Főredniházi napló, 1910. III. kötet • 1913. május 5–1914. április 21.

Ülésnapok - 1910-55

A FŐRENDIHÁZ LV. ÜLÉSE. 225 ződés beczikkelyezéséről szóló törvényjavaslat részletes tárgyalása. Kérem a czirn és a szakaszok felolvasását. Radvánszky Albert b. jegyző (olvassa a törvényjavaslat czimét és 1—5. §-ait, valamint a hozzátartozó szerződés 1—73. §-ait, amelyek észrevétel nélkül elfogadtatnak). Elnök : A törvényjavaslat czime és szakaszai ekként felolvastatván és elfogadtatván, felkérem azokat, akik a törvényjavaslatot végszerkezetben elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A törvényjavaslatot a képviselőház szövegezése szerint, végszerkezetben n elfogadottnak jelentem ki, miről a képviselőház értesittetni fog. Következik a Magyar Keleti Tengerhajózási Részvénytársasággal fiume—ausztráliai járatok fentartása iránt kötendő szerződés beczikkelyezéséről szóló törvényjavaslat részletes tárgyalása. Kérem a czim és a szakaszok felolvasását. Radvánszky Albert b. jegyző (olvassa a törvényjavaslat czimét és annak 1—4. %-ait, valamint a hozzá tartozó szerződés 1—83. §-ait, amelyek észrevétel nélkül elfogadtatnak). Elnök: Ezzel a törvényjavaslat részleteiben is letárgyaltatván, kérem azokat a méltóságos főrendeket, akik azt végszerkezetben is elfogadják, méltóztassanak felállni. (Megtörténik.) A törvényjavaslatot a képviselőház szövegezése szerint végszerkezetben is elfogadottnak jelentem ki. Erről a képviselőház értesittetni fog. Következik a Magyar Keleti Tengerhajózási Részvénytársasággal galacz—konstantinápolyi magyar hajójáratok fentartása iránt kötendő szerződés beczikkelyezéséről szóló törvényjavaslat részletes tárgyalása. Kérem a czim- és a szakaszok felolvasását. Radvánszky Albert b. jegyző (olvassa a törvényjavaslat czimét és annak 1—3. %-ait, valamint a hozzá, tartozó szerződés 1—24. §-ait, amelyek észrevétel nélkül elfogadtatnak). Elnök : Ezzel a törvényjavaslat részleteiben is letárgyaltatván, felkérem azon méltóságos főrendeket, akik azt végszerkezetben is elfogadják, méltóztassanak felállni. (Megtörténik.) A törvényjavaslatot a képviselőház szövegezése szerint végszerkezetben is elfogadottnak jelentem ki. Erről a képviselőház értesittetni fog. Az egyesült bizottságoknak ezen törvényjavaslatokra vonatkozó jelentése azt is javasolja, hogy a törvényjavaslatok változatlan elfogadásával elintézettnek mondassék ki az Országos Magyar Gazdasági Egyesületnek a törvényjavaslatokkal kapcsolatos kérvénye is. Méltóztatnak e javaslatot elfogadni ? (Elfog adju: !) Ehhez képest a törvényjavaslatok változatlan elfogadásával e kérvényt is elintézettnek mondom ki ; az ennélfogva irattárba fog helyeztetni. Következik a bosnyák-herczegovinai vasúthálózat kiegészítéséről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Kérem a bizottsági jelentés felolvasását. Főrendiházi napló. 1910—1915. III. kötet. Hertelendy Ferencz jegyző (olvassa a bizottsági jelentést). Elnök : Kivan valaki általánosságban szólni a törvényjavaslathoz ? Radvánszky Albert b. jegyző: Gaál Jenő! Gaál Jenő : Nagyméltóságú elnök ur ! Méltóságos főrendek! Bosznia-Herczegovinára vona*kozó előterjesztés már régen nem került a törvényhozás elé olyan sulylyal, mint ez az előterjesztés. E javaslatban ugyanis arról van szó, hogy a monarchia két állama 105 millió évi hozzájárulással segítse az annectált tartományokat, hogy vasúthálózatukat kiépíthessék. Ez a hozzájárulás 60 esztendeig tartana és pedig anélkül, hogy e tekintetben időközben bármely feljegyzés is történnék. Ezen előterjesztésnek az indokolásban és annak nyomán az egyesült pénzügyi és közgazdasági bizottságok jelentésében foglalt okait én a magam részéről helyeslem és méltányolom, minélfogva a javaslatot, daczára azon súlyos áldozatoknak, amelyeket magában foglak általában véve elfogadhatónak tartom. Azok az okok, amelyekre a kormány előterjesztésében hivatkozik, nagyon is nyomatékosak. A monarchia védelmének érdekében az eddig keskenyvágányu vasutakat normalizálni szükséges, valamint kívánatos, hogy ezek a tartományok Ausztriának és Magyarországnak közgazdasági szempontból is immár végre előnyére váljanak. De maguknak ezeknek a tartományoknak közgazdasági fellendülése is kétségen kívül nagyon kívánatos és a monarchiának is érdekében áll. Ennélfogva nem is ezen okok, illetőleg azok a terhek, amelyeket ez a javaslat hosszú időre reánk ró, késztetnek engem felszólalásra, hanem olyan mozzanatok, amelyek bennem kételyeket, mondhatni aggodalmakat keltettek. Ezeknek a pénzügyi és közgazdasági bizottság egyesült ülésében kifejezést is adtam és ott abban a szerencsében részesületm, hogy a kormány képviseletében annak egyik kiváló tagja felvilágosításokat is adott. Ezek a felvilágosítások azonban engem csak részben nyugtattak meg, olyan részben, amelyet most a tárgyalásból, illetőleg felszólalásom keretéből ki is zárok, t. i. az osztrák kormány által építendő vasutaknak hasznossága, vagy károssága szempontjából felhozható kifogásokra, érvekre vonatkozólag. E tekintetben otyan nyomatékos felvilágosításokat nyertem, amelyeknél fogva ezt itt tovább tárgyalandónak és tárgyaihatónak nem tartom. De van három mozzanat, amelyre nézve kifogásaimat, kételyeimet és aggodalmaimat fenn kell tartanom. Az egyik arra vonatkozik, hogy ebben a javaslatban az az áldozat, amelyet a monarchia két állama hoz, á fonds perdu adandólag javasoltatik, ugy, hogy e tekintetben nemcsak a visszafizetésről, hanem még a nyilvántartásról sincsen gondoskodás, holott eddig valamennyi olyan előterjesztés, illetőleg törvény, amely Boszniára és Hcrczegovinára a tekintetben hozatott, hogy annak részére beruházások eszközöltessenek, nevezetesen vasutak építtessenek, a nyilván29