Főrendiházi napló, 1910. I. kötet • 1910. június 24–1912. június 18.

Ülésnapok - 1910-8

A FŐRENDIHÁZ VIII. ÜLÉSÉ. 57 alatt beállott — nem is túlságos — drágulás, csak legitim haszna a termelőknek, az iparosok­nak, a kereskedőknek. Vizsgáljuk meg már most, bogy milyen árban kelt el és kel el jelenleg a vágómarha és a hus a budapesti és más piaczokon? A középminőségü magyar ökör évi átlagára a budapesti marhavásáron volt (ugyanazokat az adatokat idézem, mint a kereskedelmügyi minister ur ő nagyméltósága, azzal a különbséggel, hogy én csak tiz évre megyek vissza, mert elég a 10 évi időtartam) 1901-ben 56 fillér; ez az ár lassan emelkedett egészen 1906-ig, 1906-ban 74-, 1907-ben 65, 1908-ban 63-, 1909-ben 62- és 1910-ben 72 fillér volt. Mi következik ebből? Az, hogy 1901-hez viszonyítva, tehát 10 év alatt az árak 11 fillérrel emelkedtek, 1906-hoz viszo­nyítva jaedig 2 fillérrel csökkentek, vagyis most az, bogy 2 fillérrel olcsóbb a marha ára, mint volt 1906-ban, tehát nem emelkedett, hanem csökkent. így vagyunk a husárakkal is. Az I. oszt. leveshus ára a budapesti vásárcsarnokban ki­csinyben volt kilogrammonként 1901-ben 144 fillér; ez lassanként emelkedett 1907-ig; ekkor volt 185 fillér, 1908-ban 163, 1909-ben 160, 1910-ben 175 fillér. Tehát 1901-hez viszonyítva 27 fillérrel emelkedett a hus ára, 1907-hez vi­szonyítva pedig 10 fillérrel csökkent. Jelenleg tehát kevesebb a hus ára, mint volt 1907-ben. Egy másik érdekes adat is kitűnik ezek­ből a kimutatásokból, ós ez az, hogy mig a marha ára 10 év alatt 11 fillérrel, addig a hus ára 27 fillérrel emelkedett. És a 11 filléres marhaáremelkedés 10 év alatt igen szerény nyeresége a gazdatársadalom­nak. Előbb a budapesti árakat idéztem. Arad szab. kir. város főkapitányi hivatalától a követ­kező adatokat kaptam. 1901-ben a husáral32 fillér volt, ez emelkedik egész 1908-ig, akkor 186 fillér, 1909-ben 138 fillér, 1910-ben 127 fillér. E szerint 1910-ben 11 fillérrel volt olcsóbb a hus Aradon mint 1909-ben és 59 fillérrel ol­csóbb mint 1908-ban. Tehát Aradon már há­rom év óta folytonosan csökkent az ár. Én nem akartam hinni, hogy ez a sta­tisztikai adat helyes. Annyit olvastam a hus­drágaságról a lapokban, annyira tárgyalták ezt a kérdést országszerte, hogy azt hittem, hogy adataim hibásak, de meggyőződtem arról, hogy helyesek. Chorin Ferencz ő méltósága a bizott­sági ülésen azt mondotta, hogy nem annyira Budapesten mint a vidéken érezhető a hus­drágaság. Chorin Ferencz: Ipari centrumokban! Zselénszky Róbert gr.: Hogy a vidéken sok­kal olcsóbb a hus mint Budapesten, azt leg­jobban mutatja az, hogy sok budapesti lakos, akinek van relatiója a vidékkel, a vidékről ho­zatja a húst, már a mennyiben módjában van, mert tapasztalatból tudjuk mindnyájan, a kik ezt megpróbáltuk, hogy mennyi bajnak és Főrendiházi Napló. 1910—1915. I. kötet. mennyi minden kellemetlenségnek van kitéve az a budapesti, a ki vidékről hozat húst. Egészen igaza van ő méltóságának, mikor a petrozsényi viszonyokat hozza fel. De ezen nagyon könnyen lehet segiteni. Tessék ott egy husfogyasztási szövetkezetet felállítani, tessék e czólból össze­köttetésbe lépni a gazdákkal és meg vagyok győződve, hogy ekép a kérdés megoldható lenne. Matlekovics ő nagyméltósága a bizottság­ban azt mondta, hogy a legrohamosabban emel­kedett a marhahús ára a budapesti piaezon. A húsárakat összehasonlítani különféle piaczo­kon nagyon nehéz, mert a különféle piaczokon különféle usance-ok vannak szokásban, ebből kifolyólag tehát helyes conclusiót levonni nem lehet. Találtam ugyan egy kimutatást, a mely szerint 1901. és 1908. között Budapesten emel­kedett volna a hus ára 26 fillérrel, Berlinben 22 fillérrel, Münchenben 29 fillérrel. Tehát az ár Münchenben emelkedett legjobban, nem Budapesten, mint ő nagyméltósága emiitette. De van egy teljesen megbízható adatom is. Eszembe jutott ez az adat, mikor azt mondotta ő nagyméltósága, hogy kérdezzük meg a házi­asszonyokat. Itt van mészároskönyvem 1906-tól fogva. Ebből azt olvassuk, hogy mig 1906 januárban a leveshus ára 2 K 24 fillér volt, addig 1907-ben 2 K 07 f. 1908-ban 1 K 09 f, 1909-ben 1 K 73 f és 1911-ben 2 K 20 fillérbe került. Tehát a leveshus 1911 januárban azt 1906-hoz viszonyítva 04 fillérrel csökkent és csak az 1909-ik évhez viszonyítva emelkedett 42 fillérrel. Csakhogy 1909-ben volt a legala­csonyabb a marha ára. Az 1909. esztendőben nem is fizette ki magát a hizlalás, legfeljebb azoknak, a kik véletlenül igen szerencsésen tud­tak olcsó sovány marhára szert tenni. Épen igy van a vesepecsenyénél is. 1908-ban 6 K volt az ára, 1909-ben 5 K és 1911-ben ismét 6 K. 1908-hoz képest a vesepecsenyénél semmi ár­emelkedés nem tapasztalható; 1909-hez képest pedig 1 koronával drágult. Sokat hallottunk, méltóságos főrendek, arról, hogy a magyar gazdák husuzsorások. Hát vizs­gáljuk meg ezt a kérdést is. Az utolsó novem­beri és deczemberi jegyzések szerint a marha ára volt kilogrammonként Belgrádban 52 fill., Chikágóban 70 fill., Budapesten az I. oszt. magyar ökörhus volt 80 fill., a Il-od oszt. 70 fill., Bécsben a magyar ökör 1 korona 8 fill., Berlinben 1 korona 10 fill., Kopenhágában 1 korona 30 fill., Parisban 1 korona 52 fill. és Londonban 1 korona 66 fill. Tehát kivéve Bel­grádot és az Amerika közepén fekvő Chikágói piaezot, a legolcsóbb piacz a budapesti piacz volt a marhaárak tekintetében. Sokkal drágább a marha egész .Nyugateurőpában, holott min­denki tudja, hogy megfordítva kellene lennie, mert a hustermelési költségek legdrágábbak Magyarországon, nálunk lévén a legváltozato­sabb, a legszeszélyesebb clima, legelőink az év 8

Next

/
Oldalképek
Tartalom