Főrendiházi napló, 1910. I. kötet • 1910. június 24–1912. június 18.

Ülésnapok - 1910-25

182 A FŐRENDIHÁZ XXV. ÜLÉSE. a közös véderő katonai bűnvádi perrend­tartásáról, továbbá a honvédség katonai bűnvádi perrendtartásá­ról szóló törvényjavaslatok, melyek előzetes tár­gyalás és jelentéstétel végett az egyesült közjogi és törvénykezési, valamint a pénzügyi bizottságok­nak adattak ki. A bizottságok beadták e törvény­javaslatokra vonatkozó jelentéseiket, amelyek ki­nyomatván és idejében szétosztatván, tárgyalás végett a mai ülés napirendjére tűzettek. Tudomásul szolgál. Beérkeztek továbbá a képviselőháztól : a szerzői jogok kölcsönös védelme végett az Amerikai Egyesült-Államokkal kötött nemzetközi egyezmény beczikkelyezéséről, a polgári perrendtartásról szóló 1911 : I. t.-cz. életbeléptetéséről, a tengerészeti ügyekben való biráskodás tár­gyában, továbbá a találmányi szabadalmakról szóló 1895 : XXXVII. t.-cz. és a magyar királyi közigazgatási biróságról szóló 1896 : XXVI. t.-cz. módosítására vonatkozó törvényjavaslatok, ame­lyek a közjogi és törvénykezési bizottságnak, a debreczeni és jaozsonyi magyar királyi tudományegyetem felállitásáról szóló törvényjavas­lat, mely az egyesült közjogi és törvénykezési, valamint a pénzügyi bizottságoknak, végül az állami, vármegyei és államvasút! alkalmazottak családi pótlékáról és egyéb intéz­kedésekről, a bor-, hus-, czukor- és sörfogyasztás meg­adóztatásáról szóló 1887 : XLVII. t.-cz. 3. §-ának módosításáról és a magyar királyi államvasuti alkalmazot­tak számára létesítendő lakóház-telepről szóló törvényjavaslatok, amelyek a közjogi bizottság­nak adattak ki előzetes tárgyalás és jelentés­tétel végett. Az elősorolt bizottságok az emiitett törvény­javaslatokat letárgyalták és jelentéseiket beterjesz­tették, amelyek épen most osztattak ki a főrendi­ház tagjai között, amit méltóztassanak tudomásul venni. (Helyeslés.) Tudomásul vétetik. A mai napirend első tárgya a véderőről szóló törvényjavaslat. Erre vonatkozólag az egyesült közjogi és törvénykezési, valamint a pénzügyi bizottságok jelentésüket beterjesztették, amely természetesen fel fog olvastatni. Kötelességem azonban figyelmeztetni a méltóságos főrendeket, hogy e jelentés utolsó passusában foglaltatik a bizottság kisebbségének előterjesztése, illetőleg véleménye, amely a házszabályok szerint mindig külön bizottsági jelentés mellett a méltóságos főrendeknek bemutatandó. Kérem a jelentés felolvasását. Degenfeld Pál gr. jegyző (olvassa a bizottsági jelentést). Elnök: Felolvastatván a jelentés, valamint a bizottság kisebbsége által bejelentett különvéle­mény, most megnyitom az átalános tárgyalást. (Halljuk!) Kérem, méltóztassanak a feljegyzés sorrendjében hozzászólni. Ki az első szónok ? Degenfeld Pál gr. jegyző: Dessewffy Aurél gróf ! Dessewffy Aurél gr.: Nagyméltóságú elnök ur! Méltóságos főrendek ! Ha ebben a mostani nehéz situatióban szót kérek, természetesnek fogják találni a méltóságos főrendek, miszerint, ha már beadtam e határozati javaslatot és ezt a különvéleményt, ezt nyomós okokra támaszkodva tettem. Mindig azok közé tar­toztam, akik szigorúan kívánták körvonalozni és elválasztani a képviselőház és a főrendiház hivatá­sát és mindig azok közé tartoztam, akik azt mond­ták, hogy átalában a főrendiház nem avatkozhatik a képviselőház belügyeibe, nem gyakorolhat kri­tikát az ott bekövetkezett események felett. De rendkívüli körülmények közt vagyunk és ettől tehát el lehet térni. Ugy fogom fel a mai helyzetet, hogy egy tizen­három éves harcznak, amely a véderő körül folyt, ez a vége, az utolsó felvonása, amelyben tehát a főrendiháznak szintén jutott némi szerepe, mert, mint a törvényhozás egyenrangú factora, kell hogy éhez hozzájáruljon vagy hozzá ne. járuljon. Mert tudjuk, alkotmányunk szerint, a törvényjavasla­tok csak akkor válnak törvényekké, ha a képviselő­ház és a főrendiház elfogadja és a király szentesíti őket. Már most ez a 13 éves harcz átalában sok tekintetben ugy a monarchiának közjogi állását, nagyhatalmi állását, egyrészt nem engedte ki­építeni azért, mert a véderő nem volt megszabva, nem volt a modern kor kívánalmai szerint átala­kítva ; másrészről lehetetlen, hogy ezen törvény­nél, mely tiz évre szól, azon körülményeket és criteriumokat, melyek e törvény meghozatalá­nál mellőztettek, mi is tekinteten kivül hagyjuk. Mert mi történik, ha olyan törvényekhez, melyek nem birnak a törvényesség criteriumával, átalá­ban hozzájárulunk, bárhogyan hozattak meg a képviselőházban ? Akkor mi a . részesévé válunk annak, hogy a törvény tiszteletét aláássuk . Azt hallottuk a legutóbbi időben, és pedig először magától a képviselőház jelenlegi elnöké­től, hogy csak egy esetben tért ő el a házszabá­lyoktól és ez épen ezen fontos véderőtörvény­j avaslat tárgyalásánál volt. Én nem kivánom ezt a nyilatkozatot felolvasni, mert hiszen méltóz­tatnak tudni, hogy a képviselőház jelenlegi el­nöke azt mondta, hogy egyetlen kivétel volt : a véderő] avaslat megszavazására vonatkozó hatá­rozat. Következett azután a bizottsági tárgyalás, mely alkalommal a ministerelnök ur azon fel­fogásának adott kifejezést, hogy a házszabályok átalában nem törvények, hanem statútumok, melyeket mindegyik ház autonóm a maga köré­ben megállapít. Ha én ezt teljesen el is ismerem, ez a jelenlegi felfogástól határozottan eltérő fel­fogás, mert eddig a házszabályokat mindig tör­vénykiegészitő dolognak és fő alkotmánybiztosi­téknak tekintettük. Azonkívül a ministerelnök rámutatott arra,

Next

/
Oldalképek
Tartalom