Főrendiházi napló, 1910. I. kötet • 1910. június 24–1912. június 18.

Ülésnapok - 1910-25

202 A FŐRENDIHÁZ XXV. ÜLÉSE hogy az izgatottság még nagyobb legyen ? (Igaz! Ugy van !) Méltóságos főrendek! Ugy ő nagyméltósága indítványának, mint Hadik János gróf úr ő méltósága halasztási indítványának alapját, úgy látszik, a béke módjának valamely meghatározása látszik képezni. Ha a méltóságos főrendek azon indítvány helyett elfogadták volna egyszerűen a véderőjavaslatot, akkor ma jelentékenyen elő volna mozditva a béke. De ezzel az inditványnyal, ennek a kritikus helyzetnek a fentartásával csak az izgatottságot tápláljuk és abszolúte nem szolgáljuk a békét. (Igaz! Ugy van!) Én pedig, méltóságos főrendek, sokkal jobban szeretem hazámat, semhogy lelkemre tudnám venni a felelősséget azokért a eonsequentiákért, amelyek beállanak, ha a méltóságos főrendiház elfogadja a kisebbségi indítványt, Ezért én azt nem fogadom el, hanem elfogadom a véderőjavaslatot. (Elénk helyeslés balfelöl.) Degenfeld Pál gr. jegyző: Gróf Vigyázó Ferencz. Vigyázó Ferencz gr.: Nagyméltóságú elnök ur! Méltóságos főrendek ! Magam részéről csakis egy egészen rövid megjegyzést óhajtok tenni. (Halljuk! Halljuk!) A parlamenti alkotmány egy igen finom erkölcsi organismus, amely erkölcsi többség alapján békés utón van hivatva működni és nem karhatalom igénybevételével. Miután pedig a szőnyegen levő törvényjavaslat a kellő erkölcsi többségnek hiján, a házszabályoknak igen súlyos megsértésével került ide... Prónay Dezső b.: Igaz! Vigyázó Ferencz gr.: ... a magam részéről határozottan állást foglalok a törvényjavaslat tárgyalása ellen. Ez az én rövid megjegyzésem, és most még csakis egyet kívánok kijelenteni. (Zaj. Halljuk! Halljuk! Elnök csenget.) Ez az, hogy a házszabály, a törvény és mindennemű jogszabály, melyre szükség van, hogy az állam akarata létrejöjjön, integráns része az alkotmánynak. Amennyiben tehát a törvények keletkezésekor bármely jogszabály megsértetik és pontosan meg nem tartatik, maga az alkotmány sértetik meg. (Ugy van! jobb felől.) Ezen határozott meggyőződésem alapján teljes mértékben hozzájárulok Hadik János gróf és 'Dessewffy Aurél gróf ő nagyméltóságaik határozati javaslatához. (Helyeslés jobbfelöl.) Degenfeld Pál gróf jegyző: Vavrik Béla ő méltósága! Vavrik Béla: Nagyméltóságú elnök ur! Méltóságos főrendek! Nem könnyű szerep a türelem fogytán felszólalni egy oly kérdésben, amelynél fontosabb a főrendeket ritkán foglalkoztatja, mert tulajdonkép miről is folyt a vita ? A vita folyt az alkotmánykérdések egyik legfontosabbjáról, az alkotmánybiztositékok egyik legfőbbjéről, melybe belebocsátkozni nemcsak a legnagyobb körültekintő gond, hanem a legnagyobb figyelem szükséges. (Halljuk! Halljuk!) Én szívesen mellőztem volna bizonyos dolgokat, ha az eddigi, különösen ellenzéki felszólalásokból nem nyertem volna azt a meggyőződést, hogy azokkal, hacsak legfőbb vonásaikban is, de foglalkoznom kell. Parlamenti életünk ama szomorú elfajulásának, amelyet tapasztalunk, szülő anyja az obstructío, amely már eddig is kiszámíthatatlan anyagi és nemzeti értékeket kivánt áldozatul. (Ügy van!) Mit eredményezett ez ? Eredményezte azokat a végtelen zavarokat, amelyek a nemzeti erők munkáját megbénították, eredményezte azt, hogy az alkotmányos rend helyreállításáért folyik a küzdelem az alkotmányos anarchia ellen. Szándékosan használom ezt a szót, hogy »alkotmányos*, mert hiszen annak tekintik. Paradoxnak látszik, de a helyzet még paradoxabb, midőn egy nagy képviselőházi többségnek védenie kell a kisebbség terrorismusa ellen a nemzet akaratából és bizalmából reáhárult azt a jogát, hogy kötelességeit teljesíthesse ; amidőn ez a terrorismus ezt a hatalmas többséget az önvédelem kényszerhelyzetébe hajtotta, akkor nézetem szerint ennek a kényszerhelyzetnek csak egy őstörvénye van, amely minden népnél és minden időben dívott, mely igy szól: »vim vi repellere licet«. (Élénk helyeslés.) Erőszakról beszéltek előttem igen tisztelt férfiak. De hiszen van-e oly jog, amelynek ne az erőhatalom volna az attribútuma? (Ugy van!) Az olyan jog, amely ezt nélkülözi, csak szappanbuborék. Itt nem erőszakról van szó, hanem a jognak a védelméről. Ha megengedik azt, hogy az obstructio elitélendő, ha elismerik azt, hogy jogtalan, de nem adják meg az eszközöket a megtámodottaknak, (Ugy van! Elénk helyeslés) hogy azokat legyőzzék, akkor ez egy alkotmányos anarchia, akkor . . . Hadik János gr.: Meg kell alkotni a törvényes házszabályokat! (Zaj. Halljuk! Halljuk! Elnök csenget.) Vavrik Béla: ... ez a jog annyit ér, mint egy lyukas mogyoró. (Élénk helyeslés.) Használtam azt a szót, hogy alkotmányos anarchia. A törvényt nemcsak egyfélekép lehet megszegni: meg lehet ugy, hogy a törvény ellen nyíltan cselekszem és meg lehet ugy, hogy azt kijátszom. (Ugy van!) És valamint én súlyosabbnak tartom a kötelességek teljesítésénél azt az eljárást, amikor a bűn az erény álarcza alá rejti magát . . . (Ugy van!) Prónay Dezső b.: Ez van most épen! Igaz! Igaz! Nagyon igaz! Vavrik Béla: . . . így van a törvényeknél is, (Ugy van!) mikor nem nyíltan szegjük meg a törvényt, hanem in fraudem legis cselekszünk, (Igaz! Ugy van!) cselekszünk pedig akkor, amire azt mondja a római jogász, hogy in fraudem legis facit qui salvis verbis, legis sententiam ejus circum venit. Miért veszedelmesebb ez ? Veszedelmesebb azért, mert félrevezeti a törvény valódi értelme tekintetében a népet és a tör-