, kinek lehetőleg kevés fuvarköltséggel eladja az árut, míg ezt megtalálja, az árat határidőre való eladás által biztositja, ha ettől az eshetőségtől elesik, akkor mindenesetre a risikóra is számit egy dijat és ez megint csak a vevőnek a rovására megy. (Halljuk I Halljuk! a jobboldalon). Azután nézzük csak a katonaságot. Hiszen a katonaságnak nem volna módjában évi szükFőrendiházi napló. 1910—1915. IV. kötet. ségletét rozsban, zabban, korpában stb. kellő mennyiségben fedezni, ha a határidőüzlet nem volna. Miután épen korpáról szólok, megjegyzem, 1912 őszén a korpa ára 14 korona volt, 1913 őszén visszasülyedt 50 százalékkal, amig most a gabona ára folytán ismét megszilárdult. Már most felvetődik a kérdés, hogy minthogy minden nagyobb gazdának szüksége van korpára, nem-e szolid az, aki a kedvező áralakulásokat felhasználva successive szükségletét fedezi és nem-e speculans az, aki a vásárlással a szükséglet beálltáig vár. Kémetországban 1896-ban a törvénynyel szüntették meg a gabonahatárüzletet, de nyomban biztos jelenlétében folytatták és 1908-ban a határidőüzlet kibővittetett olyannyira, hogy, bár csak bizonyos körökre van szorítva, lényegileg fennáll. Ausztria megszüntette a terményüzletet és nyomban hanyatlott gabonaüzlete, daczára annak, hogy az idők során számos intézkedés történt, nevezetesen raktárházak, elevátorok stb. felállítása által, amely hivatva van a kedvezőtlen helyzetet megjavítani. Számosan, sőt egész tartományok vannak Ausztriában, amelyek a restitutiót óhajtják, de tudjuk, hogy a politikában nagyon ritka eset, hogy valaki azt mondaná: »Pater peccavi«. Inkább tűri a kellemetlenségeket és a bajokat, amelyeket egy helytelen törvény alkalmazása okoz, semhogy a politikai állapottal számolva hatályon kivül helyezné a törvényt. Alighogy Ausztria megszüntette a határidő üzletet, nálunk az üzlet sokkal nagyobb lendületet vett, mint bármikor és ha az effectiv üzlet nem bír oly magasra emelkedni, mint ahogy az országban mindenki kívánja, annak oka elsősorban a raktárhelyiségek korlátolt volta, továbbá pedig a budapesti kikötő hiánya. Amikor Ausztriában sürgetik ennek a törvénynek a megszüntetését, ne méltóztassék azt gondolni, hogy játékszenvedélytől akarnak megóvni, vagy erkölcsi rugók ösztökélik erre. Kizárólagos oka ennek az, hogy az ő üzletük leszállott és nem szívesen nézik, hogy a mi üzletünk egészséges,alapon fejlődik. O nagyméltósága Zselénszky Róbert gróf hivatkozott arra, hogy a kiegyezés alkalmával törvényes intézkedés történt arra nézve, hogy a határidő-üzletet megszüntesse. Mindenekelőtt megjegyzem, hogy tudtommal törvényes intézkedések nem történtek, hanem csak az u. n. parafirozó jegyzőkönyvben a 21. czikk azt mondja (olvassa) : »irrealis jellegű, különösen játéküzletek jellegével bíró tőzsdeüzletek megakadályoztassanak, — lajstromkötelezettség nélkül és az erre hivatott körökre szorittassék«. Bevallom, az a hitem, hogyha igéret történt, akár szerződésben, akár jegyzőkönyvben, akár élőszóval, ennek szentírásnak kell lennie. Ez a hitem azonban bilaterális alapon áll. Ugy 4