Főrendiházi napló, 1910. II. kötet • 1912. június 19–1913. márczius 15.
Ülésnapok - 1910-36
54 A FŐRENDIHÁZ XXXVI. ÜLÉSE. és közlekedésügyi bizottságoknak adatott ki előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett. Mindezen törvényjavaslatokra, valamint az állami alkalmazottak, valamint azok özvegyeinek és árváinak ellátásáról szóló törvényjavaslatra nézve, melynek átérkeztét már a múlt ülésen bejelentettem, az illető bizottságok beadták jelentéseiket, amelyek kinyomatván és idejében szétosztatván, a mai ülés napirendjére kitüzettek. Méltóztatnak tudomásul venni. Következik napirend szerint az állami alkalmazottak, valamint azok özvegyeinek és árváinak ellátásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása. Kérem a bizottsági jelentés felolvasását. Degenfeld Pál gr. jegyző (olvassa a főrendiház pénzügyi bizottságának jelentését). Elnök: Kivan valaki átalánosságban szólni a törvényjavaslathoz ? Csekonics Sándor gr. jegyző: Zsigmondy Jenő í Zsigmondy Jenő az ágost. ev. egyház felügyelője : Nagyméltóságú elnök ur ! Méltóságos főrendek ! Az előttünk fekvő törvényjavaslat 2. §-ában világosan ki vannak véve ezen törvényjavaslat batározmányai alól az 1875. évi XXXII. t.-czíkkben foglalt tisztviselők, különösen a tanítók. Ennél az ügynél önmagától felvetődik az a kérdés, vájjon nem lett volna-e helyesebb már ebbe a törvényjavaslatba felvenni az összes alkalmazottakat, akik az államtól nyugdijat élveznek, s igy azokat is, akikről az 1875 : XXXII. t.-czikk gondoskodik ? Azonban azt hiszem, hogy ez idő szerint, amidőn ilyen fontos törvényjavaslat fekszik előttünk, nem volna ezélszerü ezt a kérdést külön tárgyalni és külön bolygatni, inert ezáltal csak késleltetnők azt, hogy ez az üdvös törvény mielőbb életbe lépjen. De kétségtelen az, hogy ennek a törvénynek megalkotása maga után fogja vonni azt, hogy mind az 1875 : XXXII. t.-cz., mind a felekezeti tanárokra vonatkozó 1894 : XXVII. t.-czikk a megfelelő módosításban fog részesülni. Ez iránt a mozgalom már meg is indult, különösen az 1875. évi XXXII. t.-czikkre vonatkozólag, amelynek keretébe tartoznak az összes polgáriskolai tanítók. Ezek részéről megindult az országos mozgalom abban az irányban, hogy ők ezen törvénynek határozmányai alól kivétessenek, s illetőleg az 1894 : XXV T II. t.-czikk alá sorozta-ssanak, minthogy a polgári iskolai tanítók qualificatiója sokkal közelebb áll a közéjáskolai tanárok, mint az elemi iskolai tanítók qualificatiójához. Miután ezt a kérdést most a jelen törvényjavaslatba belevonni lehetetlen, ennek következtében én nem is kívánom, hogy ebben a kérdésben határozat is hozassék ; de mégis szükségesnek tartottam, hogy felszólaljak a kérdésben és kifejezzem azt a felfogásomat, hogy teljesen jogosultnak találom a polgári iskolai tanítóságnak — melyhez nemcsak a felekezeti, hanem az összes állami polgári iskolai tanítók is tartoznak — ezt a mozgalmát, és hogy felkérjem az illetékes minister urakat, legyenek figyelemmel arra, hogy a polgári iskolai tanítóknak ez a kérelme annak idején, amikor az illető törvények módosítása itt szőnyegre kerül, figyelembe vétessék. Felszólalásomnak czélja csupán az volt, hogy ezzel documentáljam azt, hogy a polgári iskolai tanitóknak ez a mozgalma itt visszhangra talál. Egyébként a törvényjavaslatot mind átalánosságban, mind részleteiben elfogadom. Elnök : Szólásra következik ? Degenfeld Pál gr. jegyző: Prónay Dezső báró! Prónay Dezső b. : Köztudomású mindaz, ami június 4-ike óta történt. Hiába állítják azt, méltóságos főrendek, hogy a főrendiház a képviselőháznak belügyeibe nem avatkozhatik olyan értelemben, hogy ha valami a képviselőház részéről formailag mint elfogadott törvényjavaslat a főrendiház elé terjesztetik, itt egyáltalában nem tehető már elbírálás tárgyává az, hogy miként jöttek létre azok az állitólagi határozatok, amelyekkel valamely törvényjavaslat a képviselőházban létesült. Ámde köztudomású tények elől elzárkózni nem lehet. És nem a képviselőház belügyeibe való beavatkozás, nem a két háznak egymáshoz való viszonyát érintő dolog, hanem egyszerűen köztudomású tényeknek megbirálása és ezekből a logikai consequentíáknak levonása az, ha arra az álláspontra helyezkednék a főrendiház, hogy mindazok a határozatok, amelyek törvényalkotást czéloznak, a képviselőházban nem jöttek létre olymódon, hogy azok a magyar alkotmány szellemében, de positiv törvényeink rendelkezéséhez képest is, törvény alkotására megfelelő alapot szolgáltathatnának. Ez lévén álláspontom nem csupán az imént napirendre kitűzött törvényjavaslatra, hanem a mai ülés napirendjére kitűzött valamennyi törvényjavaslatra vonatkozóan, csak egész röviden jelentem ki, hogy az állami alkalmazottak nyugdíjazására vonatkozó törvényjavaslatot sem fogadhatom el az általános tárgyalás alapjául, anélkül, hogy annak érdemleges elbírálásába, bele akarnék bocsátkozni, vagy annak érdemben való elfogadása vagy visszautasítása tekintetében egyátalában nyilatkozni kívánnék. En csupán a dolognak eme formai ugyan, de alkotmányjogi szempontból szerintem végtelenül fontos oldalát akartam kiemelni, mert ez arra késztet, hogy a törvényjavaslatot átalánosságban se fogadhassam el. Elnök: Kivan még valaki átalánosságban szólni a törvényjavaslathoz? (Nem!) Ha szólni senki sem kivan, az átalános vitát bezárom. A pénzügyminister ur kíván szólni. Teleszky János pénzügyminister: Nagyméltóságú elnök ur ! Méltóságos főrendek ! Méltóztassanak megengedni, hogy tisztán csak a nyugdíj törvényre vonatkozó, itt felhangzott szakszerű megjegyzésekre adjam meg válaszomat, minthogy én azt a kérdést, vájjon a képviselőház által ide átküldött javaslatok törvényes javaslatoknak tekinthetők-e, olyanoknak, amelyek a főrendiház által tárgyalhatók, s a, főrendiház által való el-
