Főredniházi napló, 1910. III. kötet • 1913. május 5–1914. április 21.
Ülésnapok - 1910-53
178 A FŐRENDIHÁZ LIII. ÜLÉSE. természetesen jogában áll bármikor, tehát most is felszólalni és ha e joggal élni kíván, természetesen engem a szó csak ő utána illethet meg. Ha azonban ő excellentiája most nem kivan felszólalni és a ház határoz, hogy a tanácskozást még folytassuk, kötelessségemnek lesz véleménj^emnek elmondása és midnazoknak az előterjesztése, amik nemcsak a sajtóról szóló törvényjavaslat tanulmányozása és a vele való foglalkozás közben bennem azt a meggyőződést keltették, hogy elmondjak egyet-mást itt a főrendiházban, hanem hogy egyszersmind az itt lefolyt érvelésekre, az itt nyilvánult egynémely felfogásra is reflexióimat, észrevételeimet tiszteletteljesen megtegyem. Ennélfogva ismétlem azon tiszteletteljes kérésemet, hogy méltóztassék a tanácskozás folytatását holnapra halasztani. (Helyeslés.) Elnök : A ministerelnök ur kivan szólni. Tisza István gr. ministerelnök: Nagyméltóságú elnök ur ! Méltóságos főrendek ! (Halljuk !) Nem vagyok ugyan tagja a főrendiháznak ez idő szerint, de talán nem méltóztatnak tőlem praepotenciának venni, ha ebben a kérdésben szót kérek és a magam részéről azzal a kéréssel fordulok a méltóságos főrendekhez, hogy az ő méltósága által előterjesztett indítványt elfogadni méltóztassék. (Helyeslés és tetszés.) Én éhez egyetlenegy megjegyzést fűzök — vagv mondjuk kettőt. (Halljuk !. Halljuk!) Az egyik az, hogy méltóztassanak arról meggyőződve lenni, hogy mi sem áll tőlem távolabb, mint az, hogy ilyen kicsinyes, mellékes dologban ellentéteket idézzek fel, (Helyeslés.) ugy, hogy akkor, amidőn imént a magam részéről is azon az állásponton voltam, hogy talán használjuk ki jobban az időt, ebben kizárólag az a szempont vezetett, hogy azt gondoltam, hogy a méltóságos főrendek nagyobb része is inkább azt óhajtja, — különösen akik nem laknak állandóan Budapesten — hogy nem nagyon sok napon át, de inkább rövidebb idő alatt végezzék el a tanácskozást. (Ugy van ! Ugy van !) Másrészről csak azt az egyet vagyok bátor megjegyezni, hogy ha összehasonlítjuk a mi viszonyainkat más parlamentek viszonyaival, látni fogjuk, hogy tényleg a magyar parlament és pedig a parlament mindkét háza van a legrövidebb ülésekhez szokva. A mai napon tulajdonképen délelőtt három órán át, délután is nem egészen három órán át, addig, amig ez a kérdés felvettetett, tárgyaltunk összesen. Ez más parlamentek szokásai szerint tulaj donképen még rövid tanácskozási idő, ugy hogy, azt hiszem, semmi méltánytalanság nem rejlett abban az óhajtásban, hogy továbbfolytassuk az ülést. (Ugy van!) Hadik János gr. : Igenis rejlett! Tisza István gr. ministerelnök: Miután azonban a vita előreláthatólag úgyis nagyobb méreteket fog ölteni és a méltóságos főrendek közt sokan vannak, akik jobban szeretnék a vitának holnapra halasztását, a magam részéről csatlakozom éhez és kérem, hogy a tárgyalás folytatását a holnapi ülésre méltóztassék halasztani. (Átalános helyeslés.) Elnök: Tehát holnap délelőtt 11 órakor folytatjuk napirendünket. Kérem, most méltóztassanak megvárni, amig a jegyzőkönyvet hitelesítjük. Radvánszky Albert b. jegyző (olvassa a mai ülés jegyzőkönyvét). Elnök : Van észrevétel a jegyzőkönyv ellen ? (Nincs !) Észrevétel nem tétetvén, a jegyzőkönyvet hitelesítettnek jelentem ki és az ülést bezárom. (Az ülés végződik 7 óra 40 perczkor.)
