Főrendiházi napló, 1910. I. kötet • 1910. június 24–1912. június 18.

Ülésnapok - 1910-26

A FŐRENDIHÁZ XXVI. ÜLÉSE. 233 világosabban, kétségtelenebbül, mennél virágzóbb, mennél elevenebb volt a nemzeti élet. Igen örülök, hogy ebből a javaslatból is, amely előttünk fekszik, ez a ránk nézve oly fontos és oly értékes gondolat egész kiható fényével sugárzik ki. Debreczen az egyik választott város, Debreczen, amely Magyarországon azt hiszem az a terület, ahol a culturának és a nemzetiségnek a gondolata legszorosabb egységbe van forrva és ahol ez az egység, a cultura és a nemzeti gondolatnak ez az egysége a legrégibb, a legnemesebb és a legerősebb traditio. Biztathat, megnyugtathat bennünket, hogy ez a traditio a Debreczenben felállítandó egyetem munkájában a genius loci erejével folytatódni, élni és halni fog. Pozsonyra vonatkozólag a motivum ennek a városnak régi és nagy culturája volt. Kétségtelen, hogy az ott felállitandó egyetem nagy és régi culturától táplált és befolyásolt munkásságában helyet fog találni a régi koronázó és országgyűlési város történeti traditioja is. A helyek választásával tehát nemcsak egyetértek, hanem ezen a választáson örömemet és köszönetemet fejezem ki. Még egy mozzanata van a törvényjavaslatnak, amelyet egészen hasonló örömmel kell üdvözölnöm. Az a szándék, amely a létesítendő egyetemekkel kapcsolatban internatusok felállítására vonatkozik. Törekszem nagyon rövid lenni s csak annyit mondok, hogy nálunk az internatusok felállítása nemcsak annak a paedagógiai különbségnek a szempontjából bírálandó el, amely az internátus és a külön tanulás között mutatkozik. Egy socialis szempont teszi elsőrangú jelentőségűvé a mi főiskolai tanításunkban ezt a gondolatot és ezt az üdvös szándékot: a mi főiskoláink hallgatósága túlnyomó részének rendkívüli szegénysége, amelynél fogva az élet nehézsége tanulás helyett kenyérkeresetre utasítja és tulaj donképen arra kényszeríti őket, hogy egyetemi, főiskolai kötelességeiknek, tudományos kiképzésűk folyamán voltaképen csak formailag tegyenek eleget. Ezen óhajt segíteni a kormánynak a törvényjavaslatban is intendált szándéka az internatusok felállítására vonatkozólag. Elég szomorú, méltóságos főrendek, de aki egy kissé mélyebben tekintett bele közviszonyainkba és azokba az eszmei kapcsolatokba, amelyek a közélet terén érvényesülnek, az, azt hiszem, igazat fog nekem adni, amikor azt mondom, hogy nálunk Magyarországon a culturalis bajok mindig egyszersmind socialis bajok is és a mi socialis bajaink viszont egyszersmind culturalis bajok. Ugy értem a dolgot, hogy a művelődésünkben nem haladhatunk eléggé gyorsan, mert nagyon szegények vagyunk, gazdagodni sem gazdagodhatunk ugy, mint kívánatos lenne, mert művelődésünkben nem tudunk kellő mértékben előrehaladni. Ez a kettő szorosan összefügg egymással és ebből a circulus vitiosusból a törvényhozásra és a kormányra az a tanulság következik, hogy nálunk minden culturalis intézményt egyszersmind socialis szempontból kell megindítani és minden socialis intézkedésre a cultuFőrendiházi napló. 1910—1915. I. kötet. ralis szempontnak is befolyással kell lennie. Ezt a szempontot, ezt a befolyást látom én ebben a gondolatban, az egyetemekkel kapcsolatos internatusok felállításának gondolatában és ezért is üdvözlöm ezt a törvényjavaslatot. Méltóságos főrendek! Még csak röviden az egyetemek első szervezésének kérdésére vonatkozólag kívánok egy pár szót szólni. Egyetemes az a felfogás és alig találkozhatik ellenmondással, hogy az egyetemek munkájának értéke és sikere voltaképen a tanitószemélyzettől függ, függ a tanitószemélyzetnek helyes megválasztásától. Annál fontosabb tehát egy újonnan alapítandó egyetem első berendezése, első alapvető tanítószemélyzetének helyes megválasztása. Erre nézve bátor vagyok kérni ő excellentiáját, hogy ezt a felette kényes, de kényességével arányosan fontos kérdést, amelylyel kapcsolatban azoknak a megalkotandó egyetemeknek sikere vagy sikertelensége talán évtizedekre el lesz döntve, a legjobb és a legóvatosabb körültekintéssel és a legmegbízhatóbb tanácsokkal szíveskedjék megoldani. Erre vonatkozólag azt hiszem, a legczélravezetőbb lenne a már működő két egyetem, a budapesti és a kolozsvári egyetem meghallgatása az első kinevezések dolgában. Még pedig nem is az egyetemi tanácsok véleménye, mert azok igen heterogén elemekből állanak, nem is a karok, a facultasok véleménye volna kikérendő, mert itt is heterogén szakok találkoznak, hanem az egyes tanszékekre vonatkozólag a budapesti és kolozsvári egyetem összes rokonszakainak tanáraiból álló egyes szakbizottságok véleménye alapján kellene dönteni. Én azt hiszem, hogy ez a mód, az első kinevezéseknek ilyetén elintézése, nemcsak a legmegbízhatóbb biztositéka lenne a választások helyességének, hanem egyúttal magára a közvéleményre is a legmegnyugtatóbb hatású. Méltóságos főrendek! Minél szétágazóbbak a vélemények nemzeti életünknek politikai feltétele , közjogi iránya szempontjából ; mennél kevesebbek az ellentétek ezek körül a kérdések körül ; mennél szenvedélyesebb a harcz, amely ezekben a napokban is, fájdalom, országszerte dul : annál örvendetesebb, hogy ennek a magyar nemzeti közéletnek olyan uj alapja lerakásával foglalkozhatunk itt, amelynek nemzeti életünkre való értéke tekintetében nincs véleménykülönbség Magyarországon. Csak tudás, hazafiság, műveltség azok a tényezők, amelyekkel megoldhatók lesznek a nemzetnek nagy létkérdése , amelyek megoldásra várnak. Azzal az óhajtással, hogy ezeknek a tényezőknek fejlesztésében és érvényesítésében az alkotandó két uj egyetemnek s megfelelő áldásos része legyen, a törvényjavaslatot elfogadom. (Altalános élénk helyeslés és éljenzés.) Degenfeld Pál gr. jegyző: Glattfelder Gyula dr. püspök ur ! Glattfelder Gyula püspök: Nagyméltóságú elnök ur ! Méltóságos főrendek ! Feltétlenül osztozom előttem szólott méltóságos tagtársamnak és volt egyetemi tanártársamnak abban a vélemé30