Főredniházi napló, 1910. III. kötet • 1913. május 5–1914. április 21.
Ülésnapok - 1910-52
A FŐRENDIHÁZ LII. ÜLÉSE. 127 5. Fentartja-e a ministerelnök ur azt az állítását, hogy a parlamenti őrség felállításakor gondoskodás történt hatáskörének a delegatióra való kiterjesztéséről is, hogy ennélfogva ez a kérdés ma jogilag teljesen rendezetten és tisztázottan áll. 6. Minthogy az őrségi törvény első szakasza világosan kimondja, hogy a képviselőház elnöke által elrendelt kivezettetés esetén, az elnök köteles intézkedését a képviselő eltávolítása után azonnal a képviselőház elé terjeszteni, mely afelett vita nélkül egyszerű szavazással határoz, kérdezem a ministerelnök urat, hogyha az őrséget a delegatióban is alkalmazhatónak tartja, vajon a delegatióból őrségi hatalommal ki tett főrendi delegátus esetét is a képviselőház elnöke a képviselőháznak jelenti-e be és a képviselőház dönt-e ez ügyben, vagy lia nem, miért volna a főrendi delegátusnak kevesebb joga, mint a kéjjviselőnek ? 7. Állitja-e a ministerelnök ur, hogy a parlamentben az őrség tagja által a törvényhozás egy tagján esett sérelemért a háznak vagy a ház elnökének módjában van megtorlást alkalmazni és a megsértett törvényhozónak elégtételt szerezni? 8. Összeegyeztethetőnek tartja-e a ház tekintélyével, hogy a törvényhozón esett sérelem esetében a katonai bíróság praejudicáljon a mentelmi bizottság határozatának? 9. Mi történik akkor, ha a mentelmi bizottság megállapítja ez esetben a mentelmi jognak az őrség egy tagja által történt megsértését, de a katonai bíróság ez ügyben már felmentő ítéletet hozott, vagy a mentelmi bizottság határozatának figyelembevétele nélkül utólag felmentő Ítéletet hoz? 10. Hajlandó-e a ministerelnök ur az iránt intézkedni, hogy a jövőben ilyen, ugy a delegatió jogkörét, mint a főrendek jogállását sértő törvénytelenségek elő ne forduljanak? Kérdések a honvédelmi minister úrhoz. 1. Nem lát-e veszedelmet abban a hadsereg és a tisztikar érdekére nézve, hogy a katonailag szervezett parlamenti őrség a katonaságot, a tisztikart, s a katonai bíróságokat kiteszi a pártpolitikai küzdelmekből eredő kritikának s a haderő intézményei s a polgári társadalom közt fennálló harmóniát megzavarja? 2. Kérdem a honvédelmi minister urat, hogy most a Grerő százados esetében hozott ítélet után a katonatisztek fegyverhasználatának joga tekintetében ezentúl mi lesz az irányadó szabály s nem lesz-e kitéve a polgári társadalom annak, hogy katonatiszttel való legkisebb összeszólalkozás esetén minden esetben fegyverhasználat következik ? 3. Kern tartja-e conflictusok forrásának ezt az esetet, ha a katonai biróság ítéletének ellenkezőjét mondja ki a mentelmi bizottság határozata ? 4. Nem félti-e a* tisztikart annak demoralisáló hatásától, ha a tisztek elgondolkoznak, hogy milyen szolgálat lehet az, melyben katonatisztnek kevés munkáért aránytalanul nagy javadalmazás jár? 5. Nem tartja-e kötelességének megragadni az iniciativát, hogy ennek az intézménynek a katonai érdeket annyira veszélyeztető katonai jellege megszüntettessék ? Elnök : A ministerelnök ur kivan válaszolni. Tisza István gr. ministerelnök : Nagyméltóságú elnök ur, méltóságos főrendek ! Ö nagyméltósága meginterpellálta csekélységemet tiz kemény pontozatokban, amelyek hözül hat a képviselőházi őrségnek a delegatióban való alkalmazására vonatkozik. Interpellatiójának ezen részéve] kapcsolatosan megemlékezett arról is, hogy a képviselőházi őrség szabályzata bizonyos vonatkozásban a főrendiház elnökéről is rendelkezést tartalmazott és ez a rendelkezés a főrendiház elnökének kívánságára ebből a szabályzatból kihagyatott. Méltóságos főrendek ! Mindenekelőtt legyen szabad a kérdésnek ezzel a részével végeznem. Akkor, amidőn az 1912 : LXVII. t.-czikk, t. i. a képviselőházi őrséget statuáló törvény megalkotásáról volt szó, vagyis az 1912. év utolsó hónapjaiban, már mögöttünk voltak azok az incidensek, amelyek Bécsben a magyar delegatióban karhatalmi erőnek alkalmazását tették szükségessé. Természetes tehát, hogv azok, akik a magyar parlament működését hasonló jelenségekkel szemben biztonságba akartuk helyezni, kellett, hogy azzal a kérdéssel is foglalkozzunk, hogy ezen javaslat rendelkezései a delegatióra is kiterjedjenek, s igenis, tudatosan használtuk a törvényben nem azt a kifejezést, hogy »a képviselőház és bizottságaiban*, hanem hogy »a képviselőházban és a bizottságokban« lehet az őrséget alkalmazni. Már most, méltóságos főrendek, amidőn az utasításnak részletesebb intézkedéseket kellett e tekintetben kiadnia, a képviselőház akkori elnöke — véletlenül az én csekély személyem — abból indult ki. hogy miután a főrendiház is résztvesz a delegatióban ; miután az őrség, ha a delegatióba bevonatik, esetleg a főrendiház tagjaival szemben is el fog járni : az illendőség ugy hozza magával, hogy az őrségnek a delegatióban való alkalmazása a főrendiház elnökének beleegyezéséhez, hozzájárulásához köttessék. Azután felvettem, illetőleg felvettünk a képviselőház gazdasági bizottságában egy ilyen tartalmú rendelkezést a szolgálati utasításba. Hadik János gr. : Ujabb része a törvényhozásnak ! Tisza István gr. ministerelnök: Elismerem, hogy helyesebb eljárás lett volna ezt a főrendiház méh/en t. elnökével előzetesen megbeszélni. A véletlen ugy hozza magával, hogy rendesen meglehetősen sok dolgom szokott lenni; akkor is ez volt a helyzet. Ezt mentségemül, enyhítő körülményül hozom fel, a hibát szívesen elismerem. De meg kell mégis jegyeznem, hogy ez a rendelkezés semmi tekintetben nem tartalmazott sem
