Főrendiházi napló, 1910. I. kötet • 1910. június 24–1912. június 18.

Ülésnapok - 1910-8

58 A FŐRENDIHÁZ VIII. ŰLESE. nagyobb részéhen kopárak, a takarmánytermelés pedig sokszor igen problematicus. Hogy állattenyésztést haszonnal űzzünk, erre nézve szükséges, nemcsak hogy a jelenlegi árak állandósodjanak, de ezeknek emelkedniük is kell. Emeli az árakat Budapesten a sok illeték és a sok rossz vásári kiszolgáltatás. Ezt irja Budapest székesfőváros vásárcsarnokának az igazgatósága. (Olvassa) : » Nálunk a tisztességtelen elem, a desperádók száma ijesztően nagy. Ezek elijesztik a termelöket a budapesti piacztól. BucUvpestnek, mint piacznak, a vidéken igen kétes Ilire van. Itt kérlelhetlenül kell tisztogatni, mert a tisztességes és solid elem térfoglalása első kelléke annak, hogy a vidékiek nyugodtan küldhessék ide áruikat«. Az úgynevezett mercantilisták — kénytelen vagyok ilyen elnevezést használni, hogy az irányzatot megjelöljem, noha nem szeretem az ilyen kifejezéseket (Helyeslés.) — egyre hangoztatják, hogy csali a nagybirtoknál;; használnak a mai agrár vámok. Matlekovics Sándor: Én nem mondtam ezt! Zselénszky Róbert gr.: Nem is ő nagyméltóságára, hanem általában mondom ezt. A svájczi mercantilisták is hangoztatták ezt. és követelték főkép az állatvámok leszállítását. Erre a svájczi parasztszövetség tanulmány tárgyává tette a kérdést és szorgos kutatás után a következő eredm ényekre jutott. A kis parasztbirtokosnál esik átlag vásárlásra 29%, eladásra 71%, a kis közép-parasztbirtokosnál vásárlásra 34%, eladásra 66%, a középbirtokosnál vásárlásra 31%, eladásra 69%, a nagy középbirtokosnál vásárlásra 35%, eladásra 65%, a nagy j)ärasztbirtokosnál vásárlásra 39%, eladásra 61%. Ebből következik, hogy mentől kevesebb földje van egy parasztnak, mentől kisebb területtel bir, annál inkább érdekéhen van a vám, mert annál többet ad el és annál kevesebbet vesz. A franczia kormány és képviselőház legnagyobb részben radicalisokból és soeialistákból áll, a kiknek a programmjában benne van a vámok eltörlése. A gabonaárak ma Francziaországban a legmagasabbak, mert nagyon rossz volt a termés a múlt évben, de azért a kormány még sem proponálja a vámok leszállítását vagy eltörlését, mert jól tudja, hogy ezt a nagy és kiterjedt franczia kisbirtokosság nem tűrné. A békésmegyei törvényhatósági közgyűlésen Aehim András socialista vezér eddig nagy szerepet játszott; nemrég tárgyalták ott a szerb kereskedelmi szerződést és ő j>roponálta a szerb élőállat behozatalának megengedését. Mi történt? Az ő socialista elvtársai nagyobbrészt ellene szavaztak, mert az ottani kisbirtokosság nem akart hallani a vámok mérsékléséről. A vámvédelem jelenleg elég igazságos, egyaránt védi az iparost és a mezőgazdát. Megengedem, hogy rövid időre használna az iparnak á mezőgazdasági vámok megszüntetése, de csak rövid időre, mert nagyon hamar beállana a reactio, a mezőgazdaság vásárlóképessége erősen csökkenne és az ipar elvesztené legjobb vevőközönségét. Megfordítva, a mezőgazdaságnak átmenetileg érdekéhen volna, az ipari vámok megszüntetése, mert a mezőgazda jóval olcsóbban ruházkodhatnék, olcsóbban venné gazdasági eszközeit, de ez az előny mennél előbb hátránynyá fajulna, mert a mezőgazdaság legbiztosabb és legjobb vevője mégis a helybeli ipari munkás, és ettől a vevőtől elesnék. Tehát ne akarjuk egyoldalulag a vámok mérséklését, megszüntetését, hanem mindnyájan örüljünk annak, ha szomszédunk is virul, gyarapszik. Ha nem csalódom, én voltam az első, a ki 1894-ben proponáltam akéjjviselőházban, az őrlési forgalom eltörlését. A főrendiházi pénzügyi bizottságban Chorin Ferencz ur ő méltósága emiitette, hogy ő kívánná, miszerint az őrlési forgalom olyan módon rendeztessék Magyarországon, mint rendeztetett Németországban. Ha Magyarország, illetőleg Ausztria-Magyarország ugy, mint Németország minden évben importálna gabonát, akkor én is ezen az állásponton lennék, de Magyarország, mikor jó termés van exportál még gabonát és a vámok csak rossz, vagy közepes termés esetében érvényesülnek. Ha mi a német mintájú őrlési forgalmat visszaállítjuk, nagy rést ütünk a vámvédelmen és kaput nyitunk a gabona beözönlésének. Épen azért az őrlési forgalom visszaállításába csak akkor tudnék belenyugodni, mikor Ausztria-Magyarország minden évben gabonabevitelre szorulna. Vannak az úgynevezett mercantilista vezérek között olyanok, a kik nagyon haragszanak a borhamisítási törvényre. A borhamisítási törvénynek azonban semmi köze sincs a tisztességes kereskedelemhez. A borhamisítási törvény elég szigorú ugyan nálunk, de Ausztriában, Francziaországban és Németországban sokkal szigorúbb. Ezt tehát okvetlenül fenn kell tartani. Azt is hallottam, hogy Magyarországon alig van gőzeke. Megkérdeztem tehát a Fowler czéget és ott azt a felvilágosítást kaptam, hogy Magyarországon háromszáz gőzekénél több működik, a melyekből az első húsz évben százat, a következő tiz évben ismét százat, az utolsó öt évben ugyancsak százat helyeztek el. Ezen a czégen kivül több más czég ad el Magyarországon gőzekét, így tehát nem lehet azt mondani, hogy Magyarország gőztalajmivelés tekintetében nem áll magas színvonalon. Azt is hangoztatták, hogy Magyarországon nem használnak elég műtrágyát. 1908-ban elhasználtak 1,297.651 métermázsa műtrágyát, 1909-ben 1,759.039-et, a múlt évben pedig körülbelül 2 millió métermázsát, a chilisalétromot nem számítva. Ez még mindig kevés, de a fogyasztás azért rohamosan emelkedik.