Főrendiházi napló, 1910. I. kötet • 1910. június 24–1912. június 18.

Ülésnapok - 1910-25

204 A FŐRENDIHÁZ XXV. ÜLÉSE. liát mit kell érteni alatta ? A képviselőház házszabályait. Nos hát hic Rhodos, hic salta. Tehát a házszabály sértetett meg és ezért nem bir az alkotmányosság szükségszerű kellékeivel. Itt pedig nekem is vissza kell térnem, amit már annyiszor idéztek, az 1848 : IV. t.-czikkre, amelynek 14. §-a ezeket mondja (olvassa) : »A rend és csend fentartása terembiztosok által, szükség esetében a nemzeti őrség alkalmazásával eszközöltetik.« A 15. §. azután azt mondja (olvassa): »Az előbbi §-okban emiitett szabályokon kivül a legközelebbi évi ülésben legelsőbben is mindenik tábla magának rendszabályokat készit.« Magának! Ez a kijelentés az egésznek a sarkpontja, enélkiil nem lehet megérteni, mi a döntő és e nélkül a szó nélkül oly zűrzavarok állanak elő, mint ma abban a fontos kérdésben, hogy vajon a törvényhozásnak két, egymástól független és önálló factora közt van-e hatásköri összeütközés vagy nincs. Azt mondja továbbá ez a szakasz: (olvassa.) . . . »melyekben a tanácskozás és szavazás módja és rendje és átalában véve a tábla belügye meg fog határoztatni«. Belügye ! Meg fog, határoztatni! Mi tehát ennek a jelentősége? És itt többé nem czélszerüségi, nem politikai, hanem stricte jogi, közjogi kérdésről van szó. Ennek az értelme más nem lehet, mint az: képviselőház, főrendiház, magad csináld meg, magad számára azokat a szabályokat, amely szabályok szerint te a tanácskozásnál és a határozatok hozatalára vonatkozó szavazásoknál souveram módon jársz el. (Élénk helyeslés.) Magának hozta, hát nem maga a birája-e annak, amit hozott? Lehet más mint ő maga ? Máskép hol van a függetlenség, hol van az önállóság, azt kérdezem. A levegőben! Már most itt az történik, hogy egyes mélyen t. szónokok kiragadják a házszabályok egyes részeit és azt mondják, ezek lényegesek, ezek alkotmánybiztositéki jelleggel birnak, a többinek nincs olyan jelentősége. E szerint a főrendiház fogja azt vizsgálat alá venni, a főrendiház fogja azt megbírálni, hogy a képviselőház házszabályaiban melyek azok a rendelkezések, amelyeket olyan fontosaknak kell tartani, hogy ha azok meg nem tartattak, a határozatok nem érvényesek ? Méltóságos főrendiház! Valamely javaslat megbirálása két módon történhetik. A határozat tartalmára, annak érdemére és történhetik a határozat létrejövetelének formájára nézve. A határozat tartalmáról itt nem szólok, az most amint kellene, nem képezte eddig a tanácskozás tárgyát, pedig tulajdonképen ez a lényeges. De nézzük, mit jelent az, hogy formai tekintetben érvényes-e valamely határozat ? Ha az egyik fórum egy másik fórumnak a határozatát abból a szempontból vizsgálja meg, hogy az megfelelt-e azon jogszabályoknak, amelyeket annak a másik fórumnak követnie kell és e felett bírálatot mond, mit csinál ? Megvizsgálja először is azokat a szabályokat, amelyek őrá magára vonatkoznak, a jelen esetben a főrendiház, azután megvizsgálja azokat a szabályokat, amelyek a másik fórumra nézve kötelezők határozatainak hozatalánál. Mit jelent ez ilyenkor ? Azt jelenti, hogy ezen másik fórum nemcsak saját jogszabályait vizsgálja, hanem vizsgálja azon másik fórum jogszabályait is, mert ha neki joga van a formák tekintetében határozatot hozni, akkor azok a formák csak azok lehetnek, amelyek a másik fórumnak, jelenleg a képviselőháznak jogszabályaiban, tehát házszabályaiban vannak lefektetve. Mi következik ebből ? Ebből szükségképpen, logikai kényszerűségből következik az, hogy ha a főrendiháznak vizsgálnia kell a képviselőház házszabályait is és ha ugy találja, hogy az azoknak a formáknak, amelyek abban lefektetve vannak, a határozat hozatalánál nem felelt meg, akkor azok, a házszabályok a főrendiházra is kötelezők. És akkor az a képviselőház nemcsak magának hozta azokat a házszabályait, hanem a főrendeknek is, amely vindicálja magának azt a jogot, hogy ő a másik testületnek határozatait formai szempontból nemcsak vizsgálhatja, hanem egyszersmind Ítéletet is mondhat a felett, hogy helyesen jött-e létre vagy sem a határozata és ha azt látja, hogy azon házszabályoknak meg nem felel, amelyek a képviselőház házszabályai, akkor joga van azt visszautasítani, hogy a képviselőház tartsa meg azon formákat, amelyek a házszabályaiban le vannak fektetve. Lehetetlen, hogy jogász, aki ebből azt a szükségszerű következtetést le nem vonja, hogy ilyenformán tulajdonképen az egyik testületnek házszabálya nemcsak ő reá magára vonatkoztatva van hozva, hanem hozva van a másik testületre is. Ha pedig ez így van, akkor az az eljárás, amely szerint nemcsak a saját házszabályait, hanem azon másik fórumnak, testületnek szabályait is, amelyek szerint ez eljár, az a másik testület bírálja meg, hogy vájjon azok a határozathozatalnál megtartattak-e avagy nem, mondom, ez az eljárás oly függési viszonyt teiemtene meg a két testület közt, hogy az egyik valóságos alárendeltségi helyzetben volna a másikkal szemben. Ezt lehetetlen be nem látni. Itt van tehát az ütközőpont, és ezen ütközőpontnál kell azt a kijelentést tennem, hogy igenis, az ilyen felfogás világosan törvénybe ütközik. (Helyeslés.) Én tehát itt nem arról szólok most, hogy czélszerü-e, nem czélszerü-e; politikus-e, nem politikus-e; én azt nézem: törvényes-e vagy sem az a felfogás, amelynél fogva olyan birálatba lehessen bocsátkozni, mint ahogy itt is ahogy többen a mélyen t. előttem szólottak közül e tekintetben tették, hogy felülvizsgálták a képviselőház határozatát és pedig bírálták a képviselőház házszabályai szerint. Holott ezek szerint másként azt nem tehetik, mint hogyha