Főredniházi napló, 1910. III. kötet • 1913. május 5–1914. április 21.
Ülésnapok - 1910-55
A FŐRENDIHÁZ LV. ÜLÉSE. 223 épen a nagyméltóságú főrend agrárszempontból is súlyt helyez. Ezen ausztráliai járatok létesítésének egyik indokát képezte ugyanis az, hogy Kelet felé biztosítsunk magunknak járatokat arra az esetre, ha netán az Ausztriával kötendő kiegyezés meghiúsulása folytán nem újíthatjuk meg a Lloyddal a szerződést. Mert ha nem biztosithatjuk ezt idejében magunknak, akkor esetleg az egyezmény meghiúsultával czukori párunknak, amely Indiába igen nagy exportot folytat, nem lenne módjában ezt tovább teljesíteni, vagy csak az osztrák czukoriparenál előnytelenebb viszonyok között. Épen azért örömmel kell üdvözölnünk azt, hogy most ezek az ausztráliai járatok közgazdaságunknak e téren is tetemes szolgálatot teljesítenek. Hiszen épen az utolsó évben 96.000 métermázsa czukrot vittek ki oda. Legyen szabad még egy perezre a gyapjúra visszatérnem. Azt hiszem, a nagyméltóságú főrend is be fogja ismerni, hogy ami mezőgazdaságunkat ezer c Ausztráliából való import nem károsítja, mert sajnos, megváltoztak a viszonyok. A »sajnos« szó talán nincs is helyén, mert inkább az intensiv mezőgazdasági haladásnak, az intensivebb gazdálkodásnak tudandó be, hogy juhtenyésztésünk háttérbe szorult és a gyapjutermelés nálunk oly minimális, hogy, ha nem is Magyarország maga, de a közös vámterület feltétlenül importra szorul. Tehát csak arról van szó, hogy Fiumébe a Levante hajói hozzák-e be, vagy pedig, mint a múltban, per Hamburg és Elba, jut be ugyanez a gyapjú a monarchiába. Az ólom-behozatalt méltóztatott megemlíteni. Erre nézve legyen szabad megjegyeznem, hogy ez igen alárendelt szerepet játszik, mert tényleg a hajók ólmot csak akkor hoznak be, ha más fuvart nem kapnak, mintegy ballastként, de az ólombehozatalt legnagyobb részt az afrikai hajójáratok végzik. A marokkói járatokra is kitért a nagyméltóságú főrend és itt is hangsúlyozta, hogy mezőgazdaságunk ebből semmi hasznot sem huz. Itt is legyen szabad újra ismételnem, hogy ne méltóztassék ezeket a kérdéseket csak a mezőgazdaság szempontjából megbírálni, hanem méltóztassék ezen felülemelkedve, a közgazdaság összességét figyelembe venni és akkor igenis fontosságot kell tulajdonítani ezeknek a debouchéknak, mert fejlődő ipari exportunk mellett ezekre számitanunk kell. De eltekintve az ipari ezéloktól, itt egy számbavehető ezukorexportunk is van. Francziaországgal versenyezünk itt, még pedig elég sikeresen. Marokkóra nézve a nagyméltóságú főrendi tag ur azt is mondta, hogy iparczikkeket Marokkóból nem hozunk be. Itt bátor vagyok megjegyezni, hogy ezt nem is intendáltuk soha, mert iparczikkek tekintetében Marokkó a mi kiviteli piaezunk ; nem is számítunk arra és szó sem lehet arról, hogy Marokkóból ipari czikkeket hozzunk be, mert ott az ipar igen kezdetleges sőt egyáltalán alig létezik és épen ez jogosít és biztat minket, hogy ipari termékeinknek ott megfelelő piaezot keressünk. A fiumei kikötőre is méltóztatott kitérni és a fiumei kikötőnek hátrányos helyzetét megemlíteni, ebből arra következtetve, hogy már ezért sem érdemes ezeket a nagy áldozatokat Fiúméért meghozni. Ugy vagyunk itt, mint a kiegyezésre való utalással. Beismerem Fiúménak sok tekintetben hátrányos helyzetét. De ha mi mintegy letéve a puskát, mitsem teszünk, akkor Fiume érdekei még inkább háttérbe szorulnak Trieszttel, Velenczével, az olasz kikötőkkel szemben. Azt hiszem. ez nem lehet a kormány feladata, sőt ellenkezőleg, megfeszített erővel kell azon lennünk, hogy Fiume, amelyre már eddig is annyit áldoztunk, azon esetre, ha netalán a kiegyezés nem sikerül, fokozott mértékben álljon rendelkezésünkre, mert mint debouchéra feltétlen szükségünk van rá és nem engedhetjük, hogy háttérbe szoruljon. E téren megteszszük mindazt, amikre képviselőházi beszédemben már voltam bátor utalni. Épül egy második dokkmedencze, tárházak is épülnek és remélem, hogy uj emelődaruk felállításával — 50 daru van megrendelve — a kikötő teljesítőképességét lényegesen fokozni fogjuk tudni. Mert ma bizony még ugy állunk, hogy amig pl. Génuában a modern berendezések folytán a rakodópart folyóméterét véve alapul évenként körülbelül 800 tonnát tudnak ki- és berakni, addig Fiumében a berendezések hiányossága miatt ennek a forgalomnak alig egyharmadát lehet lebonyolítani. A főrend ur ő nagyméltósága kifogásolta a tarifapolitikánkat és utalt arra, hogy különösen a Tauern-vasut miatt egyes relatiókban Ausztria igen olcsón jut a tengerhez. Erre vonatkozólag bátor vagyok megjegyezni, hogy tudomásom van e dologról, mi is meg fogjuk tenni a kellő intézkedéseket és tarifapolitikánkat megfelelően fogjuk intézni. Egy ország tarifapolitikája nem maradhat állandóan egy és ugyanaz ; hogy mást ne mondjak, a Tauern-vasut által Ausztriában a helyzet teljesen megváltozott és ennek folytán nekünk is alkalmazkodnunk kell az újonnan teremtett helyzethez. Kifogásolta továbbá a felszólalt főrend ur ő nagyméltósága a szerződés időtartamát. Erre nézve vagyok bátor megjegyezni, hogy a hajózási szerződéseket az egész világon hosszabb időre kötik. így van ez a Lloyddal Ausztriában, igy teszi ezt Olaszország és Francziaország, mi sem tudunk mást tenni. Rövid lejáratú szerződés mellett ugyanis egyetlen társulat sem eszközöl nagyobb hajóberuházásokat. A szerződés értelmében az Adria által beszerzendő hajók pl. mintegy 25 millió korona értéket fognak képviselni; ilyen tetemes kiadásra pedig egyetlen társaság sem szánja rá magát, ha nem biztosítunk neki megfelelő időt, amely alatt befektetéseit amortizálhatja. Ami a Magyar királyi Folyam- és Tengerhajózási részvénytársasággal kötött szerződés 25 évi időtartamát illeti, amit szintén méltóztatott ki-