Főrendiházi napló, 1906. III. kötet • 1908. április 29–1910. március 21.

Ülésnapok - 1906-36

A főrendiház XXXVI. ülése. 31 16. §. A ki a 11., 12., 13., 14. és 15. §-ok értelmében el lett ítélve, az egyszersmind egy félévtől öt évig kirekesztendő minden hazai tőzsdéről. Ez a törvényjavaslat szövege. Hogy a kormány nem sietett a tőzsdetörvényjavaslat benyújtásával, ez annál feltűnőbb, mert a kormány rövid kormányzási ideje alatt felette sok törvényt úgyszólván gyártott, annyi törvényt szavaztatott meg a törvényhozással, hogy alig maradt a törvényhozás tagjainak idő arra, hogy egy-egy törvényt még el is olvassanak, annál feltűnőbb, miután hozzávetőleg 12 év óta egy a fedezetlen határidőüzleti játékot tiltó tőzsdetörvény az, mely az ország legtöbb érdekeltsége részéről talán a legsürgősebben, a leghangosabban követeltetett, annál feltűnőbb, mert mig a jelenlegi kormány részéről keresztülkorbácsolt számtalan törvény közül legtöbb óriási pénzösszegekbe fog kerülni, illetve óriási megterheléssel fog járni az adófizető polgárokra, addig egy, a fedezetlen határidőüzleti játékot tiltó tőzsdetörvény végrehajtása egy fillérbe sem fog kerülni sem az államnak, sem az adózóknak, annál feltűnőbb, mert még a múlt évben és ülésszakban a képviselőház egy határozatot hozott, melyből kifolyólag kénytelen lett volna a kormány még a múlt év és ülésszak alatt egy, a fedezetlen határidőüzleti játékot tiltó tőzsdetörvényt a képviselőháznak beterjeszteni. Egészen feleslegesnek tartom a méltóságos főrendek becses ideiét azzal igénybevenni, hogy jelenleg a fedezetlen határidőüzleti játék technikáját ismertessem, és annak káros hatásával foglalkozzam ugy az árképződésre, valamint az egész lakosság morális állapotára. Már azért is felesleges, mert mint a tárgyalás alatt álló indítvány benyújtója, ugy is jogom lesz zárszóhoz, ha a minister urak belemennének a kérdésnek részleteibe és védelmekbe vennék a fedezetlen határidőüzleti játékot. Ezekből kifolyólag jelenleg csak arra szoritkozom, hogy indítványomat röviden indokoljam. Azért szerkesztettem egy tőzsdetörvény-tervezetet, mert kevés a reményem, hogy a jelenlegi kormány egy megfelelő tőzsdetörvényt fog szerkeszteni. Ha pedig nem jó az alapmunka, nem jó az alépítmény, akkor nem lehet jó a felépítmény, nem lehet jó a törvény. Igen sokan vannak ugyan a kormánypártban és a képviselőházban, kik határozott ellenségei a fedezetlen határidőüzleti játéknak és folytonosan sürgetik annak szabályozását, de oly nagy a nyomás azok részéről, kiknek életérdeke a fedezetlen határidőüzleti játék fentartása, hogy egészen értem, ha a kormány e kérdésben feszélyezve érzi magát. Ily körülmények közt még a kormánynak is kellemes lehet, ha a törvény szerkesztését egy, a kormánykörökön kívül álló egyén vállalta magára. Sok állam tiltotta már meg a fedezetlen határidőüzleti játékot árukban és értékekben, reflectálni azonban csak két szomszéd nemzet törvényhozására fogok, t. i. Németországra és Ausztriára. Németország 1896-ban hozta első tőzsdetörvényét, mely megtiltotta a fedezetlen határidőüzleti játékot gabonában, őrleményekben, bányarészvényekben és sok egyéb értékpapírban. Ezt a törvényt az idén talán két hónappal ezelőtt módosították, még pedig két fő irányban. Egyrészt poenalis sanctiókkal látták el a fedezetlen határidőüzletet tiltó szakaszokat és a poenalis sanctiók úgyszólván majdnem congruensek a törvénytervezetemben foglalt büntetésekkel. Másrészt a tőzsdekörök követelésére kihagyták a törvényből a lajstromozási kényszert és kimondták, hogy tőzsdei veszteségek fizetésére oly árukban vagy értékekben, melyekben a fedezetlen határidőüzleti játék meg van engedve, csak olyanok Ítélhetők el a bíróságok által, kik bejegyzett nagy czégek. Miután a bejegyzett nagy czégek száma Németországban korlátolt, ez a rendelkezés még jobban meg fogja szorítani Németországban a fedezetlen határi dőüzleti játék űzését oly árukban vagy értékekben, melyekben a fedezetlen határidőüzleti iáték meg van engedve, mint mikor csak az volt elitélhető tőzsdeveszteségek fizetésére, ki nem volt bejegyezve egy tőzsdelajstromba. Tehát az 1908. évi német tözsdetörvénynyel igen sokat nyertek a gazdák, mert súlyos büntetések érik azokat, kik tiltott árukban kötnek fedezetlen liatáridőüzleti játékot. A tőzsdészek azonban alig nyertek valamit, lehet mondani nem nyertek semmit, mert még jobban fogja korlátozni a játékot az, hogy csak az Ítélhető el, a ki bejegyzett nagy

T czég, mint mikor az volt elitélhető, a ki egy tőzsdelajstromba be volt vezetve. Mint emiitettem, az idei német törvény büntetőszakaszai igen hasonlítanak azon törvényjavaslat büntetőszakaszaihoz, melyet most volt szerencsém a méltóságos főrendeknek felolvasni. Egyébiránt ezek a büntetőszakaszok majdnem szóról szóra az osztrák törvényben is találhatók, tehát absolute nem nóvumok. A német törvény hosszú, körülményes, a tőzsdei üzleteknek minden nemére kiterjeszkedik, egy egész füzetet képez. Az osztrák törvény rövid, olyan mint az enyém. Támaszkodik az 1875 április l.-i tőzsdetörvényre, és vezéreszméje megtiltani a fedezetlen határidőüzleti játékot gabonában és őrleményekben. Ezen eszmét azután derekasan keresztül is viszi. Nekünk nincsen tőzsdetörvényünk, a budaj)esti tőzsde autonóm és szabályait maga alkotja meg. Ezt az autonómiát tőzsdetörvény-tervezetemben respectálom. Meghagyom továbbra is a magyaT tőzsdéknek azt a jogukat, hogy szabályaikat magok alkossák meg, csak azt követelem, hogy a szabályok simuljanak a tőzsdetörvényhez és ennek keresztülvitele czéljából kikötöm ugy az áUam, mint az érdekelt felek ellenőrzési jogát. A fedezetlen határidőüzleti játékot gabonában és őrleményekben, ép ugy, mint a német és osztrák törvény tették, a legszigorúbban megtiltom. Nem szeretem, hogy