Főrendiházi napló, 1910. I. kötet • 1910. június 24–1912. június 18.

Ülésnapok - 1910-8

A FŐRENDIHÁZ VIII. ÜLÉSE. 59 A hol erőre nem kapott az alkoholismus és uzsora, ott rég nem volt a mezőgazdasági munkás és a kisgazda oly kedvező helyzetben, mint jelenleg. És ez természetes, mert kétszer annyit keres, és keresményének legfeljebb 15—25 %-át költi el drágább élelmiszerekre. A mezőgazdasági kisbirtokos prosperál, az iparos is prosperál és ez azért van, mert kezdik érezni a vám jótékony hatását. Ezen hatás alatt virul az egész ország, csak egy osztály nem virul és ez a fix fizetéssel bíró osztály, a mely az egész drágulás terheit viseli és recompensatiója e teherrel szemben nincs. Ezek hóna alá nyúl az állam és társadalom, és remélem, hogy ezentúl is segítségökre lesz. A mezőgazdaságnak, iparnak és kereskedelemnek nem egymás ellen kellene törnie, hanem egymást kellene istápolnia és igazi közös ellenségük, a socialisinus ellen közösen kellene küzdenie. Ezeket akartam megjegyezni a mai tárgyalás alkalmából. Matlekovics Sándor: Nagyméltóságú elnök ur! Méltóságos főrendek! Nemcsak azért, mert előttem szólt Zselénszky Bóbert gr. ő excellentiája 'engem apostrofált, hanem beszédének azon tartalma miatt is, a melyet ő felállított, kötelességemnek tartom felszólalni. Beszédének alaptétele az, hogy husdrágaság nincs, hogy a husdrágaság nem nagyobb, mint az általános drágaság. Beszédének megokolásában először is arra hivatkozott, hogy az általános drágaság nemcsak nálunk, hanem az egész világon különböző okoknál fogva van meg. Elsősorban feltüntette, hogy az arany az eddiginél sokkal nagyobb arányban termeltetett és ennek következtében, természetesen az ő nézete szerint, miután az arany és az ezüst értékmérő, az értékmérő belértéke csökkent, tehát az árú árának emelkednie kellett. így első hallásra az ember azt gondolná, hogy ez igazság, ámde ez csak addig igazság. a míg a többi áruknál is nem történt módosítás, mert abban a pillanatban, a mikor a többi árunál is beáll esetleg az emelkedés vagy pláne a csökkenés, abban a pillanatban az arany és ezüst mennyiségének befolyása egészen más. Méltóztassék megnézni azt, hogy épen azon időben, a mikor az arany és az ezüst mennyisége olyan nagy mértékben szaporodott, akkor az egész világon, különösen Európában és Németországban, milyen óriási lendület volt a közgazdaság terén, mennyi uj meg uj investitio, mennyi uj meg uj vasút, mennyi uj meg uj colonia keletkezett. Mindezek azt a tőkét, a mely aranyban és ezüstben feltámadt, absorbeálták. Ennek következtében ez a tőke nem abban az arányban hatott, mint a hogy a mennyisége után gondolni lehetett volna. Tessék megnézni 1900-tól 1909-ig az angol index numbert, ott az emelkedés 100-tól 102'8 megy, tehát az általános emelkedés tíz óv alatt összesen csak 2'8 általánosságban. Ezzel szemben a hus Budapesten és Magyarországon általában egész más arányban emelkedett. Egy második okot is emiitett fel az előttem szólt, t. i. azt, hogy ugyanazon időben, a mikor az arany és ezüst mennyisége annyira szaporodott, a pénzpótló forgalmi eszközök szaporodása más hatást mutatott, A pénzforgalom, a clearing-forgalom az utolsó tíz évhez képest kétségtelenül százszorosan vagy nem tudom hányszorosan emelkedett. Azonban a pénzt pótló clearing-forgalom, a cheque-forgalom absolute nincs hatással a drágaságra, Hatással van és talán ezzel tetszik összetéveszteni a dolgot az úgynevezett papírpénz túlságos kibocsátása, Ha egy országban, a hol nincs rendezett valuta, túlságos mértékben bocsátanak ki papírpénzt, ez az áruk értékére hatással van, de a clearing-forgalom, a postatakarékpénztári cheque, nem emelik az áru értékét, hanem könnyítik a forgalmat, nem mondom, hogy olcsóbbitják, de inkább olcsóbbitják, mintsem drágítják. Emiitette azután ő nagyméltósága, hogy a munkabérek nagy emelkedése bizonyos tekintetben a drágaság szülőoka. Nem lehet tagadni, hogy a munkabérek, mint a termelési költségek egy része, esetleg emelkednek; hiszen az élet megmutatja, és ezt teljesen el kell ismerni, hogy igen sok czikk, a melynél a munkabér emelkedett, ugyanazon az áron kél el, mint annak előtte, mert más tényezők a czikk árának emelését nem engedték meg. Ennek következtében abból, hogy a munkabérek emelkedtek, nem következik múlhatatlanul, hogy az áruezikk értékének is emelkednie kellene. Általában azonban természetesen be kell azt ismerni, hogy a munkabérek emelkedésével lassan-lassan az áruczik értéke is emelkedik. Méltóztassék most megengedni, hogy azon adatokkal szemben, a melyek szerint Budaj)esten a hus nemhogy drágult volna, hanem épen ellenkezőleg, az ujabb időben olcsóbbodott, fölemlítsem azt, — a mire már a bizottságban is hivatkoztam — hogy a hány szakértő dolgozik a husdrágaság kérdésében, annyiféle adatokat hallunk czitálni. Mindig tudni kell, honnan veszi az illető az adatokat; tudni kell, hogy egyformák-e azok az adatok, mert ha pl. 1892-ből veszek egy adatot, a mely más alapon lett megállapítva, akkor én azt nem hasonlíthatom össze a mostani adatokkal. Zselénszky Róbert gr.: Az hamisítás lenne! Mind egyforma! Matlekovics Sándor: Az bizonyos, hogy én egyforma adatokkal akarok számolni és veszem azokat a budapesti adatokat, a melyeket a székesfővárosi enquete alkalmával közöltek, azonban ezekből is csak azokat, a melyek 1900-ban és a következő években közöltettek; vagyis mindig egyforma adatokat hasonlítok össze. Mindenekelőtt az élő állatok áremelkedését akarom felemlíteni. A középmiuőségü magyar 8*