Főrendiházi napló, 1910. IV. kötet • 1914. április 22–1917. július 3.

Ülésnapok - 1910-92

A FŐRENDIHÁZ XGII. ÜLÉSE. 329 község határához való átcsatolásáról szóló belügyministeri jelentés tárgyalása. Kérem a bizottsági jelentés felolvasását. Radvánszky Albert br. jegyző (olvassa a közjogi és törvénykezési bizottság jelentését). Elnök: Kivan valaki a jelentéshez szólni ? (Nem !) Ha tehát szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. Következik a határozathozatal. Kérdem : méltóztatik-e elfogadni a bizottság javaslatát ? (Igen !) Kimondom tehát, hogy a főrendiház tudomásul veszi a közjogi és törvénykezési bizottság jelentését, illetőleg hozzájárul a képviselőház 9900. számú határozatához és azt országos határozat erejére emeli, miről a képviselőház értesíttetni fog. Következik a közjogi és törvénykezési bizottság jelentése Butler Aladár gróf családja főrendiházi tagsági jogának beczikkelyezése iránt benyújtott kérvénye tárgyában. Kérem a bizottság jelentésének felolvasását. Radvánszky Albert br. jegyző (olvassa a jelentést). Elnök : Kivan valaki a jelentéshez szólni ? A beliigyminister ur kivan szólni. Sándor János beliigyminister: Nagyméltóságú elnök ur, méltóságos főrendek ! A bizottság által előterjesztett határozati javaslat ellen észrevételt tenni annál kevésbbé kívánok, miután az a bizottságban hozzájárulásommal is hozatott. Minthogy azonban a bizottság jelentésébe részletesebb indokolás vétetett fel, méltóztassék megengedni, hogy pár szóval elmondhassam azt, hogy milyen adatokra alapította a belügyministerium ezen kérdésben való állásfoglalását. (Halljuk ! Halljuk !) Mikor az ügy a belügyministeriumba érkezett, a dolog természete szerint elsősorban az Országos Levéltárat hívtuk fel arra, hogy a rendelkezésére álló okmányok alapján állapittassa meg, vájjon a gróf kérelmező családja magyar főúri családnak tekinthető-e ? Az Országos Levéltár a rendelkezésére álló adatok alapján azt jelentette, hogy a gróf Butler-családnak egy ága nyert ugyan magyar indigenatust, a Butler János Lajos gróf ága, amely az 1715:CXXXIV. t.-czikkel lett beczikkelyezve, s amely ágnak főrendiházi tagsági jogosultsága az 1886 : VIII. t.-czikkel elismertetett, ellenben a folyamodó gróf Butler-család ága indigenatust nem nyert, az a magyar főúri családok sorába beczikkelyezve nem lett, magyar grófi családnak tehát nem tekinthető. A családnak előbbi ága, a Butler János Lajos gróf ága fiágon 1845-ben kihalt, amit 1902-ben konstatáltak és a család a főrendiházi tagok névjegyzékéből töröltetett. Igaz ugyan, hogy Butler Aladár grófnak édesatyja 1861-ben a főrendiházba meghívót kapott, ez azonban, miután az ő ágának indigenatusa nem volt, miután a család ezen ága beczikkelyezve nem volt, nyilvánvalóan csak abból a tévedésből eredhetett, hogy őt a beczikkelyezett Butler János Lajos ágából származónak tartották, ami constatáltatott is már 1865-ben, amikor a főispán a Butler Sándor gróf nevét a főFőrendiházi napló. 1910—1915. IV. kötet. rendiházba meghivandóknak általa felterjesztett jegyzékébe nem vette fel. Akkor a cancellaria a kihagyás indokai iránt érdeklődött, a főispán jelentette, hogy azért nem vette őt fel a jegyzékbe, mert tudomása szerint Butler Sándor ágának nincs indigenatusa. A cancellaria akkor azonban ugy intézkedett, hogy következetesség kedvéért felveszi ugyan, de egyúttal erre vonatkozólag megjegyzést tett a jegyzékben. Már most az 1886. évi VIII. t.-czikk meghozatala alkalmával nem Butler Sándor gróf családja, hanem az indigenatust nyert Butler Lajos családja czikkelyeztetett be a törvénybe. Ha tehát Butler Sándor gróf ága vétetett volna fel ebbe a törvénybe, az lett volna tévedés, de az ellen ma már nem lehetne szavunk, mert hiszen a meghozott törvény előtt meg kellene hajolnunk. Miután azonban most utólagosan a törvény megváltoztatását kéri a család, vizsgálnunk kellett : vájjon meg van-e erre a kellő jogalap ? Ezt a beliigyminister a felhozott adatok alapján nem látta fenforogni és nem látott indokot arra, hogy magát ily törvényjavaslat előterjesztésére elhatározza. Minthogy azonban a bizottság azt javasolja, hogy a kérvény adassék ki a belügymiuisternek, ha a méltóságos főrendek bölcsesége ezt elfogadja, a magam részéről kijelentem, hogy a kérést kötelességszerűen ismét alaposan meg fogom vizsgálni és annak eredményéhez képest fogok eljárni. Csupán ezen észrevételeket tartottam kötelességemnek előadni. (Helyeslés.) Elnök: Kivan valaki a jelentéshez szólni V (Nem!) Ha szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. Kérdem : méltóztatik elfogadni a bizottság javaslatát ? (Igen !) Kimondom a határozatot, hogy a főrendiház Butler Aladár gróf kérvényét a belügyministernek adja ki. Következik a közgazdasági és köi lekedési bizottság jelentése : I. az Országos Magyar Gazdasági Egyesület kérvényéről a mezőgazdasági üzem viteléhez nélkülözhetlenül szükséges anyagok és áruczikkek határ-árszabása tárgyában ; II. a Magyar Gazdaszövetség kérvényeiről, a) a mezőgazdasági termelés fen tartásának biztosítása, b) a birtokpolitika terén sürgős teendők, c) a gabona- és lisztárak igazságos megállapítása s az iparozikkek árának maximálása tárgyában és ezekkel kapcsolatosan Somogyvármegye törvényhatóságának feliratáról az ország területén eladóvá lett földbirtokokra vonatkozólag az államnak, a községeknek, országos kötelékbe tartozó hitelszövetkezetnek, volt úrbéres birtokosságoknak és legelőtársulatoknak elővételi jogot biztosító törvény alkotása tárgyában. A három rendbeli kérvényre, valamint Somogyvármegyének a főrendiházhoz intézett feliratára nézve a bizottság együttes jelentést adván be, javaslom, hogy ennek alapján a három kérvény és felirat egyszerre tárgyaltassék. (Helyeslés.) Méltóztatnak hozzájárulni ? (Igen !) Kimondom tehát, hogy a három kérvény és a felirat a bizottsági jelentés alapján, amely a kér42