Főrendiházi napló, 1910. I. kötet • 1910. június 24–1912. június 18.
Ülésnapok - 1910-25
A FŐRENDIHÁZ XXV. ÜLÉSE. 193 kozók között felállitani«. Kormánytól függő katonai erőt vezettek be a képviselőházba és a tanácskozók közé állították azt. Deák már 1843-ban rámondotta, hogy átkozni fogják azt az időt . . . (Igaz! ügy van I Zajos ettenmondások. Felkiáltások : Orgyilkosság! Elnök csenget.) Majd válaszolok, ha szükséges lesz. Nem hiszem azonban, hogy Magyarországon áldaná valaki azt az állapotot, amikor 120 képviselőt fegyveres rendőrök tuszkolnak ki a házból. Tetszik ez ő nagyméltóságának ? Quod uni justum, alteri aequum. Ha 120 ellenzéki képviselőt rendőri karhatalommal kivezettek, ki áll jót azért, hogy ha igy tartanak ezek az állapotok tovább, majd minket is nem fognak-e igy kivezettetni ? (Ellenmondás.) En már átéltem ilyen dolgot; ez nem fog engem jobban alterálni, mint ahogy a mostani állapot alterál, akkor csak sajnálni fogom ezt a szegény országot, hogy ide jutott. Es átkozni sem fognám azokat, akik ennek okai, hanem mélyen sajnálni eltévelyedettségük, erkölcsi érzékök hiánya miatt. (Igaz! ügy van! Ellenmondás.) Egy hang (jobbfelől) : Trombitált-e Deák Ferencz ? (Elénk tetszés.) Prónay Dezső b. : Sajnálom, nem hallom a méltóságos ur közbeszólását, hanem tekintettel az idő előrehaladott voltára, talán helyesebb, ha fentartjuk magunknak, hogy magánbeszélgetés közben intézzük el az efféléket. De annyit mond hatok most, hogy ha bizonyos eszközöknek alkalmazását akarjuk mérlegelni, az ellenzék részéről alkalmazott eszközök a szelidség jellegét viselik magukon (Ellentmondások és felkiáltások: Revolver !) a kormány által alkalmazott eszközökhöz képest. (Igaz ! Ügy van ! a középen. Zaj és közbeszólások.) Engedelmet kérek, majd erre is felelek. Pest vármegye közgyűlésén én indítványoztam, hogy az emberi élet ellen tett merénylet felett megütközésének adjon kifejezést a vármegye; azt gondolom, hogy ez a feliratban is benne van. (Folytonos zaj.) Engem nem fognak ilyen nevetséges közbeszólásokkal vagy zajongásokkal eltéríteni arról az útról, amelyet helyesnek ismerek. (Helyeslés.) Nem tudom már szószerint idézni, de ajánlom mindenki figyelmébe azt, amit Horatius mond : »Justum ac tenacem propositi virum non civium ardor prava jubentium, nec vultus instantis tyranni mente quatit solida.<< Magyarul: az igazsághoz ragaszkodó férfiút útjáról nem fogja eltéríteni sem egy elvetemült tömeg, sem egy zsarnok fenyegetése. Ezt ajánlom a méltóságos főrendek figyelmébe. (Zaj.) ' " Elnök (csenget) : Kérem, ne méltóztassanak a szónokot beszédében háborgatni. Prónay Dezső báró: A helyzet az, hogy a képviselőház f elküld hozzánk jegyzőkönyvi kivonat kíséretében egy törvényjavaslatot elfogadás végett és e jegyzőkönyvi Idvonatban a képviselőház elnökének kijelentésével — hogy ha tetszik itt a napló, felfogom olvasni — amely szerint Tisza István gróf maga is azt mondja, hogy egy esetben nem tartattak meg a szabályok. Tehát Főrendiházi napló. 1910—1915. I. kötet. egy ilyen, jogforrásul semmi esetre sem alkalmas határozat alapján, a főrendiház nem járna el helyesen, ha ez idő szerint a vederéről szóló törvényjavaslatot a tárgyalás alapjául elfogadná. Hiszen itt van Tisza István gróf nyilatkozata. Azok, akik előtt ő oly nagy tekintély, hajoljanak meg e kijelentése előtt. Itt van a képviselőház június 7-iki üléséről szóló hiteles Országgyűlési Értesítő. Ez nem hirlap. Zselénszky Róbert gr.: Nem egészen hiteles ! Prónay Dezső b.: Nem egészen hiteles ? De már engedelmet kérek, ha ez sem hiteles, (Mozgás és derültség.) akkor azt a jegyzőkönyvet is, amely erről szól, hogyan tekintsük hitelesnek? Ha ő méltósága azt mondja, hogy a Budapesti Közlöny mellékletét képező Országgyűlési Értesítő hitelességéhez szó fér, akkor mindenekelőtt közbevetőleg kérem ő nagyméltóságát, a belügyminister urat, és ő nagyméltóságát az elnököt, hogy nekem engedjen néhány percznyi szünetet, hogy alkalma legyen ő nagyméltóságának nyilatkoznia, hogy hiteles-e, vagy pedig jogos-e Zselénszky Róbert gróf kijelentése, hogy ez nem hiteles. De akár hitelesnek véli Zselénszky Kóbert gróf, akár nem, engedjék meg, hogy felolvassam. »T. képviselőház !« — igy szól az elnök — »Az mondatik, hogy a mi eljárásunk merőben szabályellenes, törvényellenes és semmis. En utalok a tényekre. A t. ház minden határozatát szoroson a házszabályokhoz körülirt formák között hozza meg«, — de nem azt, hogy hozta meg — »minden határozatra nézve a törvény és a házszabály korlátai között jár el. Ebben a tekintetben egyetlen egy kivétel volt, a véderőj avaslat megszavazására vonatkozó határozat, amelynél tekintettel az azt megelőzött tizenegy hónapig tartó obstructiora, kénytelen volt az elnökség* ... — hát már miért nem mondja az a bátor férfiú, hogy az elnök ? (Derültség. Közbekiáltások : Hiszen hárman vannak!) Hárman vannak, de egy cselekedte meg! — ». . . ugy kezelni a házszabályokat, hogy a technikai obstructio a házszabályok tömkelegébe bele ne fojthassa a nemzeti akaratot. Ettől az egy határozattól eltekintve, a háznak minden más határozata a szabályok legpedánsabb megtartása mellett hozatott*. (Mozgás.) * Tehát igenis maga az elnök jelenti ki, hogy ez az egy határozat nem hozatott szabályszerűen és a jegyzőkönyv is azt mutatja, hogy nem ugy hozatott meg. (Mozgás.) Már most kérem, engedjék meg, hogy utaljak arra a különbségre, amely a többségi akarat és a ház határozata közt fennáll. Méltóztatnak tudni, hogy a főrendiháznak pl. talán 361 tagja van. A főrendiházban tehát a többségi akarat jelentené a 364 jogosult tag többségének álláspontját és ez álláspont kifejezését tehát 182 tag adná meg, hogy határozatot hozhasson a főrendiház, arra a házszabályok szerint elég 50 tag jelenléte. Ilyformán a többséget 26 tagban kell szabályszerűen constatálni, amikor 50 tagról van szó. Hiába jön azután össze 183 főrend a mellékterembe, 25