Főredniházi napló, 1910. III. kötet • 1913. május 5–1914. április 21.

Ülésnapok - 1910-52

128 A FŐRENDIHÁZ l.II. ÜLÉSE. korlátozást, sem utasítást, sem semmiféle dispositiót a főrendiház elnökére nézve ; ez korlátozást tartalmazott a képviselőház elnökére nézve, A képviselőház elnökére nézve állapíttatott meg az a korlátozás, hogy az őrséget nem bocsáthatja a delegatio rendelkezésére, ha chez a főrendiház elnöke hozzá nem járul. Hadik János gr. : Miiven törvénv alapján ? (Halljuk! Halljuk!) Tisza István gr, ministerelnök: Tehát talán mégis menthető az az eljárás, hogy ezen kérdés megoldásánál a főrendiház mélyen t. elnökének előzetes beleegyezését ki nem kértük. A dolog talajdonképen csak akkor került felszínre, amidőn az őrség szervezése utáni első delegatio megtartatott és amidőn a főrendiház elnöksége arra az álláspontra helyezkedett, hogy ilyen rendelkezést egyfelől egyoldalulag a képviselőház nem állapithat meg, másfelől pedig ilyen rendelkezés felesleges, mert a törvény világosan a képviselőház elnökére ruházza a rendelkezési jogot. A képviselőház elnöke tehát ebben a törvényes hatáskörijén a főrendiház elnökségének hozzájárulásához kötve nincsen, hanem saját hatáskörében és saját felelősségére jár el. Hadik János gr. : Nekünk parancsol a képviselőház elnöke ? (Halljuk ! Halljuk !) Tisza István gr. ministerelnök: Ez volt a főrendiház elnökségének az az álláspontja, amelynél fogva az utasításból a gazdasági bizottság közben jöttével ez a bizonyos j^assus töröltetett és amelynél fogva az őrséget a képviselőház elnöke bocsátotta a delegatio elnökének rendelkezésére. Ezt a tényállás világos praecisirozása végett constatálnom kellett. Ami magát a dolog érdemét illeti, arra nézve állást foglalt természetszerűleg a képviselőház, állást foglalt a dolegatió és állást foglalt — last. but not least — a főrendiház akkor, amidőn egy interpellatióra adott válaszomat tudomásul vette. Ezzel az ügy minden illetékes tényező hozzájárulásával végérvényesen el van intézve és én egész fölöslegesen rabolnám a méltóságos főrendek idejét, ha ennek a kérdésnek további megvitatásába belemennék. Ha ő nagyméltóságat érdekli a dolog, méltóztassék elolvasni azt a beszédemet, amelyben akkor az interpellatióra válaszomat megadtam. Hadik János gr. : Elolvastam ! Tisza István gr. ministerelnök: Ott igyekeztem meglehetős világosan kifejteni az ügyet, ott meg fogja találni a választ mostani okfejtésére, egész argumentatiójára. Interpellatiójának másik részében és abban az interpellatióban, melyet a honvédelmi minister úrhoz intézett, a parlamenti őrség viszonyaival foglalkozott. Abban a vonatkozásban, amelyben a honvédelmi minister úrhoz intézett interpellatió kezeli a kérdést, nem akarok abba beleavatkozni. Bábizom t. barátomra, a honvédelmi minister úrra, mint ebben a tekintetben illetékes tényezőre ;i válasz megadását. A magam részéről a hozzám intézett kérdések kapcsán egészen röviden csak a következőket jegyzem meg. Majdnem minden parlamentben, amely fenn i akarja a rendet, saját méltóságát, munkaképes| ségét, souverainitását tartani, ismételten kellett ! közerőt alkalmazni. Alkalmazták a német Reichs| rathban, alkalmazták a porosz Landtagban, alkalmazták a franczia parlamentben és alkalmazták az angol parlamentben. Különösen e két parlamentben, azt hiszem, az óvilág leghatalmasabb és legsouverainebb testületében, a franczia és az angol parlamentben ismét és ismét kellett közerőt alkalmazni. Az angol parlamentben rendőrséget alkalmaztak. Órákig tartó dulakodások mellett vonszolták ki a képviselőket nyilt ülésben, az elnöki székben ülő elnök rendelkezései szerint, ugy hogy a képviselők ruhái foszlányókban feküdtek a padozaton, Francziaországban pedig mindennap fegyveres csapat, gyalogság, rendes hadsereg vonul be a parlamentbe, hogy az elnök rendelkezése alá adja magát és amennyiben alkalmazni kellett a csapatot, a, rendes gyalogság vonult be a terembe és teljesítette ott az elnökség parancsát. Kétségtelen tehát, hogy minden parlamentnek, I amelyikben egyszer előfordulnak olyan sajnálatos események, hogy a rend fentartása másként, mint physicai kényszer alkalmazása mellett lehetetlen, minden parlamentnek, ha csak köznevetség tárgyává sülyedni nem akar és a nemzetet, amelyet képvisel, köznevetség tárgyává nem akarja tenni, kell fegyveres erőről gondoskodnia. Az egyik gondoskodik rendőrségről, a másik katonai erőről. Nézetem szerint helyesebb katonai erőről gondoskodni, de helyesebb gondoskodni nem ugy, mint a franczia parlament . . . Egy hang (a jobboldalon) : Azért van a hires franczia katonaság! Legszebb katonaság a világon ! Tisza István gr. ministerelnök : E között és a általam tárgyaltak között kicsit bajos az összefüggést megtalálni ! Visszatérek előadásom fonalára és nyilt kérdésnek hagyom fenn a franczia hadsereg aesth: tikai szempontjait, amelyeknek a kérdéshez igazán semmi közük nincs. Helyesebb katonai erőről gondoskodni, de nem ugy, mint a franczia parlamentben, ahol napról-najjra, esetről-esetre rendes katonai csaj>atok alkalmaztatnak, hanem ugy, hogy olyan fegyveres őrség szerveztessék, amely katonai szervezettel bir ugyan, de a rendes katonai keretből kivéve, közvetlenül az elnök állandó rendelkezése alá rendeltetik. Azt tartom, hogy ez óvja meg leghelyesebben a parlament souverenitását, igy domborodik ki legélesebben, hogy nem idegen erő jön be, hanem az elnök rendelkezése alatt álló erő, az elnök parancsára, az elnöknek a házszabályokban és a törvényben lefektetett jogai végrehajtására alkalmazott őrség. Ami már most magukat az ő nagyméltósága által feltett kérdéseket illeti, ezek egyenesen a magyar képviselőház mentelmi jogára vonathoz-