Főrendiházi napló, 1906. III. kötet • 1908. április 29–1910. március 21.

Ülésnapok - 1906-36

30 A főrendiház XXXVI, ülése. 1. §. A gabona-, áru- és értéktőzsdék a földmivelésügyi, kereskedelemügyi és jsénzügyministerek főfelügyelete alatt álló, ezen törvény figyelembevétele mellett az érdekelt körök által szerkesztett és a competens ministerek által jóváhagyott alapszabályok alapján működő egyesületek, melyeknek czélja előmozditani a kereskedelmi forgalmat terményekben, árukban és értékekben. Az egyszer jóváhagyott alapszabályok a competens körök kérésére és ministerek rendeletére részben vagy egészben módositandók. 2. §. Egy gabona, egyéb mezőgazdasági és in alomtermények forgalmával foglalkozó tőzsde csak ugy keletkezhetik, ha alapításához az Országos Magyar Gazdasági Egyesületnek, illetve a Gazdasági Egyesületek Országos Szövetségének hozzájárulása után az engedélyt arra megadja a földmivelésügyi miniszter. 3. §. A gabona, egyéb mezőgazdasági és malomterményekkel foglalkozó tőzsdékre a földmivelésügyi minister, más árukat közvetitő tőzsdékre az ipari és kereskedelemügyi miniszter, értéktőzsdékre pedig a pénzügyminister küld ki megbízottakat, kiknek feladata ellenőrizni a tőzsde forgalmát és őrködni a felett, hogy jelen törvény minden rendelkezése pontosan be legyen tartva. 4. §. Tőzsdeszerű határidőüzleteket gabona, egyéb mezőgazdasági, valamint malomterményekben kötni tilos. Tőzsdeszerü határidőüzlet az olyan megállapitott határidőre kötött üzlet, melyben a forgalom tárgyát képező termény vagy áru szokványminőségben és szokványmennyiségben a forgalom tárgyát képező érték pedig szokvány összegben lesz eladva, illetve véve. Az olyan megállapított határidőre kötött üzlet, a melyben a vásárlás, illetve eladás rendszerint nem. azért történik, mert a vevő, illetőleg eladó a terményt, árut vagy értéket tényleg átvenni, illetőleg átadni szándékozik, hanem azon czélból, hogy az esetleg időközben előforduló árkülönbözetből hasznot húzzon. 5. §. Fel jogosíttatnak a competens ministerek arra, hogy indokolt kérelmére egy-egy országosan szervezett termelő, feldolgozó, vagy kereskedő érdekeltségnek, vagy egy-egy vállalat nak, melynek részvényei stb. a tőzsdei forgalom tárgyát képezik, a tőzsdei határidő üzleti tilalmat egyéb terményekre, árukra, illetve értékekre kitérj esztessék. 6. §. Mindenki, a ki egy tőzsdén tőzsdei határidőüzletekbe kivan bocsátkozni, köteles egy olyan törvényszéknél, mely ezen törvényből kifolyólag egy tőzsdelajstrom vezetésével megbizatik, személyesen jelentkezni és nevét, czirnét emiitett lajstromba bevezetni, annak megjelölésével is, hogy milyen terményekben, árukban, illetve értékekben szándékozik tőzsdei határidőüzletekbe bocsátkozni. A beiratási díj, egy törvényszéknél vezetett tőzsdelajstromban személyenként az első évben a kincstár javára befolyó egyszáz korona, a következő években évenként 25 korona. A tőzsdelajstromok nyilvánosak és azokba a hivatalos órák alatt mindenki ingyen betekinthet. 7. §. Olyan terményekről, árakról, értékekről, melyekben a tőzsdei határidőüzlet meg van tiltva, nem szabad semmifélekép határidőárakat közölni, tehát ilyeneket közzétenni tilos, akár hirdetmények, akár hirdetések, akár najDÍ-, vagy egyéb lapok segélyével. 8. §. Egy-egy országosan szervezett szakérdekeltség kívánságára elrendelheti a competens minister, hogy az érdekeltség szakmájába vágó czikkek árainak jegyzése rendeletileg megállapitandó módok szerint eszközöltessék, és hogy az érdekeltség az árjegyzői bizottságban kellően képviselve legyen. í;. §. A gabona, mezőgazdasági és malomtermények árjegyző-bizottságának többsége az Orsz. Magyar Gazdasági Egyesület, illetve a Gazdasági Egyesületek Orsz. Szövetsége által kijelölt és a földmivelésügyi minister által kinevezett egyénekből kell, hogy alkotva legyen, azonkívül az árjegyzés módozatait is megállapítja a földmivelésügyi minister, az előbb emiitett mezőgazdasági érdekeltségeknek meghallgatása után. 10. §. Napi-, vagy egyéb hírlapoknak, folyó iratoknak más árjegyzést, mint a hivatalosnak elismertet közölni tilos. 11. §. Semmisek az olyan tőzsdeszerü határidőüzletek, melyeket olyanok kötnek, kik nincsenek egy tőzsdelajstromba bevezetve, tehát ezek esetleges veszteségeik fizetésére a bíróságok által el nem Ítélhetők. 12. g. A ki tiltott határidőüzleteket köt, közvetít, másokat ilyen tiltott üzletek kötésére csábit, vagy másokat reábir, felhasználva tudatlanságukat vagy könnyelműségüket, hogy tiltott határidőüzleteket kössenek, két héttől egy évig terjedhető fogházbüntetésre és 500 koronától 20.000 koronáig terjedő j^énzbüntetésre itélendő. 13. §. A ki egy tőzsdelajstromba be nem vezetett egyénnel szemben közvetít egy megengedett határidőüzletet, egy ilyen egyént rábír egy ilyen üzlet kötésére, két héttől három hónapig terjedő fogházbüntetésre és 500 koronától 5000 koronáig terjedő pénzbüntetésre Ítélendő. 14. §, A ki, hogy egy termény, áru vagy értéknek árára befolyást gyakoroljon, egy fi ctiy. üzletet köt, tudva egy, a valóságnak meg nem felelő hirt közöl vagy oly hírt terjeszt, mely a valóságnak meg nem felel, két héttől egy évig terjedő fogházbüntetésre és 500 koronától 20.000 koronáig terjedő j)énzbüntetésre Ítélendő. 15. §. A ki megtiltott határidőüzleti árakat bármifélekép nyilvánosságra hoz, ilyen árakat közöl, tudva olyan híreket terjeszt a sajtóban, melyeknek czélja terményeknek, áruknak vagy értékeknek az árára befolyást gyakorolni, illetve olyan híreknek közlését mellőzi, melyek hamis híreket lennének hivatva ellensúlyozni, két héttől egy évig terjedő fogházbüntetésre és 500 koronától 20.000 koronáig terjedő pénzbüntetésre Ítélendő.