Főredniházi napló, 1910. III. kötet • 1913. május 5–1914. április 21.
Ülésnapok - 1910-46
A FŐRENDIHÁZ XI.VI. ÜLÉSE. 67 megfeledkeztem. Felfogásom, hogy ez absolute nem sérti semmiféle egyháznak az autonómiáját, hiszen csak feltétel az, melyhez az állam saját jogát fűzi. Mivel pedig ezt az állam nem tekinti állami fizetésnek és a lelkészeket nem tekinti állami hivatalnokoknak, akiknek feltétlenül fizetést kell adni, ennélfogva az állam, ha fizetésemelésről van szó, bizonyos feltételhez fűzheti annak megadását. Az egyházközség nem köteles azt elfogadni, hanem saját belátása szerint fizetés nélkül is felállíthat egyházközséget feltétlenül. Papp János: Fel is fog állítani! Jankovich Béla vallás- és közoktatásügyi minister: Feltétlenül joga van hozzá, csakhogy a korpótlék megadását az állam bizonyos feltételhez kötheti, amely jogos érdekeinek és a pénzügyi helyzetnek megfelel. Ez az indoka annak, hogy ez a rész benne van a törvényjavaslatban. Kérem azt változatlanul meghagyni. Elnök : Pap János őméltósága indítványozta, hogy a törvényjavaslat 10. §-ának utolsó bekezdése kihagyassék. Akik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Négyen vannak, e szerint a főrendiház többsége ezen módositványt nem fogadta el. Degenfeld Pál gr. jegyző (olvassa a törvényjavaslat 11. §-át.) Elnök: Kíván valaki szólni? (Nem!) Méltóságos Főrendek! A törvényjavaslat részleteiben is felolvastatván, felkérem azokat, akik azt végszerkezetben elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A törvényjavaslatot a képviselőház szövegezése szerint végszerkezetben elfogadottnak jelentem ki, miről a képviselőház értesíttetni fog. Következik az elemi népiskolai oktatás ingyenességéről szóló 1908. évi XLVI. t.-czikk 7. §.-nak kiegészítéséről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Degenfeld Pál gr. jegyző (olvassa a főrendiház közjogi és törvénykezési bizottságának vonatkozó jelentését.) Elnök: A herczegprimás ur ő Eminentiája kíván szólni. Csernoch János esztergomi érsek, herczegprimás : Nagyméltóságú elnök ur! Méltóságos főrendek! Ez a törvényjavaslat amilyen kicsiny, épen olyan fontos. A törvényjavaslat jogokat ad, azonban a jogoknak elvételére is ad alkalmat, és épen azért legalább a cultusminister úrhoz intézendő kérelem alakjában szeretnék odahatni, hogy azok a jogok, amelyeket a törvényjavaslat a jövendő választóknak biztosit, a gyakorlatban is valóban biztosittassanak. Az 1908-iki törvény 7. §-ában az az intézkedés foglaltatik, hogy (olvassa) : »Minden elemi iskola fentartója köteles az elemi iskola hat évfolyamát elvégzett minden tanuló részére magyar nyelven kiállított bélyegmentes végbizonyítványt adni.« A választói jogról szóló törvény pedig erre vonatkozólag ugy intézkedik, hogy választói jogot kap az is, aki az elemi népiskola VI. osztályát, vagy annak megfelelő más tanfolyamot, sikeresen elvégezte. A harmadik stádium pedig, amelybe ezen 1908-iki törvény 7. §-a intézkedésének az ügye került, már azt mondja, hogy végbizonyítványt csak az kaphat, aki az elemi iskola VI. osztályából a záróvizsgát sikeresen leteszi, a záróvizsga és a végbizonyítvány érvényéhez pedig megkívántatik az iskolafelügyelő aláírása. Méltóságos főrendek! Ezek az iskolafelügyelők vagy ministeri biztosok, akik ezen vizsgálatokhoz kiküldetnek, oly nagy hatalmat fognak kezükbe kapni, aminővel a tanügy terén talán csak az érettségi vizsgálatokon és a tanitóképezdei tanképesitő vizsgálatokon működő ministeri biztosok rendelkeznek. Mert ez a törvényjavaslat egy egészen uj, azt lehetne mondani, választói jogi érettségi vizsgát hoz be, és akik ezt az érettségi vizsgát a ministeri kiküldöttnek és biztosnak nézete s véleménye szerint nem állják ki sikeresen, azoknak a választói jogi törvény idevonatkozó intézkedése alapján választói jogosultságuk nem lesz. Méltóztatnak ebből látni, hogy egy nagyfontosságú hatalmat fog kapni ezen törvény által az a ministeri biztos a kezébe s épen azért nagyon szükséges lesz, hogy abban az utasításban, amelyről szó van a 3. §-ban, hogy t. i. a ministeri biztosnak hatáskörét, eljárását és más állami tanfelügyeleti közegekhez való viszonyát a cultusminister rendeletileg fogja szabályozni, szükséges lesz, hogy a cultusminister ur részletesen és világosan fejtse ki ennek a ministeri kiküldöttnek hatáskörét, mert különben ez az intézkedés maguknak a felekezeti iskoláknak autonómiáját is sérteni fogja, amely felekezeti iskolák, a mi törvényeink szerint, jogosítva vannak végbizonyítványokat kiadni. Ez egy teljesen uj intézkedés, amelyet a választói jogról szóló törvény szükségessé tett, de épen azért ugy kell azután a gyakorlatban végrehajtani a választói jogról szóló törvénynek intézkedését, hogy az a jövendő választókra és magukra a felekezetekre valamiképen sérelmes ne legyen. Ezekre voltam csak bátor felhívni a cultusminister ur figyelmét. Egyébként a törvényjavaslatot elfogadom. Elnök: Kivan még valaki általánosságban a törvényjavaslathoz szólni? (Nem.) Ha senki sem kivan szólani, az általános vitát bezárom. A közoktatásügyi minister ur ő nagyméltósága kíván szólni. Jankovich Béla vallás- és közoktatásügyi minister: Nagyméltóságú elnök ur! Méltóságos főrendek! Én teljesen appretiálom azon szempontokat, amelyeket a herczegprimás ur ő eminentiája felhozott, de bátor vagyok megjegyezni azt, hogy a törvénynek ez az intézkedése nem egészen uj, mert az már előzetesen is, az 1908-iki törvényre vonatkozó javaslatban is 9*
