Főrendiházi napló, 1910. I. kötet • 1910. június 24–1912. június 18.

Ülésnapok - 1910-25

A FŐRENDIHÁZ XXV. ÜLÉSE. 203 vény tekintélyét, az abba fektetett bizalmat lerontja. Szükséges volt méltóságos főrendek, átalánosságban ezeket a megjegyzéseket tennem, miket nem tettem volna, ha nem leszek vala belekényszeritve azok után, amik elhangzottak az ellenzéki férfiak részéről. (Helyeslés jobbfelöl.) De tulajdonképen szigorú jogi szempontból kívántam éhez a dologhoz hozzászólani, amely nem ezélszerüségi tekintetek, hanem a legszigorúbb közjogi megfontolás alá esik. Itt reá kell mutatnom a kisebbség javaslatára. (Halljuk! Halljuk!) Azt méltóztatott mondani Dessewffy Aurél ő excellentiája, ezen kisebbségi javaslat beadója, hogy hiszen ha ugy jönnek létre határozatok, mint a hogy a most előttünk fekvő többségi határozatok, akkor könnyen, vagy ha nem is könnyen, de mégis megeshetnék, hogy egy ilyen többség a nemzeti önállóságot, a nemzeti függetlenséget megölné és beleolvasztana bennünket Ausztriába. En azt hiszem, bogy ő nagyméltóságának akár szívbeli érzelme, akár pedig bölcsesége velem együtt tart abban a tekintetben, amikor azt mondom, hogy ha az időt a térhez mérem, akkor egy ilyen házszabálytól való eltéréstől az öngyilkosságig olyan messze ut vezet, mint a magyarok bejövetelétől hazánkba a mai időkig, (Derültség.) mert akkor házszabályainkat és törvényeinket a tűzbe dobhatjuk, (Ugy van! Ugy van!) mert azok többé ezt a nemzetet meg nem védik, akkor kihalt az ősi erény, és akkor a paragraphusok sem oltalmazzák meg a mi alkotmányunkat. (Ugy van!) Ezt akartam felelni ő excellentiájának, de ez tulajdonkópen nem jogi szempont. (Ugy van! a leözépen.) hanem a polgári erények szempontja. Azt mondja Dessewffy Aurél gróf ő excellentiájának különvéleménye: »Köztudomásu tény, mit a képviselőház velünk közlött jegyzőkönyve is megerősít, hogy azon képviselőházi határozat, melylyel a véderőtörvényjavaslat elintézve lett, a jogszabályok kétségtelen megsértésével jött létre, — ezen határozat, mint veszedelmes j:>raecedens, az alkotmányosság szükségszerű kellékeivel nem bir — ennélfogva javaslom, hogy ezen törvényjavaslat szabályszerű alkotmányos tárgyalás végett a képviselőházhoz küldessék vissza.« Én azt hiszem, hogy ez a határozati javaslat lényegét tekintve törvénybe ütközik. Nem világos az igaz, de majd ki fogom fejteni. Először is, ami ennek a szigorú értelmét illeti, azt kell kérdeznünk, hogy mit jelent az, hogy »ezen határozat mint veszedelmes j>raecedens, az alkot-., mány szükségszerű kellékeivel nem bir«. Hát lehet olyan határozat, amely mint veszedelmes praecedens nem bir az alkotmányosság szükségszerű kellékeivel? Ilyen határozat közjogunk értelmében nem jöhet létre. Atalában mi a »praecedens« igazi értelme? A praeeedensnek igazi jelentősége ott van, ahol törvény nincs. Látjuk azt más nemzeteknél: akkor van szükség praecedenseket állítani, mikor törvény hiányában az az igazi jog, amelyet a körülmények megfontolásával azok, akik arra hivatva vannak, meghoznak; vagy pedig, ahol a törvény különbözőképen értelmezhető és annak bizonycs irányban egy meghatározott értelmet akarnak tulajdonítani; ott, ahol világos jogszabály van, egy praecedens, amely attól eltér, azt a jogszabályt nem tángálhatja; az a jogszabály fennáll továbbra is; avval szemben az a praecedens magában semmitérő. Az tehát, hogy egy jogszabálytól való eltérés megtörtént, mint praecedens egyáltalában nem lehet oka annak, hogy azt 'd

f határozatot érvénytelennek tekintsük. En különben ebben a javaslatban egy hézagot látok, amelyet csak logikai utón tudok kitölteni. ]STem látom t. i. e határozati javaslatban, hogy az előttünk fekvő képviselőházi határozat, melynek érdemébe még ma nem bocsátkozott senki, mert csak formailag vizsgálták annak létrejövetele módozatait, kifejezve azt, hogy érvénytelennek jelentetnék ki, pedig logiee erre kell következtetnünk, mert ha az a határozat érvényes, akkor nem kell visszaküldenünk. Visszaküldeni pedig az ellenzék felfogása szerint azért kell, hogy úgynevezett alkotmányszerű biztosítékokkal ellátva újból létrejöjjön, hogy azok, akik ily felfogásban vannak, érvényesnek tekintsék. De visszatérek a praecedensre. A praecedens e szerint egyáltalán nem birkát avval a jelentőséggel, hogy alkotmányjogi szempontból valamely határozatot érvényében érinthessen. Ez egyszerűen ki van zárva. Másodszor j>edig nem birhat avval a jelentőséggel, hogy a fennálló jogszabályt, amely néni tartatott meg. megerőtlenitse. Ha ez így van. akkor azt kérdem, mi értelme van annak, ami ebben a határozati javaslatban van, hogy t. i.: »mint veszedelmes praecedens az alkotmányosság szükségszerű kellékeivel nem bir« ? Semmi. Ezzel azt hiszem, végeztem. (Helyeslés.) A kisebbségi határozati javaslat továbbá azt is mondja, hogy »azon képviselőházi határozat, melylyel a véderőtörvényjavaslat el intézve lett, a jogszabályok kétségtelen megsértésével jött létre«. Ez alatt már lajroang valami, ami nincs világosan kimondva, pedig épen ebben rejlik a kérdés fontossága. Jogszabály ugyanis többféle van, nemcsak magának a jognak különböző ágazatai szerint, hogy magánjog vagy közjog és azok részei, hanem annak a jognak hatálya szempontjából. Es hogyha erről az oldalról vizsgálom a kérdést, akkor azt kérdezem, milyen természetű jogszabályról van abban szó ? Jogszabály lehet a törvény, jogszabály lehet a házszabály, jogszabály lehet a statútum. Itt tehát valaki azt értheti, hogy valóságos országos törvényekről van szó, ami ki van zárva. A jelen esetben te26*