Főrendiházi napló, 1910. I. kötet • 1910. június 24–1912. június 18.

Ülésnapok - 1910-26

232 A FŐRENDIHÁZ XXVI. ÜLÉSE. kivan, méltóztassék az illető szakasz számánál jelentkezni. Degenfeld Pál gr. jegyző (olvassa a törvény­javaslat I— VI. czimeinek és 1—109. §-ainak szám­jelzését, aminek alapján ezek észrevétel nélkül el­fogadtatnak). Elnök : A törvényjavaslat eként részleteiben is elfogadtatván, felkérem azokat, kik azt vég­szerkezetben elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A törvényjavaslatot tehát a képviselőház szövegezése szerint végszerkezetben elfogadottnak jelentem ki, miről a képviselőház értesíttetni fog. Következik a tengerészeti ügyekben való biráskodás tárgyában, továbbá a találmányi sza­badalmakról szóló 1895 : XXXVII. t.-cz. és a m. kir. közigazgatási biróságról szóló 1896 : XXVI. t.-cz. módositásáról szóló törvényjavaslat. Kérem a bizottsági jelentés felolvasását. Széchényi Bertalan gr. jegyző (olvassa a köz­jogi és törvénykezési bizottságnak a törvényjavas­latra vonatkozó jelentését). Elnök : Kivan valaki átalánosságban szólni a törvényjavaslathoz '! (Nem!) Ha tehát szólni senki nem kivan, az átalános vitát bezárom. Következik a határozathozatal. Kérdem : mél­tóztatnak-e a törvényjavaslatot átalánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadni ? (El­fogadjuk !) A törvényjavaslatot átalánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadottnak je­lentem ki. Következik a részletes tárgyalás. Széchényi Bertalan gr. jegyző (olvassa a tör­vényjavaslat czimét, valamint az 1—8. §-o& szám­jelzését, aminek alapján ezek észrevétel nélkül el­fogadtatnak). Elnök : A törvényjavaslat eként részleteiben is elfogadtatván, felkérem azokat, akik azt vég­szerkezetben elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A törvényj avaslatot végszerkezetében elfoga­dottnak jelentem ki, miről a képviselőház értesit­tetni fog. Következik a debreczeni és a pozsonyi m. kir. tudományegyetem felállitásáról szóló törvényja­vaslat. Méltóságos főrendek ! Van szerencsém bejelen­teni,hogy miután a közoktatásügyi minister ur meg­jelenésében gátolva van, Balogh Jenő államtitkár ur fogja ő excellentiáját képviselni. Kérem a bizottsági jelentés felolvasását. Degenfeld Pál gr. jegyző (olvassa a főrendiház egyesült közjogi és törvénykezési, valamint pénzügyi bizottságának jelentését a törvényjavaslat tárgyában). Elnök : Kivan valaki átakinossábagn szólni a törvényjavaslathoz ? Degenfeld Pál gr. jegyző : Beöthy Zsolt ő mél­tósága ! Beöthy Zsolt: Nagyméltóságú elnök ur ! Méltóságos főrendek ! Méltóztassanak megengedni, liogy egy pár perezre igénybe vegyem szíves türel­müket, mikor a ház előtt egy olyan javaslat fekszik, amelyhez fontosságra, jelentőségre, hasonlóval culturális életünkben, évtizedek óta nem talál­koztunk. Ami a törvényjavaslatnak az indokolásban és a bizottsági jelentésben is kifejtett motívumait illeti, ezek a motívumok annyira ismertek, hogy ismétlésükkel nem bátorkodom a méltóságos ház türelmét fárasztani. Azonban ki kell emelnem azt, hogy ezek közül a motívumok közül az igazi súly nem arra esik, amit a bizottsági jelentés és az indokolás is hangsúlyoz. Nevezetesen nem a létező két egyetemnek, a budapesti és kolozsvári egyetem­nek túlzsúfoltságára, illetőleg arra a szükségre, hogy ezek zsúfoltságán segítsenek a hallgatóság levezetése által. A dolog nevezetesen ugy áll, hogy a hallgatóságnak természetes növekedését véve tekintetbe — hiszen tudjuk, az utolsó tizenöt év alatt a pesti egyetem hallgatósága megkétsze­reződött, a kolozsvári egyetemé pedig megötszö­röződött — egészen világos lehet előttünk, hogy bármennyire levezetné is ezt a túlságos nagyszámú hallgatóságot a felállítandó két egyetem, azért a pesti és kolozsvári egyetem hallgatóságának ter­mészetes szaporodásánál fogva igen rövid idő alatt megint elő fog állani ez a szám, amelylyel most állunk szemben. Nem ezen fekszik a létesítendő culturális alkotásoknak legfontosabb, legjelentékenyebb mo­tívuma, hanem, az én meggyőződésem szerint, azon, hogy a magyar culturának, a magyar tudo­mánynak uj központokat, uj munkaköröket, uj életpályákat nyitnak hogy ezeket Magyarorszá­gon meg fogják kétszerezni ; hogy a tudományos munka, mint élethivatás, nemcsak biztosabb, ha­nem behatóbb is lesz általck és a tudományos erők fejlődésének mostani elég szomorú nyereség és veszteség-számlája ezek által az alkotások által egyszerre száz percenttel fog javulni; hogy a tudományos képzés, amely a dolog természete szerint laboratóriumokban és semináriumokban történik és csak bizonyos korlátolt számú hall­gatóságra terjed ki, ezután kétannyi hallgatóra, kétannyi szellemi erőre irányulhat. Ez a legfon­tosabb motívum, a magyar tudományos életnek ez az uj ösztöne, ez az emelkedése, amelyet a tör­vényjavaslat szolgálni hivatva van. Ami a felállítandó egyetem székhelyeit illeti, ezekre nézve a legteljesebb egyetértésemet kell kifejeznem a javaslat intentióival és avval a vá­lasztással, amelyben ez az intentio érvényesül. A mi közéletünk sajátos viszonyai között sohasem sza­bad elfelejteni, hog} r minden culturális alkotásunk­nak tulaj donképen jobban, mint másutt kettős feladatot kell betöltenie, kettős czélt kell szolgálnia Az egyik az, hogy azt a kapcsolatot, amely bennün­ket a művelt világhoz füz, a kapcsolatot a művelt világ tudományos haladásával erősítsük, fentart­suk ; de van egy másik czélunk is, az, hogy a mi nemzeti szellemünket, nemzeti öntudatunkat, nem­zeti erőnket gyarapitsuk, gazdagítsuk. A magyar culturpolitikát mindig e két czél, ennek a két gon­dolatnak összefoglalása vezette, még pedig annál

Next

/
Oldalképek
Tartalom