Főredniházi napló, 1910. III. kötet • 1913. május 5–1914. április 21.
Ülésnapok - 1910-54
A FŐRENDIHÁZ LIV. ÜLÉSE. 193 kély mértékben, amely nem ér fel azzal a nagy kárral, amelyet ez a törvényjavaslat a sajtónak, de különösen az időszaki sajtónak üzleti jellege érintése nélkül is, mint közszabadsági intézménynek, fennállása tekintetében okoz. Mert azt már tagadni nem lehet, hogy ennek a törvényjavaslatnak egyes intézkedései, különösen ennek 11. §-a a sajtó üzleti oldalát igen közelről érintik. Minthogy azonban a sajtó üzleti része az időszaki sajtóval egész mivoltában — én hozzáteszem : sajnálatosan — nagyobb mértékben függ össze, mint ahogyan én azt kívánatosnak tartanám, de a mai viszonyoknál fogva mégis összefügg : ennélfogva a kormánynak, — nem a jelenleg hatalmon lévő kormányt értem, — a mindenkori kormánynak a sajtóra vonatkozólag sokkal nagyobb befolyást fog adni ennek üzleti vonatkozásainál fogva, mint aminővel ma a kormány a sajtóra nézve bír. Ezt, ugy hiszem, tagadni nem lehet. Hadik János gr.: Ezt tessék czáfohü ! Prónay Dezső b. : A 11. §. szerint a sajtótermékeknek és pedig nemcsak az időszaki, hanem egyáltalán bármiféle sajtótermékeknek, tehát röpiratoknak és könyveknek is colportage utján való terjesztése hatósági engedélytől van függővé téve. Ugyebár, ez így van ? Kiemeltetett itt a vita folyamán, s egyébként is köztudomású, hogy ma a colportage különösen az időszaki sajtóra nézve milyen nagy jelentőséggel bir. Tisztán a kormány, a hatóság arbitrarius, szabad tetszésétől van függővé téve, hogy melyik, feléje hajló orgánumot juttatja előnyösebb üzleti helyzetbe, s melyik orgánumot sodorja hátrányosabb üzleti helyzetbe Hadik János gr.: Ugy van ! Prónay Dezső b.: Ez kétségtelen! A sajtó üzleti oldalánál fogva hajtja hatalma alá a mindenkori kormány az egész sajtót és hozza azt függő helyzetbe. Es ha afelett elmélkedem, méltóságos főrendek, hogy sok minden egyéb körülmény mellett mi lehet az inditó oka eme törvényjavaslat előterjesztésének, hát talán, ugy tetszik, az is egyik oka volt, hogy az a sok üzleti előny, amit a kormány a sajtónak nyújthat, kissé szűkebb keretek közé is vonható, hogy olcsóbban lehessen elérni azokat a czélokat, amelyek ma sok pénzbe kerülnek. Hisz tudvalevő, köztudomású dolgokat emlitek itt fel, ha felhozom a hirdetési átalányokat; ha megemlitem azt, hogy hiszen ma a kormányt támogató sajtónak nagy része a kormánynak nemcsak platonikus támogatásában részesül. Hisz ez természetes. Látom, ő excellentiája ugy int, hogy ez igen természetes ; legalább én ugy értem ezen gestusát. De hisz én is rámutattam, hogy ez igy van. Hanem hát, méltóságos főrendek, eddig a helyzet csak az volt, hogy a mindenkori kormány az őt támogató időszaki sajtónak juttatott bizonyos előnyöket. Most már azonban nemcsak előnyöket juttat közvetlenül, hanem hátrányosabb helyzetbe hozhatja majd, ha ebből a javaslatból törvény lesz, az őt nem támogató sajtót és annak óriási nagy anyagi károkat okozhat. Mi az, méltóságos főrendek, a mi egész Főrendiházi napló. 1910—1915. III. kötet. közéletünk, állami, politikai, sőt társadalmi életünknek egy nagy baja ? Az a fejlődés, amely 1867 óta folyvást minden téren csak a központi kormány hatalmát növelte (Ugy van! a jobbközépen.) és teljesen megfeledkezett ezzel a parallel a közszabadság biztositékainak kiépítéséről. Es részben tudatosan történt ez. Minő szempontból, miért növelték nálunk rendszeresen évek hosszú során át a központi kormány hatalmát ? Azért, mert abban a hitben éltek, hogy ezzel egyik eszközét adják meg a magyarság suprematiája biztosításának. És most mire ébredünk ? Az a központi kormány, amely megkapta, nem ő, hanem négy^évtizeden át elődjeitől is, mind fokozatosabban növelve, megkapta azt az óriási hatalmat, (Ugy van ! a jobbközépen) az most vajon,** méltóságos főrendek, a magyar supremátia érdekében és annak j fentartása érdekében akarja-e azt felhasználni '( • Csak kérdést vetek fel, feleljenek a méltóságos főrendek, e ház tagjai erre belátásuk, meggyőződésük szerint. Méltóságos főrendek ! Ha visszagondolok 3—4 évtized előtti időkre, akkor azt látom, hogy ma a kormány hatalma oh T an nagy, hogy még annak is, aki olyan tisztes vagyonnal bir, hogy abból függetlenül megélhet, annak is nem közönséges óvatos ságca és elővigyázatra van szüksége . . . Hadik János gr.: Ugy van ! Prónay Dezső b.: ... hogy a kormánynyal szemben kisebb-nagyobb anyagi függőségi viszonyba ne jusson. Hadik János gr. : Minden törvény készakarva ugy van csinálva ! Prónay Dezső b.: Csak egy-két példára mutatok rá. Tudjuk, hogy milyen jelentőséggel bir az üzleti életben a szállítási dijak mérséklése, az u. n. refactiák, tudjuk, hogy a mezőgazdaságnál milyen jelentősége van sok vidéken a mezőgazdasági szeszgyár-engedélyezésnek, de lemehetnék e tekintetben a kisded falvak érdekeit érintő legkisebb gazdasági körökre ható aprólékos dolgokra, mindenütt azzal állunk szemben, hogy mit mond éhez a kormány, hogy ha én nem a kormányt támogatom ? Akkor az egyikre nézve a refactia, a másikra nézve a szeszgyár, a harmadikra nézve valamely tenyészállat engedélyezése és igy tovább, száz meg száz érdek van függőben tartva s a kormány arbitrarius jóakaratától, semlegességétől vagy rosszindulatától^feltételezve. (Igaz! Ugy van! a jobbközépen.) Es most, midőn sajnálatomra a sajtó olyan nagy méretekben lett egyszersmind üzletté, a kormány ezt az üzleti jelleget megragadva akarja a sajtót is kizárólag a maga hatalma gyarapításának eszközévé tenni. (Közbeszólás balfelől.) Sajnálom,*ho<íy a közbeszólást nem hallom, de talán nem is volt hozzám intézett, a beszédemre vonatkozó közbeszólás, arra tehát nem kell figyelemmel lennem, és azért nem reagálok reá. Már most, méltóságos főrendek, figyelembe25
