Főredniházi napló, 1910. III. kötet • 1913. május 5–1914. április 21.

Ülésnapok - 1910-55

230 A FŐRENDIHÁZ LV. ÜLÉSE. kibocsájtott császári rendelet törvényerejű intéz­kedést tartalmaz-e vagy sem, azt az osztrák közjogi kérdést az osztrák állam illetékes tényezői vannak hivatva eldönteni. (Helyeslés.) De méltóztassék megengedni, hogy itt még egy fontos politikai szempontot is hangsúlyoz­zak. Én teljesen azonosítom magam a Deák­féle traditio azon becses alkatelemével is, a Deák­féle magyar nemzeti politika egyik alap­gondolatával is, hogy a magyar alkotmányosság létérdeke megkívánja az osztrák alkotmányosság lehető védelmét. En a magam részéről szintén igen nagy magyar nemzeti érdeket látok abban, hogy Ausztriában fennálljon az alkotmányosság és látom a magyar nemzetnek azt a saját jól felfogott érdekében való hivatását is, hogy igye­kezzék az osztrák alkotmányosság segítségére vagy megerősítésére sietni. De, ha ebből a szem­pontból vizsgálom a helyzetet, azt találom, hogy ha fenyegeti ma veszély az osztrák alkotmányos­ságot, az a veszély olyan kis parlamenti cso­portok részéről fenyegeti, amelyek lehetetlenné teszik a parlament működését, megakasztják az államélet gépezetét. És ón azt hiszem, egészen eltekintve ettől, hogy azoknak a csoportoknak, amelyek pl. je­lenleg az osztrák alkotmányos élet normális menetét meggátolják, azoknak egész törekvése, összes tendentiája bizonyára nem olyan, hogy a magyar nemzet helyesen cselekednék, ha erősí­tené és támogatná. Eltekintve ettől, különben is azt tartom, hogy ennek a helyes politikai alepelvnek, hogy mi az osztrák alkotmányosság­nak ott, ahol lehet, védelmére, megerősítésére siessünk, ennek az alapgondolatnak akkor teszünk eleget, ha nem gördítünk akadályokat annak útjába, hogy az osztrák állam segítsen magán ezen, az ő alkotmányossága ellen intézet táma­dásokkal szemben ugy, ahogy tud. (Élénk he­lyeslés.) Másrészről ott van az a másik politikai gondolat, hogy épen olyan momentumokban, amidőn az alkotmányos élet rendes menete Ausztriában megakad, amidőn a rendes alkot­mányos életnek ezen megakadása több-kevesebb complicatiót, nehézséget okozhat a monarchia nagyhatalmi állása szempontjából szükséges intézkedések megtételében, eminens érdekét és eminens hivatását látom a magyar nemzetnek abban, hogy teljes erővel teljesítse azokat a kötelességeket, amelyek ebben a tekintetben a magyar államra: várnak. (Helyeslés.) Én azt hiszem, amidőn ezt teszszük, amidőn ezzel a monarchia szilárdságát és actioképességót fokoz­zuk, ezzel igen nagy szolgálatot teszünk a jól felfogott magyar nemzeti politikának is. (Igás! Ugy van! Helyeslés.) Ezek a szempontok vezetik a kormányt mindazon kérdések megbirálásában, amelyek most felmerülhetnek azon a réven, bogy az osztrák kormány az államélet különböző vonat­kozásaiban kénytelen a 14. szakaszban rejlő expedienshez folyamodni. Én azt hiszem, hdgy a kormány nyugodt lélekkel vállalhatja a fele­lősséget azért, ha azon szempontok által vezet­teti mindezen kérdésekben magát, amelyeket most kifejteni szerencsém volt. Egyebekben kérem a méltóságos _ főrende­ket a törvényjavaslat elfogadására. (Elénk he­lyeslés. Elnök: Következik a határozathozatal. Kér­dem, méltóztatnak-e a törvényjavaslatot általá­nosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfo­gadni, igen vagy nem ? (Felkiáltások: Elfogad­juk !) Kérem azokat, akik elfogadják, méltóz­tassanak felállni. (Megtörténik.) A törvényjavaslatot általánosságban, a rész­letes tárgyalás alapjául elfogadottnak jelen­tem ki. Következik a részletes tárgyalás. Kérem a czim és az egyes szakaszok felolvasását. Hertelendy Ferencz jegyző (olvassa a tör­vényjavaslat ősimét és 1—6. §-ait, mélyek észrevétel nélkül elfogadtatnak). Elnök: A törvényjavaslat egyes szakaszai ekként felolvastatván, kérem azokat, akikajavas­latot végszerkezetben is elfogadják, méltóztas­sanak felállni. (Megtörténik.) A törvényjavaslatot a képviselőház, szöve­gezése szerint végszerkezetben is elfogadottnak jelentem ki, miről a képviselőház értesíttetni fog. Következik az 1881 : XLI. t.-cz. módosí­tásáról és kiegészítéséről a tengerparti területek kisajátítása végett hozott törvényjavaslat tár­gyalása. Kérem a bizottsági jelentés felolvasását. Radvánszky Albert b. jegyző (olvassa a bi­zottsági jelentést). Elnök: Kivan valaki általánosságban szólni á törvényjavaslathoz? Radvánszky Albert b. jegyző: Mihalovich Antal ő méltósága! Mihalovich Antal: Nagyméltóságú elnök ur! Méltóságos főrendek! A napirenden lévő törvényjavaslat tárgyalása alkalmával bátor va­gyok a következőket kijelentem: Mindenekelőtt ki kell emelnem, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslat az 1881 : XLI. t.-cz.-re támaszkodik és hogy ennélfogva reá vonatkozólag ugyanaz áll, amit annak idején a horvát regnicolaris bizottság kijelentett és a mi ellen a magyar regnicolaris bizottság részéről sem emeltetett kifogás. A horvát regnicolaris bizottság kijelentette, hogy nézete szerint az emiitett törvényezikk nincs összhangban a ki­egyezési törvénynyel azon részében, amelyben ezen törvényezikk a kisajátítási eljárásra vonat­kozó határozmányokat Horvát-Szlavonországok területére is kiterjeszti. A magyar regnicolaris bizottság elismerte ezen kifogás indokoltságát, hogy az 1881: XLI. t.-czikk olyan határozmányokat is tartalmaz, melyek nem terjeszthetők ki Horvát- és Szla­vonországok területére is. Eszerint az ezen

Next

/
Oldalképek
Tartalom