Főrendiházi napló, 1910. IV. kötet • 1914. április 22–1917. július 3.

Ülésnapok - 1910-92

:)2rí A FŐRENDIHÁZ XCII. ÜLÉSE. választói jogot elejtette, mégis megbukott és helyebe Tisza István gróf ő nagyméltósága ült. Ez volt az az idő, amidőn még talán Zselénszky Róbert gróf ő nagyméltósága is, legalább egy ideig, támogatott olyan kormányt, amelynek zászlajára az általános, titkos választói jog volt irva. Zselénszky Róbert ur az ő nézeteit, az ő meggyőződéseit azzal igyekszik támogatni, hogy azoknak a Károly-kereszteseknek nincsenek meg a kellő szellemi tulajdonságaik ahhoz, hogy politikai jogokat gyakorolhassanak. Hát én Istenem, hiszen a politikai jogokat nem mindenki egyenlő mértékben gyakorolja, mert azt hiszem, hogy pl. az Úristen talán Zselénszky Róbert ő nagyméltóságát sem áldotta meg annyi észbeli tulajdonsággal, mint pl. a ministerelnök urat. (Derültség jobbfelöl.) Ebből azonban csak az következik, hogy Tisza István a ministerelnök és nem Zselénszky Róbert, de nem az, hogy Zselénszky Róbert ő nagyméltósága egyáltalában ne gyakoroljon politikai jogokat, (Derültség jobbfelől.) sőt ellenkezőleg, ugy látszik, hogy ő nemcsak a saját személyében kivan politikai jogokat gyakorolni, hanem még a politikai jogoktól megfosztott osztályoknak, pl. a Károly-kereszteseknek érdekét is ő kívánja és ő óhajtja itt képviselni. Elismerem, hogy annak, akinek kevesebb szellemi képessége van, minta ministerelnök urnak, még mindig lehetnek elegendő szellemi képességei. Azonban kereken tagadom és nem hiszem, hogy akár azokkal a szellemi képességekkel, akár még nagyobb szellemi képességekkel valaki jobban tudhatná, hogy annak a Zselénszky Róbert ur ő nagyméltósága által úgynevezett jíarasztnak mi a baja, azt hol nyomja a csizma és miként kellene annak az ügyes-bajos dolgain segiteni, mint ahogy azt tudja és érzi önmaga. Ezért egyáltalában nem is veszem rossz néven Zselénszky Róbert ő nagyméltóságának azt, hogy ő mint latifundiumtulajdonos a latifundiumokat védelmezi itt a törvényhozásban. Távol esik ez tőlem és távol esik mindenkitől, aki hive az általános, titkos választói jognak, mert hiszen épen mi vagyunk azok, akik abban a meggyőződésben élünk, hogy igenis minden embernek és az emberekből álló minden társadalmi rétegnek meg kell, hogy legyen az a joga, hogy akár közvetve, akár közvetlenül a törvényhozásban is a saját érdekeit, az ország érdekeinek keretén belül előmozdithassa, propagálhassa, megvédhesse. Higyje meg ő nagyméltósága, Zselénszky Róbert gróf főrendiházi tag ur, hogy azok a Károly keresztesek, akikről itt speciálisan szó van, nem olyan iníeriorisak, nem olyan minden szellemi képesség és belátás nélkül való emberek, mint ahogy ő azt gondolja. Hiszen azok az emberek két és fél év óta, most már harmadik esztendeje lelkiismeretes kötelességtudással, a hazafiság teljes tudatával, katonai tudásukkal, hősiességükkel, gyakran gyors felfogásukkal és elhatározásukkal védelmezik meg ezt a hazát és védelmezik meg ő nagyméltóságának latifundiumait. Azok az I emberek pedig, akik a pergőtüz közepette képesek arra, hogy igy cselekedjenek a hazáért, mindenesetre többet tettek, mint azok, akik itt ebben a jó melegen befűtött teremben beszélnek (Ugy van ! Ugy van ! jobbfelől.) és ezek az emberek méltán követelhetik, — és mert ők, kik a poütikai jogokból ki vannak zárva, nem tehetik, kötelességünk nekünk, kik velük együtt érzünk, rnert velük együtt szenvedtünk, velük együtt küzdünk, hogy az ő részükre igenis követeljük — a jogokat, a választói jogot. Ezen meggyőződésemből kifolyólag, testestülielkestül meggyőződve igazamról, csatlakozom Hadik János gróf indítványához és kérem annak elfogadását. (Élénk helyeslés és éljenzés jobbjelöl.) Elnök : Méltóságos főrendek ! Kíván még valaki általánosságban szóhii a törvényjavaslathoz ? (Nem I) Miután a törvényjavaslathoz általánosságban senki sem kíván szóhii, a vitát bezárom. A törvényjavaslat ellen általánosságban felszólalás nem történt. Felteszem tehát a kérdést : méltóztatnak-e a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni '{ (Igen 1) Kimondom tehát a határozatot, hogy a törvényjavaslat általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadtatik. Következik a részletes tárgyalás. Kérem a törvényjavaslat cziniét és szakaszait felolvasni. Vigyázó Ferencz gr. jegyző (olvassa a törvényjavaslat czimét és 1. §-ffí, a melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak ; olvassa a 2. §-í/ Elnök : A 2. §-nál Hadik János gróf módositványt adván be, kérem annak felolvasását. Radvánszky Albert b. jegyző (olvassa a módositványt). Elnök : Kíván még valaki a módosítványho'i szólni ? (Nem .') Ha senki sem kíván szólni, felteszem a kérdést, még pedig házszabályaink szerint először a módositvány felett fogunk szavazni. Kérem tehát mindazokat, akik a most felolvasott módositvány szerint fogadják el a 2. §-t, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Már most kérem azokat, kik a 2. §-t eredeti szövegében fogadják el, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Eszerint határozatképen kimondom, hogy a főrendiház a 2. §-t eredeti szövegezésében méltóztatott elfogadni. Következik a 3. §. Vigyázó Ferencz gr. jegyző (olvassa a 8. §-í, mely észrevétel nélkül elfogadtatik). Elnök: A törvényjavaslat eképen részleteiben is elfogadtatván, felkérem azokat, kik azt végszerkezetében is elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A törvényjavaslatot tehát a képviselőház szövegezése szerint végszerkezetében is elfogadottnak jelentem ki, miről a képviselőház értesíttetni fog. Következik a pozsonyvárniegyei Bős községhez tartozó területrésznek a győrvármegyei Ásvány