Főrendiházi napló, 1910. II. kötet • 1912. június 19–1913. márczius 15.

Ülésnapok - 1910-36

A FŐRENDIHÁZ fogadás és ő Felsége által való szentesítés után törvényerővel bírhatnak, — elintézett kérdésnek tekintem. Zsigmondy Jenő ő méltósága a tanszemélyzet érdekében emelt szót, kívánatosnak jelezvén egyrészt azt, hogy a nyugdíjtörvény a tanítókra is kiterjesztessék, másrészt azt, hogy a középiskolai tanárok mozgalma is lehetőleg figyelembe vétessék, különösen azonban azt, hogy a polgári iskolai tanszemélyzet igényei elégíttessenek ki méltányosabban, vagyis olyan értelemben, hogy rajok nézve is a 35 évi köteles szolgálati idő állapíttassák meg. Ami a tanítók kérdését illeti, a tanitók nyugdiját eddig mindig külön kezeltük az állami tisztviselők és a többi állami alkalmazottak nyugdijától. Történt pedig ez azért, mert a népiskolai tanitók legnagyobb része nem állami alkalmazott, és nem látszanék czélszerünek, hogy az állami tanítók, akik ugyanolyan functiót végeznek, mint a nem állami tanitók, nyugdíjazás szempontjából más elbánás alá essenek. Ezért a törvényhozás bölcsessége 1875-ben országos tanítói nyugdij- és gyámintézetefc létesített, amelynek egyaránt tagjai az állami és nem állami népiskolák tanítói. En tehát azt hiszem, hogy helytelen volna ezt az állapotot most megbolygatni, és az állami tanítókat ebből a nyugdíjintézetből kivenni. Ezért határozta el a kormány is, hogy fentartja az eddigi állapotokat. (Helyeslés.) Ami a középiskolai tanárok kérdését illeti, már bőven volt alkalmam a kormány álláspontját kifejteni. Most újból hangsúlyoznom kell, s nagyon kérem a méltóságos főrendeket, ne méltóztassanak a kormánynak a középiskolai tanárokkal szemben e nyugdíjtörvényben elfoglalt álláspontját olyannak tekintem, mint hogyha az a középiskolai tanárok igen fontos s az ország és a jövő generatio szempontjából megbecsülheti en működésének nem kellő honorálását jelentené. Tisztán arról van szó, hogy miután a tapasztalatok a kormányt, arról győzték meg, hogy igenis a középiskolai tanárok ép olyan hosszú ideig, sőt az átlagszámok tanúsága szerint még hosszabb ideig is szolgálnak, mint más administrativ alkalmazottak, akikre nézve eddig a 40 évi köteles szolgálati idő volt megállapítva. a 30 évi szolgálati idő fentartása ebből a szempontból nem szükséges. Miután továbbá a kormány abban a helyzetben volt, hogy olyan tör vényjavalatot terjeszszen elő, amelynek alapján — daczára annak, hogy a tanárok szolgálati idejét 30 évről 35-re felemek, minden egyes tanár, bármilyen hosszú szolgálat után és bárminő fizetéssel is megy nyugdíjba, az uj törvényjavaslat szerint nyugdij és lakbérnyugdíj czimén együttvéve többet fog kapni, mint amennyit az eddigi állapot szerint nyugdij czimén kapott, szerzett jogok sérelméről sem lehet szó. Miután továbbá a kormány épen az utóbbi időben a középiskolai tanárok anyagi helyzetét nagyon javította, az administratio, az igazság és az egyenlő elbánás érdekében nem tartotta indokoltXXXVI. ÜLÉSE. 55 nak azt, hogy amikor a fizetés és előmenetel tekintetében a középiskolai tanárok más hasonló qualificatióju állami alkalmazottakkal equiparáltatnak, ugyanakkor a nyugdij szempontjából ne equiparáltassanak. Végre miután a kormányt az az intentio vezette, hogy az állami alkalmazottak anyagi ellátása tekintetében elmegy a legvégső határokig, ezzel szemben semmi olyan mozgalmat sem támogathat, amely az egyes emberek munkaerejének kihasználása tekintetében nem feltétlenül indokolt irányzatokat szolgálna. Mindezen szenij>ontokból a kormány helyesnek látta, hogy a középiskolai tanárokra nézve is a 35 évi szolgálati idő állapittassék meg. Ami pedig a polgári iskolai tanszemélyzetet illeti, elismerem, amit a méltóságos főrend mond, hogy ennek a tanszemélyzetnek a tagjai qualificatió és működés tekintetében talán közelebb állanak a középiskolai tanárokhoz, mint a népiskolai tanítókhoz és így igenis elismerem, hogy lehetett volna azt az álláspontot is védeni, hogy ezekre nézve a 35 évi szolgálati idő állapittassék meg. Azonban határt mindig kell valahol vonni, a vont határ pedig mindig olyan, hogy épen azok, akik a középvonalra esnek, vagy az egyik vagy a másik osztályba volnának sorozhatok. A polgári iskolai tanszemélyzet tekintetében még így is, ha 40 évi szolgálati idő állapittatik is meg részökre, a nyugdíjtörvény rendkívül nagy előnyeket biztosit. Az összes állami alkalmazottaknak egy categóriája sem részesül a nyugdij törvény által olyan előnyökben, mint épen a polgári iskolai tanszemélyzet, mert ezek eddig nem az állami nyugdíjtörvény alá estek, hanem a tanítói nyugdíjtörvény alá és a tanítói nyugdij- és gyámintézetnek voltak tagjai ; tehát már azáltal, hogy kivétettek a tanítói nyugdij- és gyámintézet kötelékéből s az állami nyugdíjasok körébe utaltattak át, s hogy ezáltal reáj ok nézve a törvény összes rendelkezései a 40 évi szolgálati idő alapján kiterjesztettek, az alkalmazottaknak ez a csoportja nagyobb kedvezményben részesül, mint az összes többi csoportok. A kormány tehát nem tartotta indokoltnak azt, hogy ezt a kedvezményt, még fokozza azáltal, hogy a 35 évi szolgálati időt is kiterjeszti rájuk, még pedig annál kevésbbé, mert amint már másutt említeni volt szerencsém, a kormány a köteles szolgálati idő leszállításakor azt az álláspontot foglalta el, hogy e tekintetben csakis a legszükségesebb intézkedéseket teszi meg, mert nem tart czélszerünek olyan intézkedéseket, amelyek arra vezetnének, hogy az állami alkalmazottak munkaereje ne használ tassék ki kellőkéjien. Mindezek után tisztelettel kérem a méltóságos főrendeket, hogy a törvényjavaslatot átalánosságban és részleteiben elfogadni méltóztassanak. (Helyeslés.) Elnök : Méltóságos főrendek ! Következik a határozathozatal. Kérem mindazokat, akik a törvényjavaslatot átalánosságban a részletes tárgyalás alajjjául elfogadják, méltóztassanak fel-