Főredniházi napló, 1910. III. kötet • 1913. május 5–1914. április 21.

Ülésnapok - 1910-52

118 A FŐRENDIHÁZ LII. ÜLÉSE. törvény alapján vonul oda be a parlamenti őrség, milyen törvény alapján ruházza át nagy kegyesen a képviselőház elnöke az őrség feletti rendelkezési jogot őreá és hogy egyáltalában minő alapon, minő jogon fogja ő ezt az őrséget, ha esetleg szükséges, alkalmazni. Jellemző a mai politikai rendszerre, hogy még a delegatio elnöke is, aki szintén az uralmon levő párthoz tartozik, már beszüntette a komoly mérlegelést és neki egyáltalában törvényes aggályai semmi felett nincsenek, ka egyszer ki van mondva, hogy Tisza István gróf ezt igy rendelte és parancsolta. A harmadik és negyedik kérdésre tényleg érdemben válaszolt; de miután ez azonos Tisza István gróf ministerelnök ur felfogásával, amelylyel külön kívánok foglalkozni, most nem fárasztom a méltóságos főrendeket azzal, hogy erre is kitérjek. Ötödik kérdésem igy szólt: »Az elnök ur felfogása szerint az osztrák delegatióval tartandó együttes ülésen is alkalmazható-e a parlamenti őrség ?« Ezt a kérdést tettem fel, miután ily eset tényleg a törvényben provideálva van, intézkedés van arra nézve, mi történjék, midőn az osztrák delegatióval együttes ülésen tárgyalunk. Erre az elnök ur ezt válaszolta: » Megvallom, hogy efelett még nem gondolkoztam«. (Derültség jobbfelöl.) Hát ez ugyanaz a felfogás, amely rendkívül jellemzi a mostani munkapárti rendszert, a delegatio elnöke is abban a felfogásban van, hogy majd ha ez az eset elő fog fordulni, — 30 év óta — mondotta — tagja vagyok a delegatiónak, ezalatt az idő alatt nem fordult elő — majd akkor fogunk határozni, esetleg, amint az urak más esetekben teszik, majd törvényt hozunk incidentaliter, összehevenyészve, amint, ha kényelmetlen nekünk az esküdtszék, hamarosan megrendszabályozzuk az esküdtszéket; ha a sajtót nem tudjuk megakadályozni abban, hogy kormányzati visszaéléseket felderítsen, akkor a sajtót rendszabályozzuk meg és annak száját betömjük. Igy van ez itt is; majd ha előkerül ez a kérdés, akkor fogunk törvényt alkotni, amely ezt szabályozza. (Derültség jobbfelöl.) Prónay Dezső b.: Helyes! Helyes! ügy van! (Derültség.) Teleki Sándor gr.: Nem helyes! Prónay Dezső b.: Nagyon helyes! Hadik János gr. (olvassa): »Végül a 6-ik kérdés: Hajlandó-e az elnök ur ezen törvénytelenséget megszüntetni, mely ngy az országos bizottságnak, mint a főrendiház tagjainak tekintélyét és a törvények szabadságát mélyen sérti. Azt hiszem, hogy azok után, amiket mondtam, erre a kérdésre nem-mel felelhetek, mert nem tartom törvénytelennek, hanem törvényesnek tartom ezen eljárást, annál inkább, mert hivatkozhatom még azokra, amiket az igen t. bizottsági tag ur ő excellentiája volt szives felemlíteni, midőn két paragraphusára is hivatkozott az 1867 : XII. t.-czikknek. Én ugyanis hamarjában nem is emlékeztem ennyire és köszönöm, hogy megerősített meggyőződésemben. A 31. §. t. i. azt mondja, hogy a bizottság maga állapítja meg ügyrendjét. De azonkívül a 47. §-t is méltóztatott idézni, melyben egyenesen az van mondva (olvassa): Egyébiránt a tanácskozásokban netán történhető rendetlenségek megelőzhetése végett az ügyrendi szabályzat által fognak intézkedések tétetni. Megvallom, hogy erre nem emlékszem és köszönöm, hogy méltóztatik erre figyelmeztetni, mert ez mindinkább megerősíti azt, hogy az ügyrend 48. §-ának az intézkedése nem valami tetszéstől függő és ruganyosan, enyhébben vagy szigorúbban magyarázható dolog, hanem egyenesen imperativ jellegű és nem is lehet más, mert ilyen intézkedésnek csak határozottnak szabad lenni, mert ha nem volna határozott, az volna veszélyeztetése a közszabadságnak. « Méltóságos főrendek! Itt látjuk azokat a legfőbb argumentumokat, amelyeket a ministerelnök ur felhozott amellett, hogy igenis az törvényes eljárás. Ez is egyike azoknak a kérdéseknek, amelyekre vonatkozólag a delegatio ügyrendjének 48. szakaszára történt hivatkozás, amelyeket beszédem további folyamán fel fogok vetni és amelyekre nézve igyekezni fogok bebizonyítani, hogy ezen jogi felfogás teljesen téves. Én ezt a kérdést, amelyet már a delegatióban is felszólalás tárgyává tettem, amint már mondtam, különféle okokból hozom fel itt e helyen. Először, mert idetartozik, másodszor, mert a ministerelnök ur által erre egyenesen provocalva lettem. A ministerelnök ur újévi beszédében azt mondja, hogy: Kérem, ott van a főrendiház, a főrendiházban elnöki erőszak nincs, és mégis a jelen kormány bemutatkozása óta a főrendi ellenzék élesen harczol a delegatióban szerinte jogtalanul alkalmazott parlamenti erőszak és őrség ellen. Hát igenis, volt értelme ott előhozni ezt a kérdést; és hogy elsősorban a delegatióban harczoltam a parlamenti őrség alkalmazása ellen, annak az okát már voltam bátor érinteni. A ministerelnök urnak erre vonatkozólag csak azt válaszolhatom, hogy az ő bemutatkozásakor itt voltunk ós az ő kormányzati intentiója felől én voltam bátor őt kikérdezni, én tettem fel kérdéseket aziránt, hogy vajon az a rendszer, amelylyel teljesen azonositja magát, azok a kormányzati ténykedések, amelyeket elődje, Lukács László elkövetett, továbbra is fenn fognak-e állani, azt ő továbbra is megkivánja-e tartani és folytatni ? És ő erre is, mint általában minden concrét és direct kérdésre, azóta, mióta ministerelnök, egyszerűen kitérő választ adott. Azt mondja, hogy az urnak joga van a kérdé-